Időjárás ellen felvértezve

Mark Twain amerikai író egyszer azt mondta: „Az időjárás folyamatosan működik. Mindig újabbnál újabb mintákat és kísérleteket talál ki, amelyekkel próbára tesz bennünket.” Valóban, az időjárási érzékenységet, köznapi nevén frontérzékenységet nem szabad félvállról venni, bár nem önálló kórkép. Azonban minél erőteljesebb az időjárás változása, annál hevesebben reagálnak rá az erre érzékeny emberek.

Az orvosmeteorológusok és bioklimatológusok szerint a frontérzékenység terjedése azzal magyarázható, hogy a civilizált körülmények között élő ember egyre kevésbé és egyre ritkábban van kitéve az elemek természetes hatásainak. Csúnya kifejezéssel élve, puhányok lettünk. A vezető kutató orvosok is az emberi szervezet hőszabályzó, alkalmazkodóképességeinek zavarát feltételezik a jelenség mögött.

A frontérzékenyek reakciói, panaszai jellegzetesek. Akaratuk ellenére egy-két nappal korábban megérzik a közelgő alacsony nyomású légtömegeket, azaz a melegfrontot. Ilyenkor minden fizikai és szellemi aktivitás nehezükre esik. A legjellemzőbb tünetek:

• fejfájás és migrén,
• izom- és ízületi fájdalmak,
• fáradtság, levertség, idegesség, szédülés,
• koncentrációzavar,
• depressziós hangulatzavar és alvászavarok.

Nem beképzelt tünetekről van szó

A nők, főképp a változás korába ért nők általában érzékenyebben reagálnak. Ennek oka, hogy hormonháztartásuk jóval bonyolultabb, összetettebb, mint a férfiaké, ezért a nők vegetatív idegrendszere is erősebben reagál a külső ingerekre.

A frontérzékenység általában idősebb korra egyre romlik. Érdekes módon azonban nem lineárisan, az életkorral arányosan, hanem 60 éves kor körül éri el a maximumát. Prof. dr. Angela Schuh német orvos és meteorológus szerint ezután a frontérzékenység fokozatosan enyhül.

A professzor asszony kutatásai szerint a kellemetlen időjárási viszonyok és változások zárt térben is utolérnek bennünket. Az elmélet kritikusai azt hangsúlyozzák, hogy a frontérzékenység pusztán a képzelet és az önszuggesztió műve. Ennek ellentmond az a tény, hogy a frontérzékeny munkavállalók kb. 30%-ánál bizonyos időjárási viszonyok teljes munkaképtelenséget okoznak. Felmérések szerint az ilyen emberek évente átlagosan négy munkanapon képtelenek ellátni munkájukat.

Frontérzékeny hegek

Az időjárásnak a szervezetre gyakorolt hatásait már Hippokratész (Kr. e. 460–377) és Arisztotelész (Kr.e. 384–322) is kutatta. Hippokratész „Levegő és víz” c. munkájában leírta, hogy a sarkvidéki eredetű, hideg levegő hatására gyakrabban lépnek fel görcsök.

A 9. században egy középkori északnémet jogi kódexben, a Lex Frisionumban már megjelenik az időjárási érzékenység fogalma. Akkoriban súlyosan büntették, ha valaki olyan sérülést okozott másnak, amelynek nyomán az időjárás változásaira érzékenyen reagáló hegek keletkeztek.

Az újabb kori kutatások bebizonyították, hogy a régi műtéti hegek valóban fájdalommal reagálhatnak bizonyos időjárási viszonyok közepette, még az amputációs csonkoknál is jelentkezhetnek ún. fantomfájdalmak. 

A több mint 20 éve gyűjtött orvosmeteorológiai adatok bizonyítják, hogy az időjárás egyes elemeinek bonyolult együttese igenis hatással van az emberi szervezetre. A tudomány utóbbi évtizedekben elkövetett hibája, hogy pusztán egyetlen tényezőt keresett, amely képes frontérzékenységet vagy időjárással szembeni érzékenységet kiváltani. Ilyen egyetlen tényező nincs, ennél az időjárási folyamatok sokkal összetettebbek.

