Segítség, megcsípett valami!
Megszokhattunk, hogy nyáron bárhol vagyunk a természetben, állandóan csípnek minket a rovarok. A szúnyogok egyeseket mintha jobban kedvelnének, míg mások nem számítanak igazán kívánatos „falatnak”. Ennek megvan a maga biológiai oka. Tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy a szúnyogokat elsősorban a bőr tejsav- és szén-dioxid-tartalma csábítja. Ugyancsak vonzók számukra az édeskés illatok, például egy ilyen jellegű parfüm, hajolaj vagy dezodor. A sárga és a sötét színű ruházat szintén különös csábítást jelent.
Ne feledjük, hogy a szúnyogok mindig nedves helyet keresnek petéik lerakásához. Ezért jól tesszük, ha gondoskodunk arról, hogy a ház vagy nyaraló körül lehetőleg ne maradjon állóvíz vagy egyéb, a szúnyogok szaporodásához kedvező hely.
Ha méh vagy darázs kering körülöttünk, ne hadonásszunk, ne próbáljuk elkergetni. Megúszhatjuk a bajt, ha nyugton maradunk, becsukjuk a szájunkat és eltakarjuk a szemünket. A rovar ugyanis ilyen esetben kisebb valószínűséggel támad meg bennünket.
A szúnyognál jóval ártalmasabb lehet a méh, a darázs, a bögöly vagy a pók csípése.
A csípés helyén általában gyulladás alakul ki, esetleg a csípés helye elfertőződik. Az immunrendszerünk természetesen azonnal válaszol: a hisztamin nevű hormon hatására a csípés körüli erek kitágulnak, a csípés helyén égető érzés keletkezik, a bőr megduzzad, kivörösödik és felmelegszik. Ezek az általános tünetek, ám az egyéni érzékenységtől függően esetleg komolyabbak is megjelenhetnek, amilyen a láz, a hányás, a remegés, a szívdobogásérzés, a szédülés vagy rosszullét, az asztmatikus tünetek.
Ha valaki túlságosan érzékeny, akár össze is omolhat a keringése, ilyenkor az úgynevezett anafilaxiás sokk lép fel. Erről lehet szó, ha a csípés után felszökik a pulzus, esik a vérnyomás, az áldozat elsápad, ájulás környékezi, esetleg a bőre kékesen elszíneződik. Ezért azonnali orvosi segítségre, esetleg mentő hívására van szükség.
Aki egyszer is átesett hasonló sokkon, az általában már tud róla, hogy különösen veszélyeztetettnek számít a rovarcsípésekkel szemben. Tanácsos, hogy mindig legyen nála az allergológus szakorvos segítségével beszerezhető életmentő készlet (önbelövő injekció, életmentő gyógyszerrel feltöltve). Ide tartozik, hogy ha valaki élete során már egyszer allergiás reakcióval válaszolt rovarcsípésre, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a következő hasonló alkalommal anafilaxiás sokkot kap.
Még ha nem is különösen érzékeny az ember a rovarcsípésre, komolyabb baja eshet, ha érzékenyebb helyen érte a támadás. Ilyen például az ajak, a nyelv, a száj, különösen a torok, a szem és a fül. Ugyancsak nagyobb lehet a baj, ha a csípés véreret vagy nyirokeret érint.
Étrend, táplálékkiegészítők csípések ellen
A bőr illatát a szúnyogokat elriasztó módon befolyásolhatjuk, ha B-komplex vitamint vagy csupán B1-vitamint szedünk. Hasonlóképp hasznos lehet a B-vitaminokban gazdag sörélesztő vagy az ugyancsak átható szagú fokhagyma fogyasztása.
Rovarcsípésre nyugaton elsősorban az ananászból kivont bromelin enzimet ajánlják – főként belsőleg, de vízzel összekeverve külsőleg is.
A C-vitamin és a bioflavonoidok szedése gátolja a szervezet által a rovarcsípés hatására termelt gyulladáskeltő anyag, a hisztamin kibocsátását.
Borogatások, krémek
Tehetünk a csípésre hagyma-, alma- vagy paradicsomszeletet, esetleg borostyánlevelet, muskátlilevelet, tormát, petrezselymet vagy kakukkfüvet, és persze hideg vagy ecetes hideg vízzel borogathatjuk is a csípés helyét. Hasznos lehet a jeges borogatás. Segíthet még a jó öreg sósborszesz vagy a szalmiákszesz és a kölnivíz. Hangyacsípésnél hagyományosan beválik, ha a csípés helyét hideg tejjel vagy tejsavóval dörzsöljük be.
Jók a tapasztalatok az Aloe vera-tartalmú spray vagy kenőcs, valamint az ezüstkolloid alkalmazásával. Méh- vagy darázscsípés esetén a „kutyaharapást szőrével” elv alapján segíthet a propolisztartalmú krém, illetve a méz is. Az univerzális körömvirágkrém ezúttal is jó lehet.
Gyógynövények, illóolajok csípések enyhítésére
Sokat jelenthet a csípés utáni elsősegély. A fullánk eltávolítása után érdemes bekenni a csípés helyét árnika-, körömvirág- vagy kasvirágkivonattal. Az illóolajok közül hasznos lehet az eukaliptusz, a szegfű, a levendula és a teafa olaja, illetve a többféle illóolajat tartalmazó vietnami vagy kínai balzsam. A neves gyógynövényszakértő, Maria Treben azt ajánlotta, hogy tegyünk a csípés helyére szétmorzsolt zsályaleveleket vagy svédfüves borogatást.
