Tejútelágazások

A tej könnyen megszerezhető, hozzáférhető, kezelhető, emészthető, harmonikus az összetétele. Mert a fehérje-cukor-zsír aránya a tejben lehetővé teszi, hogy fogyasztásával az ember szükségletének megfelelően biztosítani tudja e három tápanyagot. Mert a tejzsír révén rendelkezésünkre bocsátja a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K). Mert a tejfehérjék közül a kazein biztosítja a sejtjeink felépítéséhez szükséges mind a tíz nélkülözhetetlen aminosavat. Mert a savófehérjék (immunglobulinok, szérumalbumin, alfa- és béta-laktalbumin) erősítik az immunrendszert. Mert ásványi- és mikroelem-tartalma gazdag, szinte tökéletesen megfelel sejtjeink felépítése igényeinek, a szövetek és a vér pH-jának optimalizálására. Vagyis igazi tápegész.

Igaz, szóltunk arról is, hogy idővel hiányos lehet a laktázenzim-termelésünk, és a tökéletlenül megemésztett tejcukor jut a vastagbélbe, ahol gázképződés mellett bontják a bélbaktériumok. Azt is említettük, hogy a tej fehérjéinek 85-90%-át adó kazein megemésztése a néhány hónapos csecsemőknél és az idősebb embereknél esetenként tökéletlen, és ennek súlyos következményei lehetnek.

De most a „tejút” egy olyan szakaszához érkeztünk, ahol különböző veszélyt jelző táblák kétségessé tehetik a tejről alkotott egyértelműen pozitív véleményünket.

Az első tejútelágazás, a kazeinút és az 1-es típusú diabétesz, cukorbetegség. Ez tulajdonképpen autoimmun-betegség. Lényege, hogy az immunrendszer a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit támadja meg és inaktiválja. Ezek a Langerhans-sejtek a hasnyálmirigy enzimtermelő sejtjeinek mindössze 1-3%-át jelentik, szerepük azonban a cukoranyagcserében meghatározó. Az utóbbi időben egyre inkább beigazolódik az a gyanú, hogy ebben komoly és meghatározó szerepe lehet a táplálkozásnak, nevezetesen a kazeinnek. Ez a folyamat természetesen már csecsemőkorban beindul, ha a gyermek anyatej helyett tehéntejet kap, kezdetben csecsemőtápszer, később natúr tehéntej formájában. A csecsemők béltraktusában nem mindig tökéletes a kazein emésztése, vagyis nem bomlik le aminosavakra, hanem néhány aminosav rövidebbhosszabb aminosavláncot alkot, ez szívódik fel, kerül a vérkeringésbe, és az immunrendszer ezt testidegen anyagnak regisztrálja és semlegesítésére törekszik. Ezek között az aminosavtöredékek között lehetnek olyanok, amelyek nagyon hasonlítanak a hasnyálmirigy Langerhans-, inzulintermelő sejtjeihez. Mivel az immunrendszer nem minden esetben képes különbséget tenni, mindkettőt felszámolja.

Természetesen tudnunk kell azt is, hogy a genetikai hajlam szintén fontos tényező a betegség kialakulásában. Vagyis mindez nem azt jelenti, hogy a tehéntej a felelős az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásáért, azt azonban igen, hogy ahol családi genetikai hajlam jelen van, ott legalább a gyermek három hónapos koráig csak anya tejet kapjon. Ha lehetséges, ezt az időszakot ajánlott minél hoszszabb időre kitolni, és azután célszerűnek látszik növényi eredetű fehérjével kielégíteni a csecsemő igényét.

A következő tejútelágazás az autoimmun-betegségek utcája. A betegségek közös vonásai, hogy az immunrendszer összetéveszti a saját testi fehérjét a testidegen fehérjével, és ellenanyag-termeléssel reagál. Jellemző még, hogy gyakoribb azokon a területeken, ahol kevesebb a napsütés, vírusok is elindíthatják, illetve ami a mi szempontunkból most fontos, fokozott veszélyt jelent a tehéntej.

A kapcsolat az autoimmun- betegségek között a Dvitamin. A D-vitamin két úton jut szervezetünkbe. A táplálékkal és a napfény hatására, a bőrünkben keletkezik. A májban raktározódik. A szükségletnek megfelelően a vesében aktiválódik. A raktározás és az aktiválódás enzimatikus folyamatok eredménye. Az aktivált (1,25-dihidroxi D-vitamin) akadályozza az egészséges sejtek és szövetek beteg sejtekké és szövetekké történő átalakulását. A D-vitamin aktiválását a vesében a mellékpajzsmirigyhormonok szabályozzák, illetve indítják el. Ezt a folyamatot gátolják a magas kalciumszint és az állati fehérjék. Ebben a folyamatban negatív szerepet játszik a tej, mivel kalciumtartalma és fehérjetartalma egyaránt viszonylag magas. Különösen igaz ez a sajtokra és túróra, ahol ezek az értékek koncentráltan jelennek meg. A D-vitamin a calcitonin és a parathormon mellékpajzsmirigy- hormonokkal együtt szabályozza a kalcium felszívódását a bélből, valamint a kalciumnak a beépülését a csontokba, vagy a szükséges vérkalciumszint optimalizálása érdekében a csontokból történő felszabadítását.

