Mikroműanyag és hormonok hatása a szervezetre

A mikroműanyagok szinte mindannyiunk szervezetében jelen vannak – a New Castle-i Egyetem kutatása szerint egy hét alatt átlagosan 5 gramm műanyagot „fogyasztunk” el, azaz, ennyi jut a testünkbe. Ez óriási, kb. egy bankkártyának megfelelő mennyiség! Azt egyelőre még vizsgálják, hogy pontosan milyen hatással vannak a különféle műanyagok szervezetünk működésére. Az eddigi eredmények alapján azonban már bizonyos, hogy gyulladást hoznak létre, méghozzá többnyire az érfalakban. A mikroműanyag parányi, átlagosan 5 mm-nél kisebb műanyag szemcse, darabka. Összehasonlításképpen, egy homokszem mérete kb. 1 mm.

A mikroműanyagot keletkezése alapján úgynevezett primer és szekunder mikroműanyag kategóriákra osztjuk. A primer, azaz elsődleges mikroműanyag kategóriába sorolhatók a porszemnyi szemcseméretű és parányi, golyó alakú műanyag részecskék, amelyek különféle műanyagok gyártásának alapanyagául szolgálnak, illetve adalékként kozmetikumokba és tisztítószerekbe kerülnek. Emellett idetartoznak a kopás, súrlódás, mechanikus hatások következtében leváló műanyag részecskék is, pl. a járművek abroncsairól. A szekunder, azaz másodlagos mikroműanyagok olyan parányi műanyag darabkák, amelyek környezeti hatásra keletkeznek. Itt nagyobb műanyag tárgyak bomlásáról van szó, pl. halászhálókról, nejlonzacskókról, amelyek az időjárás és az UV-sugárzás hatására egyre kisebb darabokra esnek szét. Ezek általában hétköznapi használati tárgyak, amelyeket eldobunk, és a természetben kötnek ki, és az apró műanyag darabkák a talajba, illetve a természetes vizekbe, végül a világtengerekbe kerülnek, egyúttal bejutva a táplálékláncba is.

A hormonhatású vegyszereket globális fenyegetésnek minősítették

Ami a mikroműanyagot különösen veszedelmessé teszi, az a sok benne lévő, a szervezetbe jutva hormonszerű hatást kifejtő szintetikus anyag. Ilyen pl. a biszfenol A (BPA), az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyszer a világon. Műanyagok tartósítására és lágyítására használják. 2013-ban betiltották a használatát cumisüvegek gyártásához, a WHO pedig a hormonhatású vegyszereket „globális fenyegetésnek” minősítette. A tudomány sokáig úgy vélte, hogy a mikroműanyag és a hormonhatású adalékok nem jutnak be az emberi szervezetbe, ezért pl. a magzatokra nem jelentenek veszélyt. Sajnos tévedtek. Már 2002-ben prof. Gilbert Schönfelder, a Würzburgi Egyetem toxikológusprofesszora kimutatta a biszfenol A-t újszülöttek köldökzsinórvérében és vizeletében.

2020-ban az Arizona State University kutatói 47, tüdőből, májból, lépből és veséből származó szövetmintát vizsgáltak, és kivétel nélkül mindegyikben találtak mikroműanyagot és biszfenol A-t. Ugyanabban az évben egy római kórház orvosai 12, különféle eredetű mikroműanyag szemcsére bukkantak várandós nők placentájában.

Hogyan jut a mikroműanyag a szervezetbe?

A legparányibb szemcsék és a bennük lévő hormonszerű vegyszerek a levegővel, az élelmiszerekkel és a bőrön keresztül jutnak az emberi szervezetbe. A levegő a legparányibb részecskéket szállítja, ezeket egyszerűen belélegezzük. Tápcsatornánkba pedig nem csak az elfogyasztott tengeri élőlények révén, hanem a műanyagba csomagolt élelmiszerekkel kerülnek be. Egy japán kutatócsoport 2020-ban kimutatta, hogy a mikroműanyagot – ha elég parányi szemcsékről van szó – még a növények gyökerei is képesek felszívni, és azok a növény levelébe és terméseibe is eljutnak. Emellett a hormonszerű vegyszerek a bőrünkön keresztül is felszívódhatnak, pl. ruháinkból, kozmetikumokból és testápolókból.