Az alacsony légnyomás fejfájást, a magas légnyomás álmatlanságot okoz

Az internetes elemzések alapján már most leszögezhető néhány tény. Alacsony nyomású és meleg légtömegek közeledése tipikusan fejfájós időszakot jelent az arra érzékenyeknél. Ez a jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy az agyi erek bizonyos hőmérsékleti viszonyokra és páratartalomra elernyedéssel vagy görcsös összehúzódással reagálnak. A mérések szerint csak a nyugodt, magas légnyomással jellemezhető időjárás nem okoz fejfájást senkinél. A másik jellegzetesség az álmatlanság, illetve a különféle alvászavarok, amelyek keleti szél mellett, nagy nyomású légtömegek peremén lépnek fel gyakrabban. A nyugati szél nem okoz alvászavarokat. Mindezek ellenére az eddigi eredmények alapján még nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni. Azonban a kezdeti adatok már nyújtanak némi támpontot arra nézve, hogy milyen fizikai tényezők, mikor és hogyan képesek hatni a testünkre.

Saját frontérzékenységünk tesztelése érdekében ajánlatos naplót vezetni. Ez azt jelenti, hogy ha erős fejfájás gyötör, feljegyzem a dátumot, a fájdalom jellegét és időtartamát. Ha mindezt összevetem az adott napok időjárási viszonyaival, következtetéseket vonhatok le arról, hogy milyen időjárásra vagyok érzékeny. Némiképp megnyugtatóan hat, ha az ember tisztában van vele, hogy az eddig megmagyarázhatatlan panaszokat valamilyen konkrét tényezőhöz tudja kötni.

Az időjárás és a lélek

A frontérzékenység többek közt az időjárás lelki megélésének módjától és annak értékelésétől is függ. Viselkedéstani kutatások alapján megállapítható, hogy a frontérzékenység és az alacsony önértékelés között fennáll bizonyos összefüggés. Ez azt jelenti, hogy a frontérzékenység megnyilvánulhat pusztán emocionális túlérzékenység formájában is anélkül, hogy ehhez a korábban említett testi tünetek bármelyike társulna. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy bizonyos időjárási tényezők megléte idején bizonyítottan gyakoribbak a közlekedési balesetek – attól függetlenül, hogy éppen ködös vagy csapadékos-e az idő.

Az időjárási ingadozásokat megérző emberek 10%-a egyúttal frontérzékeny is. Jellemzően ők valamilyen egyéb alapbetegségben, pl. reumában szenvednek. Az időjárás-változás felerősíti betegségük tüneteit. Az ennek nyomán felerősödő fájdalmak jelentős mértékben rontják az életminőségüket.

Mit mond a tudomány?

A tudomány jelenlegi hipotézise szerint a frontérzékenységre az ún. sfericek – hullámzó, fluktuáló elektromágneses impulzussorozatok – szolgálhatnak magyarázattal. A sfericek villámlás és súrlódás nyomán keletkeznek turbulens légtömegekben. Bizonyos vélemények szerint azonban ez a hipotézis nem helytálló, ill. egyelőre nem bizonyított, éppen ezért bizonyos kezelésekről, pl. az elektromágnes terápiákról sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy hatásosak lennének a frontérzékenység, illetve annak tüneteinek kezelésére. Az egyetlen közvetett bizonyíték, amely a sfericek szerepére utal, az a tény, hogy befolyásolják agyunk EEG-hullámait.

Egy másik hipotézis az ún. baroreceptorokat teszi felelőssé a frontérzékenységért. Az elmélet szerint ezek a receptorok a véredények falában helyezkednek el, és az alacsony frekvenciájú légnyomás-ingadozásokra reagálnak. Az egyetlen bökkenő, hogy eddig még senki sem bukkant rá az említett receptorokra a testünkben. Az egyelőre tehát csak elméletben létező baroreceptorokat nem szabad összetéveszteni a valóban létező nyomásérzékelő receptorokkal, amelyek a bőrünkben találhatók, az érintést, a hideget és a meleget érzékelő receptorokkal együtt.

