Az időjárás hatása egészségi állapotunkra

Szervezetünk automatikusan, még a legszélsőségesebb időjárási körülményekhez is igyekszik alkalmazkodni. Idegrendszerünk, bőrünk, légzőszerveink folyamatosan érzékelik a környezetből érkező ingereket, és megfelelő módon reagálnak rájuk. Hippokratész több mint 2000 évvel ezelőtt arra sarkallta kollégáit, hogy figyeljék és dokumentálják az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus meg volt róla győződve, hogy fájdalmait „az égen tovaszálló felhők és a tomboló szelek” okozzák. Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832) is leírta, hogy magas légnyomás mellett könnyebben ment neki a munka, mint alacsony légnyomási viszonyok között. A régiek megfigyeléseit korunk tudománya is alátámasztja. A sokak által leírt frontérzékenység orvosi tény, amit biotrópiának is neveznek. Sokan különösen érzékenyek az időjárás változásaira. A tünetek rendkívül sokfélék lehetnek. A közelmúltban végzett felmérések szerint a lakosságnak kb. 54%-a nyilatkozott úgy, hogy érzékeny az időjárásra. Az érintettek között többségben vannak a nők.

Az időjárás-érzékenység tünetei

A leírt panaszok a fejfájástól a meglévő alapbetegségek súlyosbodásáig terjednek, a hegek sajogni kezdenek, vagy régen gyógyult csonttörések „jeleznek”. Különösen a reumás, asztmás, migrénes emberek tapasztalják panaszaik súlyosbodását bizonyos időjárási körülmények hatására. Emellett jelentkezhetnek diffúz, nehezen megfogható panaszok is, pl. levertség, motiválatlanság, fáradtság. A vegetatív funkciókat is érintheti a jelenség, keringési zavar, emésztési panaszok formájában. Az érintettek pszichés stabilitására, hangulatára is hatással lehet az időjárás.

Lényegében minden ember reagál az időjárásra, attól függetlenül, hogy érzékeli-e szervezetének az időjárás változásaira adott reakcióit, vagy sem. Az időjárásra adott reakciónak talán legáltalánosabb és legismertebb példája az a tény, hogy az emberek többségének jobb a hangulata, amikor süt a nap és kellemes a hőmérséklet, mint amikor hideg és esős az idő. Enyhe időjárás-érzékenységről beszélünk akkor, ha a vegetatív idegrendszer érzékenyen reagál az időjárás változásaira. Ezzel szemben a kifejezett időjárás-érzékenység esetén valamely meglévő alapbetegség tünetei felerősödnek.

A szervezet tartalékai kimerültek, vagy lappangó, még nem teljesen manifesztálódott betegségek korlátozzák szervezetünk reagálóképességét. Időjárás-érzékenységet okozhat pl. a meglévő alacsony vérnyomás, ami önmagában is érzékenyebbé teszi a szervezetet a környezeti terhelésre. Hasonlóan gyengítő tényező az állandó stressz, amely kimeríti az idegrendszer erőtartalékait, csakúgy, mint az időskor. Az idősebb emberek általában érzékenyebben reagálnak az időjárásra, mint a fiatalok.

Sok kölcsönhatásról még mindig nincs kellő tudásunk

Az időjárás emberi szervezetre gyakorolt hatása számos tényező mentén érvényesül. Idetartozik, pl. a hőmérséklet, a légnyomás, a levegő páratartalma, a légmozgás, illetve ezek hirtelen változása. Az időjárás és az ember közötti kapcsolat néhány titkáról már jó ideje tudunk. A Napból érkező UV-sugaraknak a bőrünkre és anyagcserénkre gyakorolt hatását már jó ideje ismerjük. E kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy bőrünkben napfény hatására D-vitamin termelődik. Ilyen időjárási reakció a verejtékezés is, ami hő hatására jelentkezik, és testünket hivatott hűteni a nagy melegben. A testhőmérséklet önszabályzásának mechanizmusát olykor nem is észleljük. Amint bőrünk hőmérséklete 36 °C fölé emelkedik, vagy a köztiagyban található hőszabályzó központ a hőmérséklet emelkedését észleli, reflexszerűen beindul a verejtékezés.

