Itt a böjt ideje

Mindig szoktam mondani, ma az orvosok csak azért nem ajánlják a vegán étrendet súlyos krónikus betegeiknek – ami egyébként akár az életüket mentené meg –, mert maguk az orvosok azok, akik húst szeretnének enni továbbra is, és azon nyomban, ha alaposabban utánajárnának a szakirodalomban a növényi alapú táplálkozásnak, rá kéne jöjjenek, hogy valójában a húsmentes étrend a megoldás. Hatékony megelőzés sok súlyos betegség esetén, de akár a saját életük rendbetétele irányában is. Félnek. A saját élvezetüket féltik tehát a kollégák, és ezért inkább abban a tévhitben tartják a betegeiket is, a társadalmat is, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik a hús fogyasztása is, a böjt pedig ördögtől való, mert nem kényelmes.

A mai dietétika haszontalan szlogenje: „kiegyensúlyozott táplálkozás”, vagyis egyél mindenből és ne hagyj el semmit, ne tégy semmi rendkívülit. Nekem orvosként meggyőződésem, hogy a test használati utasításában benne van, hogy megelőzésként évente egy nagyobb böjtidőszakot mindenki el kell végezzen, még akkor is, ha egyébként egészségesen táplálkozik. Ha ezt nem teszi, akkor felesleges anyagok halmozódnak, a test anyagcseréje lassul, lustává és elégtelenné válik, és ez melegágya a krónikus patológiás folyamatok megindulásának. Az orvostársadalom pedig tájékozatlan e téren, nem tudja, hogy újabban már azt is bizonyították, hogy a daganatos betegségek onkológiai kezelése is összehasonlíthatatlanul jobban hat, ha valaki legalább néhány napot böjtöl a kemoterápia előtt, mert eltűnnek a kemo mellékhatásai. Azt sem tudja, hogy a böjt alatt minden gyulladás megnyugszik, a bélflóra javul és a szervezet ellenállóbbá válik.

Februárban már nagy várakozással tölt el, hogy hamarosan indul a böjtszezon, én magam is böjtölhetek a csoportommal. Kellenek a motivációk. Sokan akkor kezdenek el böjtölni, ha az orvosuk azt mondja, hogy ez feltétlenül szükséges, különben súlyos helyzetben lesznek! Vagy akkor, ha érzik, hogy nagy a baj.

A böjtről általában

A léböjt célja: a szervezet újraindítása, a tartalékok mozgósítása, a kiürítés, salaktalanítás, a testsúly rendezése, az anyagcsere normalizálása, energetizálás, immunerősítés, a megszokásokkal való szakítás. A léböjt legalább annyira normális része kellene legyen életünknek, mint egy-egy alkalommal az ünnepi lakoma. A nem evés hozzátartozik a mindennapokhoz úgy, mint az étkezés, a fogmosás, a fodrász, a sportos mozgás vagy a kozmetikus.

Aki nem böjtöl, fontos lehetőséget hagy ki, hogy egészséges maradhasson. Az állatok is böjtölnek: a vándorló madarak és halak több ezer kilométert tesznek meg anélkül, hogy egy falatot is ennének. A beteg állat is böjtöl. A világ leghosszabb életű népei, mint a hunzák, addig ettek, amíg a készlet el nem fogyott, és természetesnek vették, hogy a következő termés betakarításáig ugyanolyan vidáman dolgoznak tovább és nem esznek. Az evés és nem evés ritmusa a történelem során nagyon különböző volt. A vadállatok számára természetes a hosszabb nem evés, amennyiben nincs a közelben élelem. A sportoló sem jó, ha sport előtt eszik, de utána sem rögtön éhes.

Csak a mai fogyasztói társadalom embere hiszi azt, hogy ha egy étkezés kimarad, akkor az már a vég. Kóros esetben nem tud egyetlen étkezést sem kihagyni, mert akkor ideges, fájdalmai vannak, depressziós. A különböző természeti népek és a vallások a böjtöt, vagyis az élelem megvonását a termékenyebb gondolkodás, a lelki béke, az egészség fontos feltételének tartották. A böjt az élővilág, valamint az emberi történelem és kultúra természetes jelensége.

Mi a böjt?

Böjtkúra az, amikor minden szilárd ételt elhagyunk, csakis folyadékot fogyasztunk (vizet, gyógyteát, frissen préselt levet, zöldséglevesből készült folyadékot, főzött gabonapépből készült folyadékot, növényi tejet, erjesztett növényi anyagokból készült folyadékot, mint például fermentált savanyúkáposzta-lé). A böjt alatt az emésztőfelület kiválasztófelületté válik, így ez jelentős salaktalanításhoz vezet. A böjt teljesen megváltoztatja a szervezet anyagcseréjét, élettani működéseit.