Hőszabályzás – az egyik legfontosabb tényező

A tudomány jelenlegi állása szerint a szervezet hőszabályzása a frontérzékenység szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ma már biztosan tudjuk, hogy a frontérzékenység jelenségét elsősorban testünk hőszabályzó képességének túlerőltetése váltja ki. Ez a funkció szervezetünknek szinte minden vegetatív (tudattalanul zajló) életműködésére kiterjed, amelyek testünk maghőmérsékletének fenntartását hivatottak biztosítani. Csak akkor nem vagyunk frontérzékenyek, ha a testünk ezt a feladatot optimálisan képes ellátni.

A hőszabályzás (termoreguláció) azonban nem mindig működik olajozottan, olykor diszharmonikussá válik, pl. zaklatott, hajszolt életvitel, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány vagy kimerültség miatt. Ekkor a hőszabályzás elégtelenné válik, vegetatív idegrendszerünk túlreagálja a külvilági ingereket, amit frontérzékenységként élünk meg.

A szabad levegőn végzett mozgásterápia javítja ellenálló képességünket

Erre a legideálisabb a magaslati levegő, azaz a tengerszint feletti 1000 méternél nagyobb magasság. A gyógyító klímán végzett terápiát prof. Angela Schuh 1976-ban dolgozta ki, kifejezetten a Garmisch-Partenkirchenben uralkodó hegyvidéki viszonyokra szabva. Ez lényegében kombinált program, amely magába foglalja a test hőszabályzásának edzését és a kitartást, állóképességet fejlesztő testedzést. A kombináció azért különösen ideális, mert 700 és 3000 méteres magasságban a szervezet automatikusan igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ami önmagában véve is egyfajta edzést jelent.

Azt kevesen tudják, hogy a testedzés pozitív hatásait a klimatikus ingerhatások jelentősen fokozhatják. A klímakúra keretében a páciensek túráznak. A túrák nehézségi szintjét a kezelést vezető orvos mindenkinél személyre szabottan dönti el. A páciens túlterhelése ugyanis éppen a kívánt eredmény ellentétét érné el, azaz még inkább legyengítené. A túlságosan enyhe terhelés pedig semmilyen eredménnyel nem járna. Az egyes túrák, nehézségi szinttől függően, 4 és 7 órásak, beleértve a pihenőket is. A pácienseket mindig elkíséri egy klímaterapeuta is. A gyaloglás közben a klimatikus tényezők – főképp a friss levegő és a magaslati, csökkent oxigéntartalmú levegő – folyamatosan hatnak a páciensekre. A ritkább levegő ugyanakkor fokozott terhelést, egyúttal edzőhatást jelent.

A hegyvidéki gyógyklíma legfontosabb tényezői:

• A szervezetet érő erősebb hideg, részben a hideg levegő, részben az állandó szél révén.
• Intenzívebb napsugárzás.
• A levegő csökkent oxigéntartalma.
• Ezeket kiegészítik a klíma különleges, ún. kímélő tényezői:
• Az alacsonyabb páratartalom.
• A levegő tisztasága, ami lényegében allergénektől mentes környezetet teremt (1200 m feletti magasságban teljes az allergiamentesség).

A hűvös levegő szintén edzi a testünket. Ez lényegében azt jelenti, hogy a hűvösben az edzés kétszer olyan hatásos, mint ha melegben végeznénk ugyanazt a tevékenységet. Minden sporttevékenység pozitívan befolyásolja, edzi a szervezet hőszabályzását. Minden, a szabad levegőn végzett edzés alkalmas a frontérzékenység megelőzésére, ezért a hegyekben végzett kúra után is ajánlatos folytatni ezt a típusú edzésprogramot lakóhelyünkön.

Az említett kúrát különböző relaxációs technikákkal, pl. csi-kunggal vagy progresszív izomlazítással is kombinálják, de a páciensek egyéb fizikoterápiás kezeléseket is kapnak, pl. Kneipp-terápiát, szénapakolást.

A mozgásterápia nem csak a hőszabályzást, de egyúttal az egész anyagcserét aktiválja, ezért egyéb betegségek és állapotok kezelésére is alkalmas:

• légúti megbetegedések, pl. asztma,
• alacsony vagy magas vérnyomás,
• az immunrendszer gyengesége,
• mozgásszervrendszeri megbetegedések,
• bőrbetegségek,
• stressz és túlterheltség.