Az emberi bőrben kétmilliónál is több verejtékmirigy található, amelyek szükség esetén naponta akár több liter verejtéket képesek termelni. A bőrfelszínen lévő verejték párolgása hőt von el a szervezettől, tehát hűti testünket. Az enyhe verejtékezést általában nem is észleljük, pedig ez hűt a leghatékonyabban. Ezzel szemben a nagy, kövér izzadságcseppek jóval nehezebben párolognak, tehát kevésbé hatékonyan hűtenek. Hűtésre a csöpögő verejték a legkevésbé alkalmas.

Fizikusok, biológusok, meteorológusok és orvosok évek óta közösen kutatják és próbálják megérteni a különféle környezeti hatások között fennálló összefüggéseket. Meglehetősen költségigényes kutatásokról van szó. Speciális, különféle klimatikus hatásokat utánzó kamrákat használnak, ezekben figyelik meg, a különböző időjárási tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az egyes tényezők mérésével igyekeznek tetten érni a fizikális környezet és az emberi szervezet között fennálló hatásokat. Léteznek olyan klímakamrák is, amelyeket belülről több milliméter vastag fémburkolattal láttak el, hogy elszigeteljék a kamra belső terét az elektromágneses hullámoktól.

Az elektroszmog kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi szervezetre

A kutatásoknak komoly jelentőséget tulajdonítanak, részben az ember által mesterségesen keltett fizikai tényezők, pl. mobiltelefonokat, vezeték nélküli internetet stb. közvetítő elektromágneses mezők és hullámok kapcsán is. A komplementer medicina képviselői már évek óta hangoztatják, hogy az elektroszmog kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi szervezet saját elektromágneses mezejére. Siegfried Kiontke (1951–2020) német fizikus az emberi szervezet saját mágneses, elektromos és elektromágneses mezőinek összességét a vitális mező néven foglalta össze. Kísérleti úton bizonyította, hogy a mesterséges eredetű elektromágneses hullámok gyengítik az ember vitális mezejét. Utóbbit egyébként más tényezők, pl. élelmiszerek, környezeti mérgek, kórokozók is befolyásolják. A gyenge vitális mező képtelen megfelelő módon reagálni az időjárási jelenségekre.

Ezek a kutatások az utóbbi évtizedekben néhány érdekes tényre derítettek fényt. Európában a meleg, illetve trópusi időjárás idején kiugróan nagy a szívinfarktusok, szélütések és tüdőembóliák esetszáma. Hideg időben e kórképek gyakorisága jelentősen elmarad az egyéb betegségekétől. Még az öngyilkosságok és az üzemi balesetek száma is korrelál a meleg időjárással. A melegfrontok hatására az egész kontinensen megemelkedik a halálozások száma. Hideg, északi levegő érkezésekor ennek fordítottja érvényesül. Ha az események mélyére nézünk, a fenti megállapítás felületesnek bizonyul. A hideg és a meleg idő számos mérési paramétert foglal magába, a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, mozgását és bizonyos értelemben vett sugárzását. Azt nem lehet megállapítani, hogy ezek közül a paraméterek közül egy-egy külön, vagy ezek meghatározott, együttes konstellációja okozza-e a szervezetre gyakorolt hatást.

Az időjárás változásának előhírnökei

Szintén tisztázásra vár a jelenség, hogy egyes emberek, izom- és ízületi fájdalmak formájában, már napokkal előre megérzik a meteorológiai változások közeledtét. A tudósok feltételezik, hogy a légköri nyomás ingadozása a véredények falán elhelyezkedő receptorokat ingerli. Az ingadozó nyomású légtömegeket gravitációs hullámzásként is definiálják. Ezek a hullámok az eltérő sebességgel áramló légrétegek súrlódása nyomán jönnek létre. Az így keletkező hullámmozgás gyorsan tovaterjed az atmoszférában, és azt gyanítják róla, hogy különösen erőteljes hatást képes gyakorolni a szívre és az érrendszerre.

A gravitációs hullámokhoz hasonlóan titokzatos jelenség az atmoszférában keletkező elektromágnesesség, amit angolul a spheric névvel illetnek. Ezek az elektromágneses impulzusok gyakran zivatarok előtt, vagy hideg és meleg légtömegek egymásba ütközése nyomán keletkeznek. Az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek, így már jóval az őket követő időjárási jelenség előtt jelen vannak a levegőben. Ez a jelenség is részleges magyarázattal szolgál arra, hogy egyesek miért képesek előre megérezni az időjárás változását, esetleg zivatar érkezését. Az elektromágneses hullámok keltette impulzusokra idegrendszerünk reagál. Egy 1995-ben készült német kutatás összefüggést mutatott ki a légkör elektromágneses hullámai és az epilepsziás rohamok számának ugrásszerű emelkedése között.