Nem kedvelik a rovarok a paradicsompalánta és a citromfű szagát. Ezért érdemes az erkélyen vagy a verandán paradicsomot nevelni, illetve aromalámpában citromfűolajat párologtatni.
Kullancscsípés
Újabban már nemcsak az erdőkben lesnek ránk kullancsok, hanem akár a nagyvárosokban, például a budapesti Margit-szigeten is érhet bennünket támadás. Kifejezetten veszélyesnek számítanak a kora reggeli és esti órák, de az árnyékos részeken napközben is óvatosnak kell lenni. A tűző nap elől elbújnak ugyan a kullancsok, de a vérszagot bármikor megérzik. Többségük a lombos erdők lakója. Másfél méteres magasságban élnek, innen „lesnek” áldozataikra. Kirándulóknak ajánlott, hogy könnyű, világos öltözetben járják az erdőt, így a sötét színű kullancsot könnyebben észrevehetik.
A Kullancs Szövetség nemrégiben arra buzdította a lakosságot, hogy a bőrből eltávolított kullancsot juttassa el budapesti laboratóriumába, ahol megállapíthatják, hordozza-e a Lyme-betegség kórokozóját. Hamarosan kiderült: olyan nagy számban érkeznek be azonosításra váró kullancsok, hogy alig győzik a „feldolgozásukat”. Ebből is látszik, hogy az idén a korábbi éveknél is nagyobb veszélyt jelentenek a vérszívók.
A fertőzött kullancsok aránya évek óta nő, hiszen a kórokozókat továbbörökítik. Egy nőstény kullancs két hét alatt négy-ötezer petét rak le, ebből néhány hét alatt pár ezer kel ki.
Agyvelő- és agyhártyagyulladás, Lyme-kór, tibola, nyúlpestis
Európában tucatnyi olyan kullancsfaj él, amely veszélyes az emberre. A kullancsok által terjesztett, az emberre is veszélyes kórokozók közül a legismertebbek azok, amelyek vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, illetve Lyme-kórt okozhatnak.
Dr. Lakos András, a kullancsbetegségek szakértője úgy véli, hogy ezek mellett Magyarországon két további kórokozóval is számolni kell, amelyek a tibola és a nyúlpestis nevű betegséget terjesztik.
Lakos doktor szerint tévhit, hogy ha hamar eltávolítjuk a kullancsot, nem fertőzhet meg. Úgy véli, hogy a kullancs eltávolításakor fertőzzük magunkat, ahogy tekergetjük, krémezzük és nyomkodjuk. Ilyenkor az állat úgy viselkedik, mint egy fecskendő, egyre több méreganyagot juttat a szervezetünkbe.
Ezért fontos, hogy forduljunk szakemberhez, ha kullancsot találunk magunkban, illetve tartsunk házi patikánkban speciális, gyógyszertárban kapható kullancseltávolító kanalat, amellyel úgy húzható ki a parazita a bőrből, hogy őt magát közben nem ingereljük.
A fertőzött kullancs csípése nyomán kialakuló, legismertebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, amely 7-14 nappal a fertőzést követően, influenzára emlékeztető tünetekkel jelentkezik, majd egy hét után panaszmentes lesz az illető. A betegség második fázisa már magas lázzal kezdődik; fejfájással, depresszióval, memóriazavarral és heves hányingerrel folytatódik. A betegek 15-20 százalékánál az agyvelőgyulladás maradandó szövődményt okoz, 1-2 százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal.
A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen szerencsére létezik védőoltás, de ez csak akkor hatékony, ha a beoltottak szervezetében megfelelő ellenanyagszint alakul ki. Nagyon fontos tehát az időben történő védekezés, azaz a kora tavaszi időszakban végzett oltás, amelyet egy éven belül többször meg kell ismételni, majd három év múlva egy emlékeztető oltással kell megerősíteni.
Lyme- kór kezelhető
A Lyme-borreliosis, azaz a Lyme-kór a leggyakoribb zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Az agyvelőgyulladásnál gyakoribb, ám nem halálos betegség. Szerencsére nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és ha mégis, nem mindenkit betegít meg. A kór okozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, amely a hazai kullancsok egyre nagyobb hányadában megtalálható (egyes jelentések szerint Közép- Európa a legfertőzöttebb terület a világon). A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket nagy mennyiségű antibiotikum adásával – többnyire eredménnyel – gyógyítanak.
Megjegyzendő, hogy a Lyme-kór ellen adott, nagy dózisú antibiotikum-kezelés következtében igencsak leromlik a vérkép, és komoly emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek. Ezért ajánlott az egészséges bélflóra mielőbbi helyreállítása szintén nagy mennyiségben szedett „barátságos” bélbaktériummal, Lactobacillus acidophilusszal. A gyógyszert és a táplálékkiegészítőt legalább egy-, de inkább kétórás időkülönbséggel vegyük be, és a gyógyszeres terápia befejeztével folytassuk az acidophilus- szedést még 2-3 hétig. Emellett javasolt az immunrendszer felerősítése is, például kasvirágkivonattal (Echinacea).
A tibola, amelyet a már említett Lakos doktor fedezett fel, szintén bakteriális fertőzés, főleg gyermekeket érint. A kullancs a hajas fejbőrbe mászik bele, ahol fekélyt vagy nyirokcsomó-duzzanatot okoz. A betegség rövid lefolyású, és antibiotikummal gyógyítható.
Kullancs okozza az úgynevezett nyúlpestis nevű bakteriális fertőzést is, amely magas lázzal és akár lúdtojásnyira is megnövő nyirokcsomó- duzzanattal jár, de szintén gyógyítható.
Foto: Shutterstock