A hormonhatású anyagok – amelyeket a tudomány endokrin diszruptor vegyületeknek is nevez –, amint nevük is utal rá, jelentős hatást gyakorolnak hormonrendszerünkre. Hozzákapcsolódnak pl. az ösztrogénreceptorokhoz, vagy fokozzák a mirigyek ösztrogéntermelését, és ösztrogéntúlsúlyt idéznek elő a szervezetben. Ha az ösztrogénreceptorok foglaltak, a vérben keringő ösztrogén nem tud a megfelelő sejtekhez kötődni, és folyamatosan jelen van a keringésben. Az ösztrogéntúlsúly sokféle kellemetlenséget és betegséget okozhat, fáradtságot, levertséget, hangulatingadozást, depressziót. A serdülő lányoknál idő előtti, a fiúknál késői pubertást, a felnőtteknél meddőséget, pajzsmirigybetegségeket, ADHD-t (figyelemzavaros hiperaktivitás), allergiát, miómát, endometriózist, inzulinrezisztenciát, cukorbetegség iránti hajlamot, sőt, rákot is.

Az ösztrogéntúlsúly hatása a női és a férfiszervezetre

Az ösztrogéntúlsúly vagy ösztrogéndominancia fogalma dr. John Lee amerikai orvostól származik, aki az 1990-es években hívta fel az orvostársadalom figyelmét a progeszteronszint fontosságára és a környezetből származó, hormonszerű anyagok veszélyeire. A progeszteron nevű női nemi hormon többek között a vércukorszintre, a vérnyomásra, általában a szívre és az érrendszerre egyaránt nagy hatással van. Nőknél ugyanakkor nélkülözhetetlen a teherbe esésnél. 35 éves kortól fokozatosan hanyatlik a progeszteron termelődése, de állandó szinten marad az ösztrogénszint. Ennek hatására ún. fiziológiás ösztrogéntúlsúly keletkezik, amit kedvezőtlen esetben még tovább fokoz a környezeti mérgek hatása. (Az endogén diszruptor vegyületek a lányok és nők szervezetében főként az emlő, az agy, a méh szöveteinek és a csontoknak az ösztrogénreceptoraihoz kötődnek.) Ezért a 35 évnél idősebb nőknél a változás korának végéig, amikor az ösztrogéntermelődés abbamarad, könnyen kialakul ösztrogéndominancia, ami betegségekhez vezethet.

Az ösztrogénszint a férfiaknál is fontos szerepet játszik

Az ösztrogént általában a nőkkel hozzák kapcsolatba, pedig minden férfi szervezetében is jelen van, és ott is fontos szerepet játszik az egészséges hormonháztartás fenntartásában. A fiúk és felnőtt férfiak szervezetében megtalálhatók ugyanazok az ösztrogénreceptorok, mint a női szervezetben, és a hormonszerű vegyszerek az ő emlőszöveteik, agyuk, csontjaik, valamint prosztatájuk és heréjük szöveteit is negatívan befolyásolják. A férfiak szervezetében kialakuló ösztrogéntúlsúly főként a tesztoszteronszintet, ezzel együtt pedig a spermiumok számát és minőségét befolyásolja károsan. Serdülőkorban mindez a nemi érés késéséhez vezethet, felnőtteknél pedig tesztoszteronhiányt okozhat, ami fáradtságban, csökkent teljesítményben, alvászavar és potenciazavar formájában nyilvánulhat meg.

Ha a fiúgyermekekben és férfiakban az ösztrogénszinthez képest túl alacsony a progeszteronszint, fogékonyabbá válnak pl. a cukorbetegségre, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Míg a nők a havi ciklusuk révén szinte azonnal megérzik, hogy valami nem stimmel, a férfiak esetében ez jóval lassabb folyamat, és sokáig eltarthat, mire az orvos gyanút fog, és ellenőrzi a páciens hormonszintjeit. Az olyan általános panaszokat, mint a fáradtság, kimerültség, alvászavarok, merevedési zavarok stb., gyakran a túlterheltség és a stressz számlájára írják, és nem veszik igazán komolyan. Az urológusok azonban ellenőrizhetik pácienseik tesztoszteronszintjét és ún. spermogramot készíthetnek, amelynek keretében ellenőrzik a spermiumok számát és minőségét.

A mikroműanyag kivezetése a szervezetből

Elsőre ijesztőnek tűnhet, ha az ember vizeletében mikroműanyag és hormonszerű vegyszerek jelenlétét mutatják ki, de azért van segítség, mert ezeket az anyagokat ki lehet vezetni a szervezetből. Ezt úgy érhetjük el, hogy támogatjuk a kiválasztó szervek – a vesék, a máj és a bőr – működését. Célszerű lehet rendszeresen spirulina algát és valamilyen lúgosító étrendi kiegészítőt szedni, és érdemes évente kétszer méregtelenítő kúrát végezni. Hasznos lehet a homeopátiás tisztítókúra, a kb. hat hétig tartó vese- és májtisztító teákkal folytatott teakúra vagy a léböjtkúra.

