Mit kell tudni az érelmeszesedésről?

Az arterioszklerózis szó szerinti fordítása „az artériák megkeményedése” (görög szklerosz = kemény). A köznyelvben az érelmeszesedés fogalma terjedt el. A betegség az oxigénben és tápanyagokban gazdag, a szív felől a szövetek és a szervek felé tartó vért szállító artériákban alakul ki.

Az érelmeszesedés diagnózisa korai jel, ami a szívinfarktus és a szélütés veszélyére figyelmeztet, ugyanakkor bárhol másutt a szervezetben is fennáll a trombózis veszélye. Az említett plakkok hirtelen le is szakadhatnak, ilyenkor elsodródva másutt okoznak érelzáródást. Az érelmeszesedés különösen gyakran az agy felé tartó nyaki ütőerekben, a szív koszorúereiben és a lábakban alakul ki, ezért leggyakoribb szövődménye a szélütés, a szívinfarktus és a lábban kialakult keringészavar, ami legrosszabb esetben akár amputációval is végződhet. A vénákban, magyarul visszerekben, amelyek a periféria felől a szív felé szállítják a vért, nem alakul ki érelmeszesedéses elváltozás.

A kockázati tényezők

Egyelőre nem tudjuk, miként keletkezik az érelmeszesedés, azonban ismerjük azokat a kockázati tényezőket, amelyek önmagukban vagy egymással kombinálva kialakulásának kedveznek. Ezek a következők:

• Dohányzás
• Túlsúly vagy elhízás
• Mozgásszegény életmód
• Cukorbetegség
• Magas vérzsírértékek
• Helytelen étkezési szokások (túl sok állati eredetű élelmiszer, kevés zöldség és gyümölcs)
• Magas vérnyomás

Az életkor és az örökletes hajlam is fontos szerepet játszik. A férfiak gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. Természetesen az életkorunkon és nemünkön nem tudunk változtatni, a többi kockázati tényezőre azonban legalább részben hatni tudunk. Az első és legfontosabb teendő, hogy érelmeszesedés gyanújakor azonnal hagyjuk abba a dohányzást. A meglévő cukorbetegség és a túlsúly, valamint a magas vérnyomás ellensúlyozható, egyes esetekben akár meg is szüntethető rendszeres testmozgással és az étrend módosításával. Ennél valamivel problémásabb a helyzet, ha valakinek magasak a vérzsírértékei (főként az LDL-koleszterin), ugyanis ezeket a zsírokat javarészt szervezetünk maga termeli. Ballasztanyagokban gazdag, főként növényi bázisú (pl. mediterrán étrend) jótékony hatású lehet, érdemes kísérletezni vele, már csak azért is, mert segítségével enyhíthetők a szervezetben zajló krónikus gyulladásos folyamatok (az érelmeszesedés is ilyen jellegű betegség). Súlyos és makacs esetekben azonban szükség lehet vérzsírcsökkentő gyógyszerekre.

Szakmai körökben vitatott a vér homociszteinszintjének kóroki jelentősége. A homocisztein az aminosav-anyagcsere egyik mellékterméke, és egyes szerzők szerint, ha szintje megemelkedik a vérben, az érelmeszesedést okoz. A homocisztein szintjének csökkenését segíthetjük kevesebb alkohol fogyasztásával, a dohányzás megszüntetésével, testmozgással, a testsúly normalizálásával, B₆– és B₁₂-vitamin, valamint folsav szedésével. A vegetáriánusok és vegánok átlagos homociszteinértéke magasabb, mint a vegyes étrendet folytatóké.

Valószínűleg a krónikus stressz is növeli az érelmeszesedés kockázatát. Stressz hatására csontvelőnkben felgyorsul az őssejtek termelődése, ennek következtében megemelkedik a vérben a fehérvérsejtek száma és fokozódik szervezetünk gyulladáskészsége. A stressz ennél valamivel kisebb mértékben serkenti a vörösvérsejtek és a vérlemezkék termelődését.

Az érelmeszesedés tünetei

Az érelmeszesedés általában észrevétlenül zajlik. Ha idővel mégis jelentkeznek tünetek, azok mindig attól függően változnak, hogy a folyamat mely szerveket érinti leginkább. Gyakran az első érintett szerv, amely jelez, a szív. Itt koszorúér-betegség alakul ki, aminek lényege, hogy a szívizmokat ellátó erek beszűkülnek.