A pontos méréseken alapuló statisztikák egybevágnak az emberek szubjektív érzékeléseivel

Különösen az Alpok északi oldalán élő emberek körében megfigyelhető, hogy az Alpok felől érkező, leszálló meleg levegő, a főn szél hatására érzékenyen reagálnak. Az érintettek nyugtalanok, fáj a fejük, álmatlanná válnak, hőhullámok gyötrik őket. A főn az egész szervezetet ingerületi állapotba hozza – ez a jelenség hasonló meteorológiai körülmények hatására világszerte mindenütt megfigyelhető. Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagos országaiban jól ismert jelenség a „khamszín” (arab szó, jelentése: ötven), a sivatag felől érkező száraz, forró szél ‒ Olaszországban sirokkónak (scirocco) nevezik. Ez a meleg szél az alpesi főnhöz hasonló panaszokat és kórképeket okoz.

A rövidebb időtartamra korlátozódó, dinamikus időjárási jelenségek mellett létezik egy, az adott földrajzi helyre jellemző helyi klíma. Ez lehet akár jótékony, gyógyító hatású is. Régóta ismert például a tengeri klímával és a magaslati klímával kapcsolatban, hogy itt a levegőben az átlagosnál több negatív töltésű ion található, ami kifejezetten jótékonyan hat egészségünkre. Sok országban sóbarlangokat létesítenek, amelyekben hasonló mikroklímát igyekeznek létrehozni.

Soha nincs igazán jó idő

Az időjárás állandó beszédtéma, hiszen sok kellemetlenség forrása. Vagy túl meleg van, vagy túl hideg, vagy esik az eső. Azonban az időjárás változásainak hiánya sem feltétlenül kedvező. Amikor hosszabb ideig szinte teljesen változatlan az időjárás, nem változik sem a levegő hőmérséklete, sem a légnyomás, nincs szél stb., a levegő egyhelyben áll, nem cserélődik. Ez a helyzet sokaknak ugyanolyan rossz lehet, mint az időjárási frontok átvonulása. Az álló levegő főként a nagyvárosokban jelenthet gondot, mert szél hiányában nem távoznak a légszennyezést okozó égéstermékek, koromszemcsék és egyéb, finom szálló pornak nevezett szennyező anyagok. A hosszabb ideig tartó teljes légcsend hatására gyorsan romlik a levegő minősége. Ez a helyzet főként a medenceszerű mélyedésekben elhelyezkedő városokban fordul elő viszonylag gyakran. Az álló levegő hatására megszaporodnak a légúti panaszok, illetve a légúti betegségekben, pl. asztmában szenvedők tünetei súlyosbodnak.

A magas légnyomás is okozhat tartós szélcsendet. Ilyen légköri helyzet nyáron és télen egyaránt kialakulhat. Különösen a forró, kánikulai napokban a levegő telítődhet szálló porral, vagy ózonnal, ami kellemetlen panaszokhoz vezethet. A statisztikák szerint a teljes szélcsend és statikus időjárási viszonyok közepette gyakoribbak a szívinfarktusos esetek, illetve emelkedik az elhalálozások száma is.

Elsősegély időjárás-érzékenység esetén

Aki érzékeny a különféle időjárási jelenségekre, többféle módon védekezhet a kellemetlenségek ellen, méghozzá az akut, tehát éppen fennálló panaszok enyhítése és a megelőzés terén egyaránt.

A szervezet egészének támogatása szempontjából fontos, hogy testünket célzottan tegyük ki a különféle időjárási impulzusoknak. E téren különös jelentőségűek a hőmérsékleti, tehát a hideg és a meleg ingerek. Gondoljunk csak a szaunára, a váltott hőmérsékletű zuhanyra, a Kneipp-féle vízkúrákra. A civilizált ember általában kerüli a hideg minden formáját, pedig a hideg és meleg váltakozása kifejezetten edzi a szívet és az egész érrendszert, valamint idegrendszerünket és immunrendszerünket. A „kezelés” otthon is egyszerűen kivitelezhető, miután kellemes melegben lezuhanyoztunk, engedjünk végtagjainkra néhány másodpercig hideg vizet. (A hideg vízsugár mindig a kéz- és lábfejtől a törzs felé haladjon!) A bátrabbak az egész zuhanyozást hideg vízzel végezhetik. A hideg hatására felélénkül a vérkeringés, ugyanakkor hosszabb távon javul a szervezet ellenálló képessége a hőmérsékleti ingadozásokkal szemben. Szintén jó módszer, ha zuhanyozás közben váltogatjuk a hőmérsékletet, tehát felváltva engedjük magunkra a meleg és a hideg vizet. Ekkor mindig hideggel fejezzük be a zuhanyozást.

