Zöld tea a csodanövény

A zöld tea szervezetre gyakorolt jótékony hatását 4000 évvel ezelőtt az ókori Kínában fedezték fel. Kevesen tudják, hogy az a tea, amit mindenki ismer és fogyaszt – ez a fekete tea –, valamint a zöld tea valójában egyetlen, Kínából eredő teacserje, a Camelia sinensis megfelelően utókezelt leveleinek főzete. A cserje az úgynevezett teavirágúak rendjének tagja. Ez a rend több mint negyven nemzetséget foglal magába, melyek zöme dísznövény.

Európában a fekete tea terjedt el inkább. A két tea közötti különbség a levelek szedésekor és a szüret utáni kezelésben nyilvánul meg.

A fekete tea legfontosabb aktív összetevője a koffein és a teofillin, melyek elsősorban a szívre és a vizeletkiválasztó rendszerre hatnak. Ez a teafajta elsősorban élénkítő és tisztító hatása miatt kedvelt ital.

A zöld tea aktív flavonoidtartalma viszont jelentős mértékben meghaladja a fekete teáét. A flavonoidok felelnek azokért a hatásokért, melyeket az ókori orvosok is ismertek: fejfájáscsökkentés, emésztészavarok, illetve depresszió mérséklése, immunrendszer erősítése, méregtelenítés, élettartam meghosszabbítása. A felsorolt hatások jelentős részét korunk tudománya is igazolta.

A zöld tea legfontosabb hatóanyagai

• illóolajok
• vitaminok
• ásványi anyagok (főleg a fluor!)
• koffein
• polifenolok (elsősorban a epigallokatechin gallát nevű katechinszármazék)

Állapotok, melyek mértékét a zöld tea fogyasztása képes mérsékelni

A flavonoidok egyik fontos biológiai hatása gyökfogó képességük, azaz a jelentős energiafelesleggel rendelkező molekulák – idetartoznak a szabad gyökök is – energiatöbbletét átveszik anélkül, hogy közben más molekulák sérülnének. A különböző flavonoidok gyökfogó képessége eltérő. A zöld teában található katechinszármazék, az epigallokatechin különösen hatékony gyökfogó. Hatékonyabb, mint a C- és az E-vitamin együtt. Feltehetőleg ennek köszönheti jelentős egészségvédő szerepét is. Elsősorban olyan állapotokban hatékony, ahol a szabadgyök-képződés oka vagy következménye a betegség kialakulásának, illetve lefutásának.

A zöld tea rendszeres fogyasztása képes mérsékelni a

• daganatok kialakulásának kockázatát,
• gyulladással járó szájbetegségeket (elsősorban a nyelvgyulladás),
• magas koleszterinszintet,
• magas vérnyomást,
• magas trigliceridszintet,
• immunrendszer működésének zavarát,
• fertőzések következményeit,
• reumás bántalmak (rheumatoid arthritis) kialakulásának kockázatát.

Hatását igazoló vizsgálatok

A zöldtea-fogyasztással kapcsolatban a legtöbb vizsgálatot a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekben szenvedők körében végeztek. Általános megfigyelés és egyben a vizsgálatok kiindulási alapja az a tény, hogy azokban az országokban, ahol a zöldtea-fogyasztás hagyományként él, ott sokáig a két említett betegségben szenvedők száma alacsony volt. Ezek az országok elsősorban a Távol-Keleten találhatók. A civilizáció betörése, a modern kor technikájának térhódítása sajnos ezt a kedvező statisztikát nagymértékben lerontotta, dacára annak, hogy a teaivási szokások változatlanok maradtak. Ez egyben azt is jelzi, hogy

A következőkben a teljesség igénye nélkül felsorolt vizsgálatok a zöld tea jótékony hatását igazolják, valamint egyértelműen mutatják, hogy a zöld tea hatóanyagaiként is ismert polifenolok elsősorban megelőzésre, egy adott betegség kockázatának csökkentésére alkalmasak. Egy már kialakult betegség esetében „csak” a kezelés kiegészítéseként jöhetnek szóba, önmagukban nem elég hatékonyak!

Szív- és érrendszeri megbetegedések

• Csökkenti az összkoleszterin-szintet.
• Kedvező irányba tolja el a „jó” és a „rossz” koleszterin (HDL/LDL) arányát.
• Csökkenti a vérlemezkék összetapadó képességét, ezáltal mérséklődik a vérrögképződési hajlam.
• Csökkenti a vérnyomást.

Egy 1985-ben végzett vizsgálat során – melyben 805 65 és 84 év közötti férfi vett részt – megállapították, hogy a rendszeres flavonoidbevitel következtében – mely teaivással, alma- és hagymafogyasztással lett biztosítva – felére csökkent a szívrohamot követő halálozások száma. Japán kutatók 1995-ben 1371 zöld teát fogyasztó 40 év fölötti férfit vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a rendszeres teafogyasztás következményeként csökkent a koleszterinszint, a trigliceridszint, növekedett a HDL/LDL arány. Aki naponta több mint 10 csésze teát ivott, annál a májfunkciók jelentős javulását is megfigyelték.

Szélütés (stroke)

Japánban a zöld teával végzett vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot mutattak a teafogyasztás mértéke és a szélütések csökkenése között. 6000 nő vett részt abban a vizsgálatban, melynek során négy éven keresztül a napi 5 csésze teánál többet és a kevesebbet fogyasztókat hasonlították össze. A több mint öt csésze teát fogyasztóknál kétszer kevesebb volt a szélütések száma, mint a másik csoportban.

