fitoterápia
A hajdina hatása a vénákra és szerepe a táplálkozásban
A hajdina vagy pohánka az emberiség ősrégi termesztett növényei közé tartozik. Igénytelen, jól alkalmazkodik környezetéhez. Napjainkban jelentős gyógyászati és élelmezési értéke miatt ismét előtérbe került.…
A szervezet vízigénye 3. rész: Hibiszkusz
A hibiscus sabdariffa egyéves mályvaféle. Derékig érő, de magassága a 3-4 métert is elérheti. Az alsó levelek ép szélűek, a felsők karéjosak. A nyíló virágok…
A szervezet vízigénye 2. rész: Bodzavirág
A szervezet vízmennyiségének nagy része a sejteken belül található (intracelluláris folyadék). Középkorú, egészséges személy testsúlyának hozzávetőlegesen 40 százalékát képezi. A sejteken kívüli (extracelluláris folyadék) kb.…
A fekete peszterce
A fekete peszterce (Ballota nigra L., Lamiaceae) magazinunk 2007. novemberi számának megjelenése óta fokozott érdeklődésnek örvend. Kiegészítésképpen visszatérünk ismertetésére. Akkori felhasználása elsősorban szorongásos betegek kezelésére…
A szervezet vízigénye – A cseresznye és a meggyfa jelentősége
A cseresznyefa és a meggyfa, bár közismert gyümölcsfáink, ritkán szerepelnek a gyógynövények sorában, alig veszik figyelembe a fitoterápiában. Azonos nemzetségbe (génuszba) tartoznak. A Cerasus génusz…
Vadnövények a konyhában
A vadnövényekben jóval több vitamin és ásványi anyag található, mint a kultúrnövényekben, és egész évben rendelkezésünkre állnak. Ám csak olyan növényt gyűjtsünk és együnk, amit…
Népi növényismeret (etnobotanika) 7. rész: lestyán
A fitoterápiára jellemző, hogy a növények gyógyászati felhasználása évszázados múltra tekint vissza. Alig van már néhány egyéb eredetű gyógyszer, amelyet a 19. században vezettek be…
Népi növényismeret (etnobotanika) 5. rész: mezei zsurló
Kísérleti állatok (fehér patkányok) rendelkezésére áll a napi adag táplálék és ivóvíz: másnap gyomorszondán bevitt, ismert térfogatú desztillált vizet adagolunk, és 12 vagy 24 óra…
Hólyaghurut és hólyaggyengeség
A hólyaggyengeség és a hólyaghurut tipikus női betegség. Sokáig tabutéma volt mindkettő, de ma már nyíltan lehet róla beszélni. Jól bevált receptek léteznek a megelőzésére…
Népi növényismeret (etnobotanika) 8. rész: kukorica
Régészeti leletek bizonyítéka szerint legalább 4000 éve termesztik a kukoricát Közép-Amerikában, főleg Mexikóban. Európában néhány évszázad óta termesztik, a 15–16. századtól kezdve. Dísznövényként vált ismertté…
Népi növényismeret (etnobotanika) 4. rész
Az etnobotanikai adatok gyűjtése: A néprajzi vagy egyéb szempont alapján kiválasztott területen a helyi hatóságoknál bemutatkozunk. Közöljük a néhány napos vagy hetes ott-tartózkodásunk célját. Általában…
Közönséges boróka (Juniperus communis) gyógyhatásai
Hazánkban is őshonos örökzöld cserje, népies nevei: töviskés fenyő, borostyán tüske szúrós mivoltára utalnak.
