Tisztítókúra gyümölcsökkel
A tisztító-kioldó tulajdonságokat elsősorban a tavaszi-kora nyári gyümölcsök hordozzák magukban. Fél kiló eper elfogyasztása után mindenki érezheti az erőteljes vízhajtó hatást, mely a veseműködés serkentésének az eredménye. A nyár derekán, végén beérő bő nedvű gyümölcsök (pl. dinnye) inkább a szervezet hőleadása miatt elpárologtatott víz és kálium pótlására szolgálnak. Vagyis a természet bőkezű és okos rendszerességét, célszerűségét fedezhetjük fel a gyümölcsök érési idejében. A tavaszi-kora nyári gyümölcsök továbbá tele vannak olyan bioaktív anyagokkal, fitohormonokkal, ásványi sókkal, vitaminokkal, melyeket a szervezet a téli hónapokban nélkülözni volt kénytelen. A nagyböjti tápmegvonást tehát kiegészíthetjük a tisztítókúra után tisztító hatású gyümölcsök fogyasztásával, ugyanakkor ásványianyag-készletünket is feltölthetjük. Vagyis egyúttal megkezdhetjük az „újbor” betöltését a már felújított tömlőbe.
Tisztítókúra megfelelő gyümölcsökkel
A nyári és őszi gyümölcsök már kevésbé alkalmasak tisztítókúrákra. Ezek inkább olyan ásványi anyagokat tartalmaznak nagyobb mennyiségben, melyek a verejtékkel eltávozott sók pótlására szolgálnak. Gazdagok a számunkra nélkülözhetetlen élettani anyagokban is, melyekből szervezetünk tartalékokat tud képezni. Ezek a gyümölcsök zömmel rendkívül édesek, magas a szőlő- és gyümölcscukor-tartalmuk, melyek a májban az és izomzatban glikogén formájában tartalék tápanyagként raktározódnak. A különféle ásványi sók, zsírban oldódó vitaminok, zsírszerű anyagok, hosszú szénláncú zsírsavak stb. is gazdagon előfordulnak ezekben a gyümölcsökben. Az őszi gyümölcsök másik része (dió, mandula és az élettanilag fontos anyagokban bővelkedő téli alma) szervezetünk működése szempontjából nagyon fontos tápanyagraktárnak bizonyul.
A szezonális gyümölcsök mindenkor kielégítik szervezetünknek az évszaknak éppen megfelelő szükségleteit, ezért kell fokozott figyelmet szentelnünk a primőröknek.
A nem szezonális zöldségek és gyümölcsök megindíthatják a szervezet tisztító folyamatait akkor is, amikor annak még nincsenek meg a kozmikus és időjárási feltételei, vagy nem érvényesül a tisztító erő kellő intenzitással, mivel azt nem támogatja más progresszív hatás, mint a nappalok hosszabbodása és/vagy a nap fényszögének változása. Ilyenkor a szervezet feleslegesen használ fel energiát. Vagy megindul egyfajta tisztulási folyamat, mely hurutos állapottal, hőemelkedéssel, lázzal járhat, és ezeket különböző testtájéki és szervi fájdalomérzet, idült gyulladásos folyamatok fellobbanása kísérhet. Ez az állapot ahhoz hasonlítható, amikor a csalóka tél végi napsugarak idő előtt kicsalják a fák rügyeit, hogy azután azok elfagyjanak, mivel még nincs itt az ideje a rügyfakadásnak.
A nem szezonális primőrök megbontják szervezetünk és környezetünk harmóniáját. E tekintetben a zöldségfélék jelentik a nagyobb veszélyt (fóliás termesztés, növényvédő szerek miatt), amit csak fokoz az a tény, hogy a friss zöldségféléknek – nem a szezonális primőröknek – különösen a téli, tél végi táplálkozásunkba iktatását a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek általában túlértékelik, jelentőségét eltúlozzák. A tisztulás időszaka ekkor még nem érkezett el! Ilyenkor inkább az emésztés során sok salakanyagot hátrahagyó nehéz téli ételeink mennyiségét kellene csökkenteni, fokozni kellene a szabadban történő mozgást, és ami talán a legfontosabb: hagyni kellene szervezetünket pihenni, sokat kellene aludni. Ez a rövid nappalok és hosszú éjszakák üzenete. A nagyböjti időszakon kívül aligha lehet szervezetünk egészét megmozgató, intenzív, megújító tisztítókúránk.
