A memória edzhető!

„Legközelebb írd fel egy cédulára, hogy mit kell hoznod” – javasolja a házastárs. – „Inkább jegyezd meg az egészet” – tanácsolja dr. Luise Maria Sommer. – De tudni kell, hogyan csináld. Ennek nem feltétele a tehetség, adottság, a hangsúly a módszeren van. A pedagógusnő tudja, mit beszél, kétszeres osztrák memóriabajnok. A képekben gondolkodás, a kis, bolondos történetekről folyó fantáziálás sokat segíthet a memória hiányosságain. Sajnos az emberi memória alapvetően sorvadásra van ítélve. Szavakat, adatokat, neveket, arcokat felejtünk el. Ennek azonban nem kell teljesen így lennie, ugyanis az a 200 gramm súlyveszteség az agyban, ami az öregedés velejárója, nem jelenthetne számottevő változást, teljesítménycsökkenést.

Az 1300 gramm átlagos súlyú agy elegendő sejtet tartalmaz a normális működéshez. Kereken százmilliárd sejt kapcsolódik egymáshoz 100 000 kilométer hosszú „vezetékhálózaton” keresztül. Energiánk 20%-át ezek a kommunikatív kapcsolatok veszik igénybe. Egy amerikai tanulmány, amelyben a fenti kérdéseket tették fel, a következő eredménnyel zárult: a vizsgáltak 83%-a elfelejt neveket, 60%-uk elfelejti, hogy hova tesz tárgyakat. 57%-uk elfelejt frissen hallott vagy olvasott telefonszámokat, 53%-uk elfelejt szavakat vagy fogalmakat. 49%-uk olykor nem emlékszik, hogy elmondott-e valamit másoknak, illetve azt, hogy mások mit mondtak nekik. 42%-uk elfelejt arcokat, 41%-uk elfelejtenek irányokat, olykor rosszul tájékozódnak, elfelejtik, hogy éppen mit akartak csinálni, 38%-uk elfelejti, hogy néhány perccel előbb mit csinált. Ha összehasonlítja ezt az eredménysort a tesztünkre adott saját válaszaival, megállapíthatja, mennyire közelíti meg ezt az átlagot.

Agytorna-a memória fejleszthető

Klaus Kolb, a német Memória- és Kreativitáskutató Társaság ügyvezetője három fázist említ, amelyek biztosítják agyunk szürkeállományának hatásos működését. Az első fázis: fordítás. Az érzékszerveink által befogadott, felvett ingereket olyan nyelvre kell lefordítani, amelyet agyunk megért. Mindez ugyanakkor azt feltételezi, hogy nem tompulunk el, érzékeinket karbantartjuk és célzottan alkalmazzuk. Ebben a koncentrációs gyakorlatok és a gyorsaság segítenek. Ezt követi a második fázis: a tárolás. A lefordított információt a memóriában kell tárolni. Azonban, mielőtt az információkat tartósan elraktározzuk, meg kell erősíteni, szilárdítani azokat.

A memória edzése során ezért gyakran kell fantáziánkat használnunk, és asszociációs technikákat kell alkalmaznunk. És végül: a lehívás. Minél jobban sikerült tárolnunk egy információt, annál könnyebben tudjuk később lehívni azt. Hogy emlékezetünket topformába hozzuk és ott is tartsuk, gyakorolnunk kell. Martin Oberbauer, az „Aktív nyaralás az agynak” (Aktivurlaub fürs Gehirn) c. könyvében olyan gyakorlatokat gyűjtött össze, amelyeket könnyen beépíthetünk hétköznapjaink apró szüneteibe: Mondjunk kitalált szavakat, mondatokat visszafelé. – Egy megfigyelt szituációhoz találjunk ki egy vagy több lehetséges folytatást. – Egy beszélgetés fültanújaként számoljuk meg, hányszor fordul elő egy magunk által előre meghatározott szó. – Az utcán járva adjunk össze minden számot, ami a szemünk elé kerül. – Hunyjuk be a szemünket, és próbáljuk meg a lehető legrészletesebben leírni, mit láttunk előtte. –

Egy cikk olvasása előtt fordítsuk az újságot fejjel lefelé és így olvassuk el a cikket. – Alkossunk „szókígyókat” – a következő szó mindig az előző szó utolsó betűjével kezdődjön. – A sudoku is kiválóan fejleszti a logikus gondolkodást.  – Egy hangszeren megtanulni játszani vagy egy idegen nyelv tanulása úgyszintén. Semmit sem elfelejteni, vagy – másképpen mondva – mindent könnyebben megjegyezni, ezt kívánja mindenki, de nem is gondolja, hogy ez valóban lehetséges. Hosszú távú memóriánk kapacitását a tudósok 10 milliárd bitre becsülik; ez hatmilliárd géppapíroldalnak felel meg. Ha így áll a dolog, vajon valóban nem boldogulhatunk bevásárlócédula nélkül?

