A böjtkúra a fejben kezdődik: Felke-kúra

A gyakorlati megvalósítás első lépése ideális esetben egy rövid ideig tartó böjtkúra lehet. A böjtölés – mint annyi minden más – „fejben kezdődik”, tehát először foglalkozni kell a témával, és rá kell hangolódni. Mindjárt az elején tisztázni kell magunkban, hogy nem kényszerről, hanem önkéntes alapon vállalt böjtölésről van szó, ami azt jelenti, hogy meghatározott időtartamon belül nem veszünk magunkhoz szilárd ételt, csak folyadékokat iszunk, és ezzel az egészségünket szolgáljuk.

A gyógyító böjtnek számos változata létezik, hogy ki melyik mellett dönt, egyéni elhatározás kérdése. Az egyik elterjedt és közkedvelt böjtkúravariáns az ún. Felke-kúra, amely nevét Leopold Emanuel Felke (1856‒1926) gyógyítással is foglalkozó evangélikus lelkipásztorról kapta. Előszeretettel alkalmazott terápiás hatású ásványföldet. A Felke-kúra nagyon hasonlít a Buchinger-féle léböjtre. A böjtölő csak herbateákat, tisztított vizet, zöldségesszenciákat vagy frissen facsart gyümölcs- és zöldségleveket iszik, és tartózkodik mindennemű szilárd tápláléktól. Mindezt konzekvens ásványföld-terápia egészíti ki. Ez a módszer kiváló bevezetést kínál a kúrát követő egészségtudatos, túlnyomórészt vegetáriánus étrendre való áttéréshez.

Gyógyító böjtkúra: az egészséghez vezető királyi út

A Felke-kúra keretében a böjtölést egyéb terápiás eljárások egészítik ki: a mindennapos iszapfürdő és a reggelente végzett, bőrdörzsöléssel kombinált hideg vizes fürdő. Utóbbi kiválóan élénkít, pozitívan hat a vegetatív idegrendszer működésére és a keringésre. Az ásványföld segíti a méregtelenítést, semlegesíti a savakat és javítja a belső szervek vérkeringését. A hidegtől berzenkedőknek meleg iszapfürdő jelenthet alternatívát. Ezt különböző testtájakon alkalmazott hideg vagy meleg iszappakolás egészíti ki. Délben a máj fölött elhelyezett szénapakolás a máj méregtelenítő munkáját segíti.

A módszer lényegi alkotóeleme az ún. rendterápia. A hétköznapok rohanásában szétzilálódó napi bioritmushoz való visszatérés rendkívül fontos. A Felke-féle böjt kifejezetten rövid időtartamú, általában 5-7 napig tart. Ennyi idő alatt nem lehet sok súlyfeleslegtől megszabadulni – nem is ez a fő cél. A fogyás hosszabb távon érvényesül. A böjt alatt kezdődik, majd a következetesen megtartott új, egészséges étrend követésének hatására folytatódik, míg végül beáll a normális testsúly. Ez utóbbit sokkal könnyebb a gyakorlatban megvalósítani, ha előzőleg böjtöltünk.

A Felke-kúra a salaktalanításra, a méregtelenítésre helyezi a fő hangsúlyt: a böjt alatt kiürülnek a testből a mérgező fémek (alumínium, bárium, kadmium stb.), az ipari mérgek (növényvédő szerek, pl. glifozát) és a vastagbélben termelődő toxinok. Éppen ezért fontos, hogy a böjtkúra alatt fogyasztott növényi levek és kivonatok kiváló biominőségűek legyenek. Figyelem: Kivétel nélkül minden élelmiszer, amit nem láttak el a „bio” címkével, vegyszerrel (gombaölő szerrel, növényvédő szerekkel, gyomirtókkal stb.) szennyezett! Becslések szerint a mezőgazdaságban világszerte kb. 80 000 különféle permetezőszert használnak nap mint nap.

A bélrendszer testünk legfontosabb méregtelenítő szere

A méregtelenítés folyamatát a böjtön kívül számos egyéb gyógymóddal egészíthetjük ki:

• Természetes erjesztéssel készült levekkel, pl. savanyúkáposzta-lével. Ezek a levek jótékony hatást gyakorolnak a vastagbél baktériumflórájára, és lerövidítik a béltartalom tranzitidejét.
• A májműködés serkentése keserű gyógynövényekkel. A növényekben lévő keserű hatóanyagok fokozzák az epefolyadék termelődését, és hígítják, folyékonyabbá teszik az epét. Ez felgyorsítja a máj méregtelenítő munkáját, segíti a mérgek távozását, és szintén felgyorsítja a béltartalom áthaladását a tápcsatornán.
• Purgatív hatású sók, pl. keserűsó vagy galubersó. Ezek a sók megkötik és a bélcsatornában tartják a vizet, aminek következtében a béltartalom felhígul és a szokásosnál gyorsabban kiürül. E hashajtási módszer megakadályozza sok fontos ásványi anyag felszívódását, ezért csak átmeneti ideig szabad alkalmazni. Az ásványianyag- és vízhiány keringési zavarokat, fejfájást és gyengeséget okozhat. Ezek a mellékhatások vízben oldott ásványföld elfogyasztásával megelőzhetők.
• Colon­hidroterápia (CHT). A CHT kb. 40 éve létező vastagbéltisztító kezelés. Főként méregtelenítő és böjtkúrákhoz kapcsolódóan szokták alkalmazni. Az 5-7 napig tartó böjt alatt két-három kezelés ajánlott. Az eljárás során az egész vastagbelet átöblítik – ez a bélszakasz számos egészségügyi probléma kiindulópontja. Ha a vastagbél baktériumflórájára egészséges, a vékonybél is jobb állapotban van. A vastagbél tisztítását célszerű alulról végezni, mert a végbélben a székletürítés előtt különösen sok mérgező anyag halmozódik fel.