Az emésztőrendszer például, mely a keringés és a termelődött energia legalább 30%-át veszi igénybe, nem csak csökkenti funkcióját, hanem az emésztés és felszívás helyett a kiválasztás hatalmas szervévé válik. Tudjuk, hogy az emésztőrendszer nyálkahártyája megközelíti az 500 m2-t. Ezen a felületen keresztül alkalma van a testünknek felesleget eltávolítani. Ez jóval nagyobb felület, mint a tüdő, a vese vagy a bőr felülete.

Sokféle böjt van:

Vízböjt (csak víz fogyasztása) – ez többnyire rövidebb, 3 napnál hosszabb ideig csak orvosi vezetéssel lehet végezni.
Buchinger-léböjt – víz, gyógytea, leves, frissen préselt lé, gabonatej – 7 napig egészségeseknek önállóan, 3-6 hétig orvos vezetésével végezhető. Intermittáló böjt, FMD („fasting mimicking diet”) – 5 nap léböjt havonta, vagy heti 2 nap léböjt, vagy 8-20 óra léböjt naponta. Mayr-kúra vagy módosított Mayr-kúra – szokásos léböjt, de szikkasztott zsömle vagy rizsszelet rágása valamilyen folyadékkal. Ezért ez csak részben nevezhető a hagyományos értelemben vett böjtnek. Böjt alatt kiiktatjuk a rágást, mindent folyadék formában fogyasztunk.

Ezt sokan helytelenül értelmezik, és ezért felesleges félelmet, aggályt táplálnak magukban. Az orvosi felügyelet, vezetés, konzultáció mellett végzett lékúra alatt semmiféle negatív esemény nem érheti a pácienst. Saját és betegeim tapasztalatai alapján állíthatom, a vezetett kúra alatt sokkal energikusabbnak érezzük magunkat, a sportolás is felszabadultabb, könnyebb érzés.

A böjt élettani hatásai

Csupán néhány a böjt jótékony hatásai közül, melyeket az utóbbi évek vizsgálatai igazoltak.
Túlsúly vagy elhízás esetén súlycsökkentő terápiás hatása van. Csökkenti a BMI-t, a testzsírszázalékot. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén csökkenti a cukorszintet (tartósan, nem csupán a kúra idejére), és normalizálja az inzulinfelszabadulást. Csökkenti a vérnyomást, emiatt a magas vérnyomásos betegek is csak orvosi vezetés mellett böjtölhetnek, hiszen a böjt első napjaiban a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket át kell állítsuk. Hígítja a vért, csökkenti a vérzsírokat, ezzel csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, esetleg annak újraképződését, javítja az érelzáródásos tüneteket.

A véralvadásgátló gyógyszerek beállítása is fontos. Csökkenti a fájdalomérzetet, szinte valamennyi fájdalom esetén, csökkenti a fájdalomközvetítő metabolitok mennyiségét. Csökkenti a gyulladásokat, legyenek azok bármilyen természetűek, laborértékekben csökkenti a vérsüllyedést, a CRP-t, az autoimmun-faktorok értékét, a TNF-alfát, a májban termelődő IGF-1-et. A daganat elleni megküzdőképességet javítja azzal, hogy védi a normál sejteket és a csontvelőt, rontja a daganat életfeltételeit (éhezteti a lényegesen rosszabb érellátású daganatsejteket). Élethosszabbító (anti-aging) hatása van. Egérkísérletekben háromszoros élettartam volt elérhető. A telomérek (élettartamért felelős molekuláris részek) hossza az emberben megnő.

Betegség kezelése böjtkúrával

A fenti betegségek, tünetek megszüntetése, javítása böjtkúrával lehetséges, de csakis orvosi vezetés mellett. Senkit nem biztatok arra, hogy kellő hozzáértés nélkül a saját vagy mások egészségét kockáztassa csupán azért, mert olvasott a böjt jótékony hatásáról. Sajnos nap mint nap találkozom betegekkel, akik zugböjtkúra (házakban és zugterapeuták által végzett többhetes böjtkúrák) áldozatai. A böjt természetes néhány napig, de a terápiás böjt hetekig abban felkészült orvos kezébe való, legalább addig, míg helyesen meg nem tanuljuk, de akkor is csak a saját testünk böjtre való reakcióiban leszünk tapasztaltak.

A keresztény böjtidőszak sokakat lelkesít a böjt végzésére, de itt a téli eltunyulás, a nyári bikiniszezon, a bőr rendellenességei stb. Használjuk azt a motivációt, amely nekünk a legfontosabb, és ha nem ismerjük a szakszerű hosszú böjt eljárásmódját, akkor végezzük röviden, pl. 3-5 napig, természetes folyadékokkal. Ha nem vagyunk egyébként betegek, nem kell gyógyszereket szedjünk, akkor ennyi böjttel bizonyosan semmi bajt nem okozhatunk, de haszna nagyon sok lehet.

Foto: Shutterstock