Az agyféltekék használata

Markus Hofmann memóriaedző szerint az a dolog trükkje, hogy mindként agyféltekénket használjuk. A balt, amely főleg a logikus gondolkodásért felel és a legtöbb európainál domináns, és a jobb oldalit, amely inkább az emocionális viselkedésért felelős.

Ez az egyik oka annak, hogy a nemzetközi Pisa-felmérésben a finn gyerekek olyan jól szerepeltek. Tehát alkossunk a fejünkben képeket és ezekből történeteket. Lehetőleg különleges, nem szokványos történeteket, ugyanis ezek különösen gyorsan és tartósan elraktározódnak. Vegyünk egy példát: Hogyan jegyezhetnék meg egy kis történet segítségével könnyebben az EU tagállamait nagyság szerint?

Luise Maria Sommer szerint például így: Történetünk Franciaországban kezdődik. Az Eiffel-tornyot látjuk (Franciaország, 544 000 km2), és középen egy tüzes spanyol torreádor (Spanyolország, 506 600 km2) áll, és vörös posztót lenget. Egy autóból kiszáll a német labdarúgó-válogatott (Németország, 357 000 km2), odalépnek a meghökkent spanyolhoz és megmutatják neki legújabb kabalafigurájukat, egy rénszarvast (Finnország, 338 000 km2) és így tovább. Egy szintén hatásos módszer, amellyel a memória karbantartható: Egy ismert útvonalon gondolatban meghatározott pontokat jelölünk ki. Loci-mnemo útvonalnak nevezik ezt a módszert (a mnemo görögül emlékezetet jelent).

A számok megjegyzése metaforák segítségével

Már Szókratész és tanítványai is alkalmazták a mnemotechnikát, hogy minél több információt legyenek képesek megjegyezni. A fent említett útvonalon kijelölt pontok lehetnek például a lakásban. A bejárati lépcső lehet az első pont, a második az előszoba, majd következhet a gardróbszekrény, utána a kép a falon és az újságtartó. A megjegyzendő fogalmakat ezekkel a térbeli tájékozódási pontokkal kötjük össze, képzettársítás segítségével. Vegyük példaként a fent említett országokat, illetve ezek sorrendjét. A lépcső például szimbolizálhatja a magasztos Franciaországot, amelyhez fel kell emelkedni (1. állomás). Az előszoba ugyanakkor emlékeztethet a szűk sikátorokra, amelyeken keresztül a spanyol Pamplona városában a bikákat hajszolják végig (2. állomás) és így tovább. Csupa kép, amely segít az emlékezésben.

Hasonló módon lehet egy előadás tagolását megjegyezni, vagy az új kávéfőző gépen megnyomandó gombok sorrendjét, ha finom kapucsínót szeretnénk készíteni. A számok megjegyzése metaforák segítségével történhet. Ha például szeretnénk megjegyezni a 20,11 milliárd eurós mérlegösszeget, akkor a számot két számjegyből álló számpárokra osztjuk fel. Ebben az esetben ez a 20-as és a 11-es. A számszimbólumos technika segítségével a számpárokat képekké alakítjuk. A 20-as az esti híradót jelképezi, mert ez pont ekkor kezdődik. A 11-es a labdarúgáshoz kapcsolható, mert ebben a játékban ennyi a játékosok száma. Így könnyebben alakíthatunk ki fantáziánk segítségével kis történetet.

A mérlegről adott sajtótájékoztató az esti tv-híradóban látható, és az elnök közben focizik. Aki úgy véli, hogy ez gyerekes, téved. Ez nem gyerekes, hanem gyermeki tanulás – talán kicsinek tűnő, mégis rendkívül fontos különbség. A számok így tízszer könnyebben megjegyezhetők, mint ha csak egyszerűen be akarnánk biflázni azokat. Érdemes kipróbálni, működik! A lényeg, hogy kialakítsunk magunknak egy 100-as listát, amelyen minden számpár 00-tól 99-ig egy képhez kapcsolódik.