Középhegység és tengerpart – a magaslati klíma alternatívái

A fentiekben ismertetett kezelésen kívül a frontérzékenység úgy is enyhíthető, ha az érintettek kerülik a különösen terhelő időjárási és klimatikus viszonyokat. Az is megfelelő, ha évente legalább egyszer, néhány hetet valamilyen kedvező klímájú helyen töltenek. A több hétig tartó környezetváltozás valamilyen tiszta levegőjű helyen, ahol nem éri túl nagy hőség a szervezetet, szintén jelentős javulást eredményezhet. Erre kiválóan alkalmasak a középhegységek, ill. a tengerpart. A középhegységeken a levegő és a napsugárzás jóval enyhébb ingerhatást gyakorol, mint a magas hegységeken. A középhegységekben inkább az erdei mikroklíma kedvező, a szervezetet kímélő hatásai érvényesülnek. Itt a levegő hőmérséklete csak csekély mértékben ingadozik, és erős szél sincsen. A viszonylag enyhe ingerhatásoknak köszönhetően a betegek is élvezhetik a középhegységek klímáját.

A (főképp északi) tengerpartok klímájára szintén a viszonylag kis hőmérsékleti ingadozás jellemző. Ugyanakkor itt már jelen vannak olyan fontos ingerhatások, mint a szél és az általa okozott lehűlés, valamint az erősebb napsugárzás, de meg kell említenünk a levegő jelentős páratartalmát is. Mindezek együttese igen kedvező hatást gyakorol az emberi szervezetre, legyen szó egészséges vagy allergiás, ill. egyéb légúti vagy bőrbetegségben szenvedő személyről.

Hőmérsékleti sokkterápia

Dr. Thomas Weiss mannheimi orvos évek óta nagy sikerrel alkalmazza pácienseinél az egész testi hidegterápiát. A kezelés lényege, hogy a pácienst váltakozva plusz 80 °C és mínusz 80 °C-nak teszik ki. A melegítés infraszauna-kabinban történik 5 percig, majd következik a jégkamra, ahol a kúra kezdetén kb. 1 percet kell eltölteni, később ezt az időt 2-3 percre növelik. A hirtelen hőmérsékleti váltás jelentős mértékben stimulálja, edzi a szervezet hőszabályzó képességét. A kúra több mint 10 kezelésből áll, és két hétig tart. Egy idő után a betegek a hideget nem érzékelik kellemetlennek és fenyegetőnek. A túlérzékeny emberek ennek hatására az élet egyéb területein is sokkal jobban elviselik a stresszhatásokat.

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a rövid ideig tartó rendkívüli hideg igen hatásos fájdalomcsillapító és immunrendszert stimuláló hatású is, de a krónikus alvászavarban szenvedők is enyhülésre találnak e módszerrel.

A hideg-meleg kezeléseket otthon is elvégezhetjük vízzel. Kneipp, a híres gyógyító pap már a 19. században rámutatott, hogy a váltott hőmérsékletű zuhanyozással jelentősen javítható szervezetünk általános állóképessége.

Az életmód szerepe

Minél rendszerezettebbek hétköznapjaink, annál jobban tűrjük az időjárásban olykor fellépő kaotikus viszonyokat. Íme néhány tipp:

• Lehetőleg mindennap azonos időpontban keljen fel, illetve térjen nyugovóra.
• Mindig azonos időpontban étkezzen.
• Lefekvés előtt két órával ne végezzen semmilyen, fizikai erőltetéssel járó tevékenységet.
• A hálószoba levegője legyen friss, de nem hideg, kerülje a huzatot.
• A legfeljebb 30 percig tartó ebéd utáni alvás ideális.
• Tartózkodjon a nikotintól és az alkoholtól, és legyen nagyon visszafogott, ami a kávéivást illeti. A belső nyugtalanságnak semmi köze az időjáráshoz és a frontokhoz.

A természet patikája

A citromfű enyhíti a frontérzékenységet. Illóolajai ellazítják, harmonizálják a vegetatív idegrendszert. Naponta három csészével igyunk a belőle készült teából, lehetőleg apránként kortyolgatva.