Az ösztrogéntúlsúly megszüntetése és a hormonháztartás normalizálása szempontjából fontos, hogy szervezetünket növényi eredetű hormonokkal – ún. fitohormonokkal – lássuk el. Ezek megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségfélékben, diófélékben, magokban, gyógy- és fűszernövényekben egyaránt. A növényi progeszteron segíthet a szervezet progeszteron-háztartásának helyreállításában. Férfiaknál a progeszteronszint növelésével automatikusan fokozódik a tesztoszteron termelődése is. Ösztrogéntúlsúly esetén hasznos lehet pl. a diindolil-metán nevű anyag, amely a brokkoli, a karfiol, a fodros kel és a kelbimbó emésztése közben termelődik. Az egészséges hormonszint szempontjából legalább ennyire fontos a stressz-szint csökkentése, a bőséges folyadékfogyasztás – lehetőleg víz vagy édesítetlen herbatea formájában – és a sav-bázis egyensúly fenntartása.

Napi hormonkoktélunk

A WHO kb. 800 olyan vegyszerről gyanítja, hogy hormonszerű hatást fejt ki, amelyek a mikroműanyagokban jelen vannak, és 300-zal kapcsolatban egyértelműen beigazolódott a gyanú.

Biszfenol-A: Stabilizálja vagy lágyítja a különféle műanyagokat. Főként műanyag palackokban, vízforralókban, mikrohullámozható műanyag edényekben, mobiltelefonokban, műanyag csomagolóanyagokban, konzervdobozok belső bevonataiban, padlóburkoló anyagokban, trikófeliratokban és játékokban van jelen. 2020 óta betiltották a termopapír jellegű pénztárgépcédulákat, mert ezekben is jelen volt. A biszfenol-A károsítja a spermiumokat, csökkenti a libidót és merevedési zavarokat okoz. A női nemi szervekre is káros hatással van. Hatására megnő a bélgyulladások, az elhízás, valamint az emlő- és a prosztatarák veszélye.

Parabének: Jelen vannak a különféle testápolókban, kozmetikumokban és gyógyszerekben. Főként tartósítószerként, pl. gombák és baktériumok elszaporodását gátló anyagként alkalmazzák. A parabének károsítják a spermiumokat, hozzákötődnek a méhnyálkahártya ösztrogénreceptoraihoz, így nő a kismedencei betegségek kialakulásának kockázata.

Ftalátok: Ezek a lágyítószerek jelen vannak bútorainkban, a műbőrben, a viniltapétákban, lakkokban, zuhanyfüggönyökben, tömítésekben, gyógyászati termékekben és kapszulákban, kozmetikai termékekben és az elasztikus élelmiszer-csomagoló anyagokban, konyhai fóliákban. Főként a zsiradékokban oldódnak (kolbászfélék, sajt, húsipari termékek stb.). A német Szövetségi Kockázatelemző Hivatal szerint a ftalátok bizonyítottan káros hatásúak az emberi szaporodásra, mert károsítják a spermiumokat és a petefészek-működést.

UV-szűrő termékek: Ezeket samponokhoz, testápolókhoz, sminkhez, alapozókhoz, hajfestékekhez, körömlakkhoz keverik, és természetesen jelen vannak minden „faktoros” naptejben is. Ezek az anyagok ugyan megvédik bőrünket a káros UV-sugárzástól, ugyanakkor károsítják hormonrendszerünket. Emellett károsítják a spermiumokat és hatással vannak a méhnyálkahártyára is.

Glifozát: A glifozát közismert gyomirtó, amely sajnos bekerül élelmiszereinkbe is. Ez a vegyület megzavarja a női havi ciklust, meddőséget okoz mindkét nemnél. Az EU területén sok országban már betiltották, vagy hamarosan betiltják használatát a mezőgazdaságban.

A mikroműanyag (S-BPS) negatív hatásai a szervezetre

• Allergia
• Elzsírosodás, rák
• Csökkenti a nemi vágyat
• Hormonegyensúly megbomlása az agyban, Sejtelváltozások, befolyásplja az agy fejlődését
• Asztma
• Érrendszeri betegségek
• Koraszülés

Méregtelenítő májtea

A máj méregtelenítésére a kora délelőtti órák a legideálisabbak. A máj – a bőr és a vesék mellett – szervezetünk egyik legfontosabb méregtelenítő szerve. Semlegesíti a környezeti mérgeket, a vízben oldódó anyagokat a vese felé, a zsírban oldódókat a belek felé továbbítja. A májméregtelenítő teához keverjen össze egyenlő arányban szárított pitypangot, máriatövist, cickafarkfüvet és borsos mentát! A keverékből egy-két teáskanálnyit számítson egy csészényi tea készítéséhez! Forrázza le a keveréket egy csésze, lobogó, forró vízzel, majd 10 perc múlva szűrje le! Naponta két-három csészével igyon belőle hat héten át!

Fotó: Shutterstock