Bizonyított tény, hogy az állandó idegfeszültség hatására szintén érzékenyebbek leszünk az időjárás változásaira. Ez azt jelenti, hogy a stressz-szintet csökkentő minden kezelés és módszer egyúttal hatásos az időjárási érzékenységgel szemben is. Sokféle technika létezik, pl. relaxációs technikák, tajcsi, meditációk stb. De már egy egyszerű séta a természetben is jelentős hatással van lelkivilágunkra, és felborzolt idegrendszerünkre. A természetben tartózkodás és a testmozgás együttes hatásának következtében csökken a vér kortizol szintje (a szervezetünk által termelt stresszhormon). És sétálni minden időjárásban lehet, hiszen, mint tudjuk, nincs rossz idő, csak rossz öltözék. Tehát szélben és esőben is nyugodtan sétálhatunk, csak az időjárásnak megfelelően kell felöltöznünk. Ha így teszünk, testünk apránként megtanul igazodni a különböző időjárási tényezőkhöz.

Csillapítsuk panaszainkat illóolajokkal!

Számos panasz eredményesen enyhíthető illóolajokkal. A levendula olaja nyugtató, idegcsillapító, a rozmaringolaj serkentő, aktiváló hatású. Illatlámpa vagy párologtató segítségével párologtathatjuk a választott olajat, de lábfejünket is masszírozhatjuk illóolajjal, vagy 5 cseppet a fürdővízhez keverve élvezhetjük e csodás, illatos olajok hatását. Kizárólag biominőségű illóolajból egyetlen (!) cseppet egy pohár vízbe cseppentve akár el is fogyaszthatunk.

A rendszeres természetjárás hatására szervezetünk hozzászokik a természetes háttérsugárzáshoz is. Távol a mesterséges elektroszmog és a mesterséges fény hatásaitól, a természetben csak a természetes elektromágneses mezőkkel vagyunk körülvéve, ami stabilizálja, erősíti és ellenállóbbá teszi szervezetünket. Léteznek ún. mikroáramú kezelések is, amelyekben mikroamper- (a milliamper ezredrésze) tartományú egyenárammal kezelik a szervezetet – ez is segít helyreállítani a bevezetőben említett vitális mezőt.

Az időjárásra különösen érzékeny emberek általában figyelnek az orvosmeteorológiai prognózisokra is, mert azokból tájékozódhatnak róla, hogy milyen jellegű panaszokra számíthatnak az adott időszakban. Ilyenkor általában közlik a levegő pollentartalmát is, ami a szénanáthában szenvedőknek jelenthet értékes információt.

Ómega-3 zsírsavak a szürke napokra

A halolajakban lévő, többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak nem csak érrendszerünk egészségét védi, de pozitívan befolyásolja hangulatunkat is. A University of Pittsburgh School of Medicine kutatói már 2006-ban megállapították, hogy akinek a vérében alacsony az ómega-3 zsírsavak szintje, hajlamosabb a depresszióra, de legalábbis a melankolikus hangulatra és pesszimistább világlátású. Akinek ellenben viszonylag magas a vérében e zsírsavak szintje, azok kiegyensúlyozottabbak és optimistábbak voltak. A közelmúltban 63 kutatás eredményét vetették egybe, amelyek mindegyike a halfogyasztás egészségügyi hatásait vizsgálta. Ezek eredménye is egyértelműen bizonyítja, hogy a sok halat fogyasztók körében egyaránt alacsonyabb a depressziós, valamint a szív és érrendszeri betegségek száma. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) napi 2–4 g hosszú láncú ómega-3 zsírsav fogyasztását javasolja vagy hal vagy étrendi kiegészítők formájában.

Fotó: Adobe Stock