Ha az agy vérellátása érintett, akkor a szélütés (stroke) fenyeget. Ennek előhírnöke lehet az ún. tranziens ischémiás attack (TIA), amikor az egyik testoldal vagy csak az arc egyik oldala elzsibbad, érzéketlenné válik, akár részlegesen megbénul. Átmeneti, rövid ideig tartó féloldali vakság is előfordulhat. Ha valaki ilyet tapasztal önmagán vagy embertársán, ne várjon, hogy a tünetek maguktól megszűnjenek, azonnal kérjen orvosi segítséget (hívjon mentőt). A hirtelen fellépő szédülés, memóriazavar szintén az agy rossz vérkeringését jelezheti.

„Kirakatnézegető betegség”

Ha a lábakban alakult ki az érelmeszesedés, előbb-utóbb az ún. „kirakatnézegető betegség” fog jelentkezni. A beteg csak rövid szakaszokat képes fájdalommentesen megtenni, rendszeresen meg kell állnia, hogy a lábszárában jelentkező fájdalom csökkenjen. Sokan ezt a kellemetlenséget a kirakatok nézegetésével leplezik. Ahogy az erek állapota romlik, a fájdalom egyre inkább állandósul, már az éjszakai alvást is megzavarja, ugyanis fekvés közben az artériákban uralkodó nyomás csökken, így még inkább romlik a szövetek keringése. A felkelés a függőleges testhelyzet általában enyhíti a panaszt. Ha a beteg nem tesz semmit, lábujjai üszkösödésnek indulhatnak, lábszárán vagy lábfején nehezen gyógyuló fekélyek alakulhatnak ki, ami akár amputációhoz is vezethet. A legtöbb páciens dohányos vagy cukorbeteg. A cukorbetegeknél a kórképet a perifériás idegek károsodása (diabéteszes polineuropátia) is bonyolítja, ekkor a beteg sokszor nem érzi a fájdalmat, és nem is észleli, hogy a lába vagy talpa kifekélyesedett, vagy lábujjai kezdenek elhalni.

Az érelmeszesedés a legritkább esetben érinti a karokat, ami azzal a ténnyel magyarázható, hogy a felső végtagokban alacsonyabb a vérnyomás, mint a lábakban. Ritka esetekben a belső szerveket ellátó artériákban is keletkezhet érelmeszesedés (pl. a vesékben). A medence keringészavara olykor potenciazavarokat okoz.

A keringészavarok diagnosztikája

Ami az orvosi diagnosztikát illeti, a kórisme felállításának első lépése az anamnézisfelvétel, amit további vizsgálatok követnek. Fontos a vérnyomás megállapítása, a haskörfogat és a testsúly mérése. A kirakatnéző betegség esetén egyszerű járásteszttel lehet mérni, hogy mekkora út megtétele után jelentkeznek a panaszok. Ez a teszt a kezelés hatásosságának, a páciens állapota alakulásának ellenőrzésére is alkalmas. A laborvizsgálat eredménye megmutatja, milyen magas a páciens vérzsírjainak szintje, vércukorszintje, gyakran mérik a hosszú távú vércukorszintet is (Hba1c), de rutinszerűen ellenőrzik a veseműködési paramétereket is, ugyanis ezek a veseartériák szűkülete esetén emelkedhetnek.

Az alapos vizsgálat során az orvos meghallgatja a nyaki ütőerekben, a szívben és a hasi aorta felett hallható zörejeket is. Ezek jelzik, ha valahol szűkület van. Az ultrahangos vizsgálatok (Doppler-vizsgálat) szintén jó képet adnak a nagyobb artériák áramlási viszonyairól. Egyes esetekben szükség lehet kontrasztanyaggal végzett érfestésre is (angiográfia). Ha fennáll a szívkoszorúér szűkületének gyanúja, az orvos először terheléses EKG-vizsgálatot csináltat, ezt kiegészítheti a szív katéteres vizsgálatával is. További lehetőség a modern képalkotó eljárások, pl. a CT, az MR alkalmazása.

Életmódváltás érelmeszesedés esetén

A legfontosabb gyógymód az életmód változtatása, pl. a dohányzás abbahagyása, és az érrendszer egészségét biztosító étrend. Emellett nélkülözhetetlen a napi rendszerességgel végzett testmozgás, amit eleinte célszerű felügyelet és oktatás mellett, később pedig csoportosan végezni. A mozgás intenzitását egyéni teljesítőképesség alapján kell meghatározni. Újabban ajánlják, hogy a mozgást a fájdalom megjelenése után is érdemes folytatni, mert ekkor könnyebben képződnek új véredények. Ennek megítélésére azonban nyilván még el kell telni némi időnek.

