Úton az Egység felé

Tibetben a mai napig gyakori a homokmandala készítése: hosszú hetekig készítik a színes ábrát, majd ha elkészült, a széllel szétfújatják azt. Ezzel akarják gyakorolni és tudatosítani, hogy minden mulandó, folytonos változásban van, s ami igazán lényeges, láthatatlanul, a lélekben zajlik.

De nem csak a buddhista kultúrában, hanem számos más kultúrában is fellelhetők mandala formájú művészeti alkotások. Közös jellemzőjük, hogy transzcendens vonatkozásban jelennek meg, ilyenek pl. a gótikus templomok rózsaablakai vagy az ősrégi teremtésmotívumok.

Helyük van terápiában is: Jung kiemelten foglalkozott a mandalákkal, s a velük való munkát beépítette terápiájába is.

Én kamaszkorom óta festőnek készültem, de hogy egyszer mandalákat fogok festeni, azt nem gondoltam. Sokféle irányzattal, témával kísérleteztem már előtte. Az első mandalaszerű motívumot majd 10 éve kezdtem el rajzolni, de még akkor sem hallottam a mandalákról. Készítésük igazi, belső indíttatása, úgy vélem, egyfajta hiány volt. Az a diszharmónia, amit a városi lét zűrzavara keltett bennem, sokszor szinte elviselhetetlennek tűnt számomra. Kapaszkodót kerestem, kapcsolatot egy magasabb rendű világgal. Ezt a kapcsolatot a Természetben találtam meg, ahol nincsen sietség, felfordulás (kivéve, amikor az ember felbolygatja), és olyan csodálatos, hogy sosem lehet megunni. Nekünk embereknek mélységes tisztelettel és odaadó gondoskodással kellene felé fordulnunk, hiszen nélküle nem lenne táplálékunk, otthonunk.

Eleinte kis, színes körökből álló motívumokat készítettem, magam sem tudtam, miket rajzolgatok. Ezek a képek azután egyre nagyobbak, színesebbek, vászonra festett olajképek lettek. Az évek során egyre tudatosabbá vált az alkotói folyamat. Szerencsés „véletlenek” is közrejátszottak az életemben, például amikor egy egészséges élelmiszereket gyártó cég ügyvezetője – Németh Viktor – meglátta munkáimat és támogatását ajánlotta fel. Ezt követően születtek meg természetsorozat-mandaláim, melyek közül 7 db a „Mandala tea”-család csomagolásán is látható.

Olyan világ él képzeletemben, ahol nincsen elkülönültség, félelem, bizalmatlanság. Ilyennek képzelem az Egység, a szeretet és béke, a bizalom és öröm világát. Hiszem, hogy az Egység világának emléke minden ember szíve mélyén ott él, s csak arra vár, hogy kiengedjék rabságából.

Képeim tehát elsődlegesen a Természethez kapcsolódnak: évszakok, tűz, víz, föld, levegő, az életadó Nap, a titokzatos Hold. Megkíséreltem belebújni az Erdő bőrébe is – miről álmodhat a harmadik évezred küszöbén? A Természet mellett az Ember eredendő természetének energiáit is próbáltam megjeleníteni. Ezek a Tisztaság virága, az Öröm és a Szív mandala.

Vallom, hogy a művészet adta inspirációra mindannyiunknak nagy szüksége lenne ebben a gépies, sokszor embertelen világban.

Az egyes képek gyógyhatása eltérő, íme néhány példa:

Víz (68×68): Elősegíti érzelmi testünk tisztulását, megnyugtat, ellazít.

Napvirág (68×68): Pozitív erőinket hozza felszínre, energiával tölt fel.

Hold (68×68): Intuíciónkat fejleszti, segíti kapcsolatunkat tudatalatti erőinkkel.

Teremtő tűz (68×68): Kreatív erőinket mozgósítja.

Gyógyító (68×68): Gyógyulásunkat segíti, harmonizál, egyensúlyba hoz.

Asztrál (68×68): Magasabb létezési síkok energiáit közvetíti, emeli rezgésszintünket.

Kisméretű poszterekről (33×33-as méret) a szerző honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők: Ezek: Bőség, Erdő álma, Tisztaság virága, Szerelem, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél, Éjszaka virága, Kelet varázsa, Bíbor virág, Éter, Eső, Mediterrán-tenger. (x)