A szervezet vízigénye 3. rész: Hibiszkusz
A trópusokon és szubtrópusi tájakon terem. Előfordulhat ugyan a mérsékelt égöv egyes területein is, de ilyenkor az egész növény kisebb, a csésze alig vastagszik meg. Magot ebben az esetben nem gyűjthetünk, nem csírázásképes.
A hibiscus sabdariffa, azaz hibiszkusz sok neve ismert. Egy részük a bennszülöttektől származnak, más részük a kereskedelmi forgalmazás szülöttei. Néhány név: rosella (jövevénynévként magyarul is gyakran nevezik rozellának); kárkádé, szorel, afrikai mályva, Roseneibisch. A név esetenként a növényre vonatkozik, máskor viszont kifejezetten csak a csészére. Sok, egymástól eltérő gyógyászati alkalmazását ismerik a trópusokon. Európában csak néhány évtizede terjedt el áruként.
Gyümölcssavakat tartalmaz (15–30%), főleg a növényre jellemző hibiszkuszsavat (allo-hidroxi-citromsav-laktont). Továbbá nyálkaanyagokat, amelyek csökkentik a gyümölcssavak savanyú ízét. Fontosak az antociánok csoportjába tartozó elfinidinszármazékok (például a delfinidin-3-0-glukózxiloxid és a delfinidin-szambubiozid).
A sziromlevelek sárga flavonoidjai közé tartozik a hibiszantin-3-glukozid. A vizes kivonat (tea) piros színét a víz keménységi foka hátrányosan befolyásolhatja. A gyógyászati felhasználások közé tartoznak az enyhe hashajtó cukorsavak, amelyek nehezen szívódnak fel az emésztőrendszerből. A gyermekgyógyászatban – szakorvos tanácsára – hashajtóként jöhet számításba. Figyelemreméltó a növény vizes kivonatának enyhe vizelethajtó (diuretikus) és ún. sóhajtó hatása.
A hibiszkusz virágának forrázatából élvezeti tea készíthető
A Hibiscus sabdariffa, azaz a hibiszkusz vizes kivonata alkalmas a víz pótlására is, mert rendszeres, ismételt fogyasztása kedvelt, kizárólag növénytartalmú itallal történik. A tea készítése: 1 teáskanálnyi szárított csészelevélhez hozzávetőlegesen fél liter ivóvizet adunk forrón, majd néhány perc múlva szűrjük. Langyosan fogyasztjuk. A tea ízét, zamatát ízlés szerint kiegészíthetjük kevés cukorral, mézzel és/vagy csipetnyi konyhasóval, utóbbi gyógyászati szempontból előnyös. Ajánlott citrom vagy más gyümölcs levének hozzáadása is.
| Vizelethajtó hányados | Sóürítési hányados |
|
Teljes vizelet térfogata 1,38–1,43 |
Nátrium Kálium Klorid 2,62–3,31 2,62–3,31 2,62–2,62 |
Az étkezési teáktól eltérően a Hibiscus-kivonat hivatalosan is elismert gyógyászati jelentőséggel rendelkezik. A drog hivatalos az érvényben levő Magyar Gyógyszerkönyvben (PhHg VIII.) Hibsci sabdariffae flos, illetőleg hibiszkuszvirág csészeleveleként.
Vizsgálataink a Herba Hungarica 1973, tom. 12-ben jelentek meg (az 1. számban). A vizelethajtó és a sóürítési (szaluretikus) hányados: a kezeletlen kísérleti állatoknál összehasonlítva az 1%-os, illetve 2%-os kivonatok adagolása utáni eredményekkel.
Megjegyzések:
Kísérleti állat: patkány (hm)
Állatok száma: 64/vizsgálat
Adagolás: 1 g/tskg
Ellenőrző gyógyszeradag: furosemidum
Következtetések:
1. A vizelethajtó hatás 1%-os kivonat esetében kedvező.
2. A nátriumürítés kifejezettebb, mint a káliumé.
3. Általában a föld feletti részek több káliumot tartalmaznak, mint nátriumot. A fokozott vízveszteség több nátriumot igényel, mint káliumot. Ebben az esetben a káliumveszteség kisebb, mint a szervezet nátriumhiánya.
Fotó: Adobe Stock