Kétségtelen, hogy az egészséges bélrendszer pozitív hatással van agyműködésünkre is. Nem csoda, hogy a böjtölők már néhány nap után arról számolnak be, hogy sokkal gyorsabban, tisztábban gondolkodnak, visszanyerik elveszettnek hitt kreativitásukat. Így minden páciens saját magán tapasztalhatja, milyen pozitív hatású, amikor a méreganyagok eltávoznak a szervezetéből. Célszerű a bélflórát már a böjtkúra idején megfelelő baktériumkészítményekkel (probiotikumokkal) regenerálni.

Ezekre a mikrobákra szükségünk van, mert segítik emésztésünket és immunrendszerünk működésében is fontos szerepet vállalnak. Az immunrendszer funkcióinak ellátásában főszerepet játszó nyirokrendszerünk kb. 70 százaléka a belek mentén helyezkedik el, csakúgy, mint az immunitásunk szempontjából szintén kulcsszerepet játszó bélflóra. A jó minőségű probiotikumok lactobacillusokat, bifidus-baktériumokat, Streptococcus faecalis és coli baktériumokat tartalmaznak.

Először a cukrot, utána a vérben keringő fehérjéket égetjük el

A böjt első napjaiban fokozatosan felhasználjuk a szervezet cukorraktárait, eközben megkezdődik a vérben keringő fehérjék egy részének felemésztése is. Ezek a fehérjék gyakran toxikus anyagokhoz kötődnek, amelyeket el kell távolítani a szervezetből. A böjt sikere e fehérjék lehetőleg maradéktalan eliminálásán múlik. A mérgező anyagok leválnak a fehérjemolekulákról, a fehérjéket pedig energiává alakítjuk át (elégetjük őket), amely folyamat melléktermékeként savak termelődnek. A böjtölés során elfogyasztott ásványföldben lévő ásványi anyagok semlegesítik e savakat, így azok sók formájában a vizeletben feloldva távoznak a testből. A legfeljebb egy hétig tartó böjt megkíméli a vázizomzatot, így azok elvesztésétől nem kell tartanunk. A zsírraktárak azonban csak a kúra harmadik lépésében kezdenek apadni.

Noha a gyermek böjtölése nem önkéntes, a böjtkúra alatt mégis nagyon hasonló dolog történik a felnőtt szervezetben. A civilizált ember táplálékaiból hiányzanak a vitaminok, az ásványi anyagok és a nyomelemek.

Ezekre a tápanyagokra nem vonatkozik a „kevesebb néha több” elve, sőt a cél a kialakult hiány mielőbbi pótlása. Ezért célszerű a böjt idején multivitamin-tablettákat szedni, az ásványianyag-háztartást pedig ásványcitrátokkal normalizálni. A nyomelemek – újabb nevükön fitomineráliák – pótlása is fontos. Nem csak cink, réz és szelén, de a szervezetünkben még kisebb mennyiségben előforduló arany és platina pótlásáról is gondoskodni kell. Ezek főként a gabonafélékben, zöldségfélékben és salátákban már szinte egyáltalán nincsenek jelen, ezért csak a mély gyökereket eresztő növényekből, pl. fákból vonhatók ki. Mivel a böjt alatt fogyasztott zöldséglevek nem alkalmasak az ásványi anyagok és a nyomelemek pótlására, étrendi kiegészítőkhöz kell folyamodnunk.

A böjtkúra után

A böjtkúra alatt nem eszünk kenyeret, pizzát, tésztát, süteményeket, nem iszunk sört, más szóval gluténtartalmú élelmiszereket, sem tejterméket. E két élelmiszer-kategória a mai civilizált ember étrendjének fő eleme, ugyanakkor ezek tehetők felelőssé számos betegség kialakulásáért is. A böjt jótékony hatásainak meghosszabbítása és a súlyfelesleg csökkentése érdekében ajánlatos a böjt után is tartózkodni a gluténtartalmú gabonáktól (búza, tönkölybúza, rozs, zab, árpa) és a tehéntejből készült élelmiszerektől!

A vacsora pedig csak egy tányér zöldségleves legyen. Ha jó fizikai és lelkiállapotnak örvendünk, ez a könnyített böjtölés új egészséges életforma kialakításához vezet, ami leginkább a japánok életvitelére és táplálkozási szokásaira hasonlít. A japánok nem fogyasztanak gluténtartalmú gabonát, és a tejtermékek sem szerepelnek a hagyományos japán étrendben.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy automatikusan át kellene térnünk az ő étrendjükre, csak arra utaltunk, hogy érdemes megszívlelni a tradicionális értékeket. A megtisztulás folyamatát segíti a médiaböjt is. Tv-nézés, rádióhallgatás, az internetes böngészés helyett egy jó könyv olvasásával, meditációval, jógázással vagy pilates-gyakorlatokkal töltsük szabadidőnket. Meglátják, megéri!

Fotó: Adobe Stock