Az izomzat célzott edzése az érintett testrésztől is függ. A lábak keringészavara esetén különösen a szűkület alatt található területeket kell erősíteni. Ha a lábfájdalom már nyugalomban is jelentkezik, egyoldali érintettség esetén a „jó oldal” edzésével is serkenthetjük a test egészének, egyúttal a „betegebb” oldal keringését. A már nyugalomban is fájdalmat okozó keringészavar esetén az edzés jelentősen felgyorsítja az érintett terület szöveteinek anyagcseréjét, amivel a rossz keringés nem képes lépést tartani, így fennáll a szöveti károsodás kockázata. Célszerű tehát ilyen esetekben orvosi utasítás alapján folytatni az edzést.

A testmozgás hatására felgyorsul a vérkeringés, aminek révén nem csak a szövetek tápanyagkínálata javul, de az izmok anyagcseréje is, így azonos vérmennyiség mellett javul a sejtek oxigéntelítettsége. Nem szabad alábecsülni a csoportban végzett sporttevékenység kedvező pszichológiai hatásait sem. A különböző betegségekre külön csoportos testmozgásformákat dolgoztak ki (pl. koszorúértorna).

Szauna – egy eddig nem kellően méltatott terápiás opció

Az utóbbi években egyre több szerző hangsúlyozza a hipertermiával járó eljárások, pl. a szauna érrendszerre gyakorolt pozitív hatásait. Általánosan ismert és elfogadott tény, hogy meleg hatására ereink kitágulnak. A meleg azonban jellegzetes módon stimulálja az erek belső falát kibélelő érbelhártya (endotel) sejtjeit is. Ezek a sejtek nitrogén-monoxidot (NO) termelnek, aminek hatására az artériák szintén kitágulnak. Pozitív eredményekről számolnak be magas vérnyomás, valamint az alsó végtag artériás keringési zavarainak és a szív koszorúerei keringési zavarainak korai stádiumában. Ez azt jelentheti, hogy pl. a szaunázás hasznos terápiás eljárás lehet enyhe vagy közepesen súlyos érelmeszesedés kezelésében. Más meleg és hideg eljárások, pl. a vízben járás különösen a korai és „funkcionális keringési zavarok” kezelésében lehetnek hasznosak. Ugyanez elmondható más fizioterápiás módszerekről, pl. a kötőszöveti masszázsról, valamint az elektromos kezelésekről is.

Mint fentebb már említettük, a krónikus stressz is hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához, ezért lehetőleg kerüljük vagy csökkentsük ennek mértékét. Persze mindenki tudja, hogy ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani. Sokat segíthet egy-egy relaxációs technika, pl. az autogén tréning vagy a progresszív izomlazítás elsajátítása. Olykor pszichológus segítségére van szükség.

A fokhagyma, mint orvosság

Ami a gyógynövényeket illeti, az érelmeszesedés szempontjából a fokhagymát vizsgálták a legtüzetesebben. A fokhagyma valóban hatékonyan képes a vérben keringő, „rossz” LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, egyúttal hatékony antioxidáns is, tehát ennek révén gyulladáscsökkentő hatású is. Sajnos hatása a szintetikus gyógyszerekhez hasonlítva csekély, ezért legfeljebb csak az orvosi kezelés kiegészítésére alkalmas. Ugyanez érvényes az articsókára, a görögszénára és a bolhamagra is, amelyek a fokhagymával ellentétben szagtalanok. A vörösbor kis mennyiségben növeli a „jó” HDL-koleszterin szintjét, tehát mértékkel fogyasztva javasolható. A hatásért valószínűleg a vörös szőlőfajták héjában található rezveratrol felelős. Egyéb gyógynövények is szóba jönnek, leginkább az érintett testrészek alapján. Ilyen pl. a Ginkgo biloba, ami javíthatja az agy keringését és az agy teljesítőképességét.

Le kell szögeznünk, hogy legtöbb esetben nem lehet elkerülni a hivatalos medicina által alkalmazott gyógykezelést, ugyanis mire diagnosztizálják a betegséget, az már előrehaladott stádiumban van. Ha az életmódváltás elégtelennek bizonyul, a magas vérnyomást és adott esetben a cukorbetegséget gyógyszeresen kell kezelni. Utóbbi terápiája terén a modern orvostudomány komoly fejlődést tud felmutatni, gyakran olyan jól sikerül beállítani a beteg vércukorszintjét, hogy a továbbiakban inzulin adására nincs is szükség. A trombózis elkerülése érdekében vérhígító hatású szereket, pl. acetil-szalicilsavat (ASS), azaz aszpirint alkalmaznak, de léteznek már korszerűbb hatóanyagok is.