Mit fogyasszunk tavasszal?
Húsvét táján indul növekedésnek a csalán, megjelenik a tyúkhúr, fejlődésnek indul a gyermekláncfű, kipattannak a fák rügyei. Ezek mind-mind olyan növényi serkentők, „vértisztítók”, az egész szervezetet szinte megújító, megfiatalító növényféleségek, melyek befejezhetik vagy tovább mélyíthetik szervezetünk tisztulását. Ezután jelennek meg az első gyümölcsök. Már említettük az eper kedvező hatását, melynek jelentős mennyiségű savtartalma biztosítja a szervezet optimális pH-igényét, a lúgos jellegű lerakódások oldását is. Fontos a megfelelő mennyiségű ivóvíz fogyasztása is. Táplálkozásunk akkor megfelelő, ha a felvett tápláléknak kb. 70 százaléka víz. Az emésztés, a felszívódás, a tápanyagoknak a sejtekhez, a salakanyagoknak pedig a kiválasztószervekhez történő eljutása a folyadéktranszport segítségével történik. A legtökéletesebb oldóanyag a zöldségekben, gyümölcsökben lévő vegetációs víz. Ennek oldóképessége hatékony, kíméli a szervezet sav-bázis egyensúlyát biztosító pufferrendszert, mivel a semlegestől csak kismértékben tér el savas vagy bázikus irányban. Emellett a szerves savak beépülnek anyagcserefolyamatainkba és jelentékeny energiafelszabadítóként viselkednek.
Nyári gyümölcsök
Közben megjelennek a korai érésű cseresznyék. Ezek közül a legkorábbiak még nagyon magas víztartalmúak, de már ezeknél is megfigyelhető a szőlő- és gyümölcscukor-tartalom lassú emelkedése. Vagyis már megjelenik a szervezet energiaraktárainak feltöltésére irányuló törekvés is. Ezt a célt szolgálják a barackfélék, nyári almák és szilvák is. A szezonális gyümölcsök révén hozzájut szervezetünk és anyagcserénk mindazokhoz a fontos „élő” biológiailag aktív anyagokhoz is, melyek ezeket a folyamatokat katalizálják, szabályozzák. Így azok tökéletesebb lefolyása tökéletesebb felszívódással, méregtelenítéssel, kiválasztással jár és a sejtekben folyó építő folyamatokat is megfelelően összerendezi.
Amikor a szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának fontosságáról beszélünk, természetesen nem kívánjuk kategorikusan elítélni vagy lebecsülni a szezonon kívüli, más országból származó, más éghajlati körülmények között termett gyümölcsök fogyasztását. Ezek különösen téli étrendünket változatosabbá, értékes növényi anyagokban gazdagabbá tehetik.
Túlzott mértékű fogyasztásukat tartjuk helytelennek, mivel energia-háztartásunkat felboríthatják. Olyan folyamatokat indíthatnak el, melyekre szervezetünk még nem készült fel és nincsenek is meg hozzá a megfelelő kozmikus asztrológiai-környezeti feltételek. A szervezetünkben létrejövő változásoknak több, de egyszerre és meghatározott arányban ható oka van. Ezeknek az okoknak harmóniában kell együtt állnia, mert a változás csak így lesz szabályos és kívánatos. Minden arányeltolódás nemkívánatos mellékhatásokkal járhat és energiarendszerünket nem feltölti, ellenkezőleg kimerítheti. Ahogyan haladunk előre a nyárban, a szezon gyümölcsei egyre inkább felcserélik tisztító, salaktalanító hatásukat közvetlen, gyors energiát szolgáltató hatásra. Anyagcserénk élénkül, fáradtság után gyorsan regenerálódunk. Ilyenkor van szervezetünkben a „csúcsra járatás” időszaka. A munka, a tevékenység, a mozgás, alkotás öröme tölt el bennünket. Mindehhez az energetikai hátteret a könnyen emészthető és magas szénhidráttartalmú gyümölcsök szolgáltatják. Ezeknek a gyümölcsöknek kevés az anyagcsere-folyamatok eredményeképpen keletkező salakmaradványa, s ezek is eltávoznak az intenzívebben végzett mozgás és légzés hatására.
Foto: Shutterstock