Az alábbi teszt gyors áttekintést ad memória erősségeiről és gyengeségeiről

Verena Pooth német műsorvezetőnő a német telefonos tudakozó 11 88 0 telefonszámát hirdető reklámban is bemutatta a módszert, illetve azt, hogyan tudta megjegyezni ezt a számot: „11 ember alkot egy focicsapatot, 88 éves lesz a nagymamám, és 0 fogalmam van.” Hétköznapjaink is tele vannak olyan helyzetekkel, amelyek próbára teszik agyunk szürkeállományát. Klaus Kolb és Frank Miltner „Emlékezettréning” (Gedächtnis-Training) c. könyvükben azt állítják, hogy bárki könnyedén képes megjegyezni akár 1000 arcot, illetve a hozzájuk tartozó adatokat.

Az olvasás is sokat segít a memória fejlesztésében

A szerzők azt ajánlják, hogy pontosan véssük be a beszélgetőpartner arcának egyéni vonásait: turcsi, pisze vagy horgas orr, hosszú vagy „süni” frizura, összenőtt szemöldök vagy sebhelyek stb. Érdemes a jellegzetességeket karikatúraszerűen eltúlozni, „átrajzolva” ezeket a részleteket. Az így megjegyzett jellegzetességeket az adott személy nevével kell összekapcsolni. Ez az asszociációs lehetőség javítja névmemóriánkat. Kakas úrnak vörös a feje, mint a kakastaréj, Piroskának pedig a szája piros, mint a cseresznye. Az is jót tesz a nevek memorizálásának, ha beszélgetés közben partnerünket többször a nevén szólítjuk. Ezzel kétszeres haszonra teszünk szert, az ismételgetés hatására megjegyezzük a nevet, ugyanakkor partnerünk úgy érzi, elfogadtuk, szívesen társalgunk vele, mert többször szólítjuk a nevén.

A tudás nem csak életünk megkönnyítője, de valódi hatalom is. Az iskolai és szakképzési tananyag elsajátítása jó példa erre. Aki sokat olvasott, azt szakmájában és a magánéletben is nagyobb elismerés övezi. A munkahelyi felvételi beszélgetések során azonban gyorsan leleplezhetők a szaktudásban meglévő esetleges hiányosságok. Vagy akkor, ha valaki előadást tart. Az „őőő-zések” csakhamar elárulják, hogy az előadó nem találja a fonalat, és ezt bizony nem bocsátják meg neki egykönnyen. Az előadás vázlatának tisztán, bármikor lehívhatóan ott kell lennie a fejünkben.

Praktikák a könnyebb tanuláshoz

Már a gyermekek emlékezetén is lehet az említett mnemotechnikai módszerekkel segíteni. Ezt ajánlja Christiane Stenger, méghozzá tapasztalat alapján. A ma 21 esztendős hölgy többször volt memória-világbajnok az ifjúsági kategóriában. Már 10 éves korában elkezdte fejleszteni, edzeni gondolkodását és memóriáját. 16 esztendősen már leérettségizett. Ma tanácsadó könyveket ír diákoknak, és mindegyik könyv arra ösztönzi a nebulókat, hogy játékosan tanuljanak. Ami nekünk, felnőtteknek gyakran nehezünkre esik, az a gyerekek abbeli képessége, hogy fantáziájukkal játsszanak. A vidám, gyerekeknek való történetek segítenek megtanulni és egymással kapcsolatba hozni azt a rengeteg szót, amit az iskolában el kell sajátítani: például a kémiai elemeket, a fogak felépítését vagy a sejtekben található morfológiai egységeket.

És szavak megtanulása a nyelvtanulásban? Ezeket is könnyű megjegyezni! A szakértők a hagyományos módszerrel (biflázás) összehasonlítva akár 300%-os hatékonyságnövelésről beszélnek. Egy példa: az angol „to startle” (megijedni) szó. A kulcsszó a „start”, és a hozzá társított kép: a 100 méteres sprint startjakor pisztolyt sütnek el, amitől megijedünk. Természetesen nem lehetséges minden egyes megtanulandó idegen szóhoz ilyen történetet, illetve anyanyelvünkön találó szót találni, amivel ez a módszer alkalmazható. Azonban a mnemotechnika sok élethelyzetben segíthet tudáshálózatot létrehozni agyunkban. Ha ezek a hálózatok elég sűrűek, a jövőben cédula nélkül sem feledkezünk meg vásárlás közben a paradicsomról.

Foto: Shutterstock