Invazív eljárások

Ha mindez nem elegendő, invazív eljárásokra kerülhet sor. Ez lehet pl. ballonkatéteres értágítás, vagy sztenteket ültetnek be, hogy segítségükkel nyitva tartsák az elzáródás által veszélyeztetett érszakaszokat. Szerencsére ezek nem jelentenek nagy műtétet, ma már ritkábban végeznek nyílt bypass szívműtétet, amikor mesterségesen létrehozott kerülővel kikerülik az elzáródott érszakaszt. Ez általában a beteg saját, pl. a lábából kimetszett véredényeivel történik, de előfordulhat, hogy speciális, szövetbarát műanyag csövet alkalmaznak. Az érplasztika különféle módjait főként a nyaki ütőereknél alkalmazzák. Egyre korszerűbb műtéti technikákat fejlesztenek ki, és szintén bypass szakasz segítségével biztosítják a műtét alatt az agy megfelelő vérellátását. A beavatkozás célja minden esetben a súlyos szövődmények, pl. szívinfarktus, szélütés vagy végtag-amputáció elkerülése.

A legfontosabb dolog a dohányzás mellőzése

Érrendszerünk egészsége szempontjából a legfontosabb teendő a dohányzás mellőzése. A dohányfüst károsítja az artériákat, felgyorsítja a pulzust és növeli a vérnyomást, fokozza a véralvadást, tehát a vérrögök kialakulását, növeli a koleszterinszintet (különösen a „rossz” LDL-koleszterinét), közvetlenül károsítja a szívizmokat, és veszélyes szabad gyökökkel károsítja egész szervezetünket. Utóbbiak olyan molekulák, amelyek krónikus gyulladást keltenek, lényegében az érelmeszesedés is egy lassú, alattomos, az érfalakat támadó gyulladás nyomán alakul ki. A dohányos a dohányfüst mellett szén-monoxidot is inhalál, ami gátolja a vörösvértesteket az oxigénszállításban, tehát rontja a szövetek és sejtek oxigénellátását. Már 24 órával a dohányzás abbahagyása után normalizálódik a vérnyomás, a pulzus, és néhány év alatt az artériák állapota is javul.

Az étrend változtatása

A legtöbb érintettnél legalább ennyire fontos az étrend módosítása, aminek célja az anyagcsere (legfőképp a cukoranyagcsere) és a testsúly normalizálása. Kerülendő a túl sok szénhidrát, a cukor minden formája. Sokan nem gondolnak rá, de az üdítőitalokban és a gyümölcslevekben is rengeteg cukor van. Az olajban vagy zsírban sütött ételek egészségtelen zsírokkal, úgynevezett telített zsírsavakkal terhelik szervezetünket. Jelentősen csökkenteni kell az édességek, a sütemények, péksütemények, a zsíros tejtermékek mennyiségét is. A finomliszt és a felvágottak, kolbász- és szalámifélék szintén kedvezőtlen hatással vannak ereink állapotára.

Ezzel szemben jótékony hatást gyakorol a ballasztanyagokban bővelkedő, főként növényi étrend (sok zöldség és gyümölcs). Magas, telítetlenzsírsav-tartalma révén szintén ajánlhatók a zsíros tengeri halak, valamint a dió- és mogyorófélék. Magas gyümölcscukor-tartalmuk miatt azonban nem szabad túlzásba esni a gyümölcsök mennyiségével, ugyanis a gyümölcscukor hatására a máj elzsírosodik.

A kávé is ártalmas?

Sokáig úgy tartották, a kávé káros a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, tehát az érelmeszesedésben szenvedőknek is, mert úgy gondolták, növeli a vérnyomást, ami további kockázatot jelent.

Az újabb kutatások azonban ellentmondanak ennek az elméletnek. Megállapították, hogy aki naponta legfeljebb három-öt csésze kávét iszik, annak „tisztábbak” az erei. Koreában 25 000 embert vizsgáltak meg, és azt tapasztalták, hogy aki több kávét iszik, annál kisebb a szívbetegségek kockázata. A kávé érrendszerre gyakorolt hatásmechanizmusa azonban egyelőre ismeretlen. Elképzelhető, hogy a kávéban található antioxidánsok játszanak szerepet a jelenségben. A kávé antioxidánsai hasonlóak a zöld teában található antioxidánsokkal, amelyekről tudjuk, hogy gyulladásgátló hatásúak, ennél fogva pozitívan hatnak az érelmeszesedés szempontjából is. A zöld tea, a maga természetes formájában mindenképp ártalmatlanabb, mint a magas dózisban forgalmazott vitaminok, pl. C- és E-vitamin, amelyek szintén antioxidáns hatásúak. Igazolt vitaminhiány esetén persze ajánlatos szedni ezeket is.

Fotók: Shutterstock, Főkép: Abode Stock