A magas páratartalom okozta idegfeszültséget kiválóan enyhíti a rozmaringgal, macskagyökérrel vagy orbáncfűvel készült ülőfürdő. Az orbáncfű egyébként teaként fogyasztva is igen jó hatású – reggel és délután kell belőle rendszeresen meginni egy-egy csészényit. Nem csak nyugtató, de egyben idegerősítő hatású is.

Akit levertség, kimerültség gyötör, annak a borsmentás tejet ajánljuk. Ehhez egy evőkanálnyi száraz borsmentát öntsünk le negyed liter forrásban lévő tejjel, hagyjuk állni 5 perig, majd miután kissé kihűlt, apránként kortyolgassuk el.

A galagonyát akár tea, akár friss préslé formájában a népgyógyászat a szédülés és a légszomj, valamint a vérnyomás normalizálására alkalmazta. A teához 1 teáskanál aprított levelet 150 ml forrásban lévő vízzel kell leönteni, 5-10 percig állni hagyni, majd leszűrni és elfogyasztani. Naponta háromcsészényi a javasolt dózisa.

Álmatlanság és szívdobogás enyhítésére a komlóteát ajánljuk. 1 teáskanál aprított komlóvirágot 150 ml vízzel leforrázunk, majd 10 perc után leszűrjük és megisszuk. Naponta 2-3 csészényit igyunk meg belőle.

Az időjárási tényezők mint ingerforrások

Légnyomás

Testünk minden egyes négyzetcentiméterét egy kilogramm légnyomás éri, ami egy felnőtt esetében 10 tonnát jelent. Mindebből semmit sem érzékelünk, mert a levegő természetes közegünk. Azonban a légnyomásban beálló hirtelen változások, ingadozások felelősek a frontérzékenységi reakciók nagy részéért.

Hőmérséklet

Az érzékelt hőmérséklet mindenkinél szubjektív, ezért eltérő, és gyakran néhány Celsius-fokkal a valóságos hőmérsékletnél magasabb, ill. alacsonyabb. Minél inkább eltér az érzékelt külső hőmérséklet a test maghőmérsékletétől (kb. 37 °C), annál nagyobb terhelés éri a szívünket és a testfelszínhez közelebb lévő ereinket. A szélsőséges hőmérsékletek leginkább az idősebbekre, a kisgyermekekre és a szív-érrendszeri betegekre jelentenek veszélyt.

Páratartalom

A magas páratartalmat nem csak a nyári kánikulában, hanem már 16 °C mellett is fülledtségként érzékeljük. Ugyanis a nedves levegőben a hőmérsékletet jóval magasabbnak érzékeljük a valóságosnál. A páradús levegő megakadályozza a verejtékezést, ami testünk hűtését szolgálja.

A levegőben lévő elektromosság

Az elektromos impulzusok (sfericek) a zivatarfelhőkben, valamint a melegfrontok peremén keletkeznek élénk légmozgás hatására. Ezek az elektromágneses impulzusok nagy távolságokra eljutnak, sebességük is nagy, és általában már napokkal az időjárás-változás előtt megjelennek a légkörben. A kutatók azonban egyelőre vitatják, hogy a sfericek valóban felelőssé tehetők-e a frontérzékenységért.

Változó hőmérsékletű zuhany

Zuhanyozzon (lehetőleg reggel) olyan meleg vízzel, amilyet kibír, egészen addig, míg kellemesen átmelegszik. Ezután csökkentsen a víz hőmérsékletét langyosra, kb. 19-23 °C-ra. Aki most ismerkedik a kezeléssel, semmi esetre se alkalmazzon azonnal hideg vizet.

A vizet csurgassa először csak a végtagjaira. Kezdje a jobb lábán: a lábfej külső oldalától indulva felfelé, egészen a csípőízületig, majd innen a combra, és innen lefelé. Ezután a bal láb következik. Ezután a bal, majd a jobb kar következik: kézhátról a kar külső oldalán a vállig, innen pedig vissza a kar belső oldalán a tenyérig. Utoljára a hasat, a mellkast és az arcot zuhanyozzuk le.

Ismételjük meg a meleg-hideg folyamatot legalább 2-3-szor, és mindig hideggel fejezzük be. A bőrt ne szárítsuk meg, csak simítsuk le róla a kezünkkel a vizet, és hagyjuk magától megszáradni.

Fotó: Adobe Stock, Shutterstock