Daganatos megbetegedések

• A zöld tea elsősorban a daganat képződését és növekedését gátolta laboratóriumi körülmények között.
• Védőhatását az emésztőrendszeri daganatokkal szemben lehetett legmarkánsabban megfigyelni.
• 35 000 amerikai nő között, akik naponta több mint két csésze teát fogyasztottak, 32%-kal kevesebb volt a száj-, nyelőcső-, gyomor- és bélrendszeri daganatok és 60%-kal kevesebb a vizeletet kiválasztó rendszer daganatainak előfordulása. Aki naponta négy vagy annál több csésze teát ivott rendszeresen, azoknál az említett daganatok kialakulásának kockázata 63%-kal csökkent.
• 1990 és 1993 között Kínában több mint 2000 ember vett részt egy olyan vizsgálatban, mely szintén a zöld tea jótékony hatását kívánta igazolni! Itt is egyértelműen kiderült a rendszeres teafogyasztás daganatos betegségekre gyakorolt kockázatcsökkentő hatása. De megfigyelték azt is, hogy a dohányosok, illetve az alkoholt rendszeresen fogyasztók körében a tea hatása vagy egyáltalán nem jelentkezett, vagy sokkal kisebb mértékű volt.
• Egy másik szintén, Kínában végzett vizsgálat során, melyben 1422 fő vett részt, a zöld tea rendszeres fogyasztása 30%-kal csökkentette a gyomorrák kifejlődésének kockázatát.
• Egyes megfigyelések szerint a zöldtea-fogyasztás véd a cigarettafüsttől, illetve mérsékli annak daganatkeltő képességét.
• 1998-ban japán kutatók megfigyelték, hogy a rendszeres zöldtea-fogyasztás csökkentette a mellrák fejlődését, terjedését.
• Kínában egyes területeken a nyelőcsőrák kockázata jóval magasabb az átlagnál. Az itt végzett megfigyelések egyértelműen mutatták, hogy a zöld teát rendszeresen fogyasztók körében a nyelőcsőrák kockázata 57-60%-kal kisebb.
• Amerikai kutatók a clevelandi egytemen a zöld tea polifenoljainak bőrvédő hatását figyelték meg. A különböző zöld teából készült polifenolelegyeket kenőcsbe dolgozva és bekenve olyan bőrfelületet, mely gyakran, erős napsugárzásnak van kitéve, jelentős mértékben csökkent az ultraibolya-sugárzás okozta leégések mértéke és az ebből kialakuló bőrrák előfordulása. A kutatók szerint a zöld tea polifenoljai számos bőrgyógyászati problémára fognak megoldást adni, de ehhez még további kutatómunkára van szükség.

Reumás bántalmak (rheumatoid arthritis)

A reumás bántalmaktól szenvedők szervezetében a szabad gyökök koncentrációja jelentős mértékben megemelkedik. A gyökök roncsolása következtében a beteg állapota tovább romlik. 1999-ben amerikai kutatók megfigyelték, hogy a zöld tea polifenoljai, melyek hatékonyabbak, mint a C- és E-vitamin együtt, képesek a reumás állapottal járó kóros szabadgyök-koncentrációt mérsékelni.

Az első eredmények egyelőre állatkísérletek adatai, de ezen a területen az állatkísérletekben kapott eredmények 90%-a a humán vizsgálatokban is igazolódik. Az egereken végzett kísérletek során a zöld teából készült kivonattal kezelt állatok több mint a felénél nem sikerült a reumás állapotot kiváltani, míg a teakivonatot nem kapó összes állat beteg lett a kísérlet során.

Mennyi zöld teát fogyasszunk?

A napi szükséges teamennyiség nem meghatározható fogalom, mivel szervezetünk számára hasznos, de nélkülözhető tápanyag beviteléről beszélünk. Ilyen esetekben olyan földrajzi tájegységek szokásai mérvadók, melyeken az emberek rendszeresen fogyasztják a kérdéses táplálékot, esetünkben a teát, és bizonyíthatóan ennek köszönhetik jobb egészségi állapotukat.

A tea esetében a Távol-Kelet példája követendő, hiszen itt évszázados hagyományok része a napi rendszeres teaivás. Egy ázsiai ember naponta átlagosan három csésze zöld teát iszik. Ez a teamennyiség kb. 240-320 mg biológiailag hasznos polifenolt juttat a szervezetébe. Egy csésze tea kb. 250 ml folyadékot jelent. A zöld tea készítése is meghatározott műveletek sorrendjének betartását igényli:

1 csésze tea készítéséhez egy teáskanálnyi zöldtea-levelet (kb. 5 gramm) teszünk 250 ml forrásban lévő vízbe és 3 percig áztatjuk, majd leszűrjük. Ma már kaphatók olyan készítmények is, melyek zöld teából készült polifenolkivonatot tartalmaznak, ugyanakkor koffeinmentesek. Ezek az általában kapszulaformában kiszerelt termékek egyenértékűek a zöldtea-fogyasztással, leszámítva a tea készítése és fogyasztása körül kialakult szertartásos cselekvéssorozatot, melynek a már említett pszichés hatása szintén nem elhanyagolható.

Fogyasztásának káros mellékhatásai

A zöld tea fogyasztása nem jár káros mellékhatásokkal, amennyiben mértékkel tesszük azt. Nagyobb teamennyiség elfogyasztásakor azonban figyelembe kell venni annak koffeintartalmát is. A leggyakoribb mellékhatások, melyek a túlzott teafogyasztást kísérhetik: az álmatlanság, szorongás, felgyorsult szívverés.

Foto: Shutterstock