Az autoimmun-betegségek közé tartozik a sclerosis multiplex is. A tehéntej és az SM összefüggéseit vizsgálva a kutatók azt pozitívnak találták. Beigazolódott a környezeti tényezők (táplálkozás) döntő szerepe. Az úgynevezett nyugati táplálkozás, mely döntően állati eredetű húsokból, tejből, tejtermékekből áll, mindenképpen a betegségek gyakoribb előfordulását jelenti.

A tejút következő kereszteződéséből indul a megcsalt szívek útja. A vérkeringés, az erek és a szív csak együtt tudják ellátni fizikai testünket tápanyaggal és oxigénnel. A szív teljesítőképessége valójában nem elsősorban a szívizom állapotán és a pitvarkamrai, valamint az aorta és az artéria pulmonális kamrai „billentyűzetének” állapotán múlik, hanem alapvetően a szív koronaerei és azok elágazódó hajszálerei átjárhatóságán. Ha ezek az erek akár csak részben is csökkent átjárhatóságot biztosítanak, a hozzájuk tartozó, általuk ellátott szívizomterületek sejtjei károsodnak, esetleg elhalnak a terület vérrel, vagyis tápanyaggal és oxigénnel történő ellátásának hiánya miatt. Így alakul ki a szívinfarktus, mely elhelyezkedésének megfelelően nemcsak gyengíti a szívet, de akadályozhatja a pitvari szinusz-csomóból kiinduló és a szívritmust szabályozó, működtető elektromos impulzusok egyenletes terjedését a szívizomzatban.

Ha megvizsgáljuk a kockázati tényezőket, amelyek szívpanaszokat és keringési zavarokat, betegségeket okozhatnak, akkor első helyen még mindig a vér koleszterinszintje áll. Szervezetünkbe két úton kerül be a koleszterin. A táplálékkal és a májban szintetizálódva. A táplálékban felvett koleszterin is a májba kerül, miután felszívódik a bélből. Innen a koleszterin, miután részt vett a zsíremésztésben fontos epe termelésében, bekerül az emésztőcsatornába, részt vesz a zsíremésztésben, majd a vérkeringés útján visszajut a májba. A táplálékkal felvett koleszterin nem emeli feltétlenül a vérkoleszterinszintet, mivel először a májba jut, és innen a vérkeringésbe csak a vér kívánatos koleszterinszintjének beállításához szükséges mennyiség kerülhet.

Kétféle koleszterint ismerünk. Jó koleszterin HDL és rossz koleszterin LDL. Zsírból és fehérjéből állnak (lipoprotein). A kettő funkciójában és sűrűségében különbözik. A HDL magas sűrűségű, denzitású lipoprotein, mely a májba szállítja vissza a koleszterint, az LDL alacsony denzitású lipoprotein, mely az erek falához szállítja a koleszterint. Vagyis a HDL csökkenti a vérkoleszterinszintet, az LDL inkább emeli.

Az oxidáció, az oxidánsok „keményítik” a koleszterint. Sokkal nehezebbé válik szállítása az erekben és így valószínűbb az elakadása.

A zsírokról annyit, hogy a szervezetnek bizonyos mennyiségre szüksége van az anyagcsere- folyamatok zavartalan biztosításához. Telített és telítetlen zsírokról, zsírsavakról beszélünk. Telített zsírok a vaj, állati zsiradékok (hús, tej), telítetlen az olívaolaj, napraforgóolaj, csukamájolaj. Az oxidáció (sütés, avasodás) a telített zsírok értékére fokozza le őket. Kerülendő a hizlalt háziállatok húsa és zsírja (sertés!) és a tejtermékek (sajt!) A trigliceridszint a vérben jelzője a szívbetegségek kialakulása veszélyének.

Káros a fehérjékben gazdag táplálékban jelen levő metionin aminosav, mely homociszteinné alakul át, és ennek nagyobb mennyisége károsítja az artériák falát és lehetőséget biztosít koleszterinből épülő plakkok kialakulására. A B6- és B12-vitaminok és a folsav alkalmas arra, hogy a szervezet kivédje a homocisztein érkárosító hatását. De a leghatásosabb az állati eredetű fehérjék, a telített zsírsavak és koleszterint tartalmazó ételek kerülése. 

A magnézium hiányának szerepe van a szívinfarktus kialakulásában, és az artériák izomzatának görcsös összehúzódását is okozhatja. Ha az ér lumene már beszűkült a felrakódott plakkok miatt, egy ilyen görcsös állapot esetleg teljes elzáródással és a szívizomzat lokális sérülésével, elhalásával, netán infarktussal is járhat. Az állati eredetű táplálkozáson alapuló táplálkozás esetén a szervezet nemcsak Ca-ban, de Mg-ban is hiányt szenved. Ezért a zöldségekben, gyümölcsökben, dióban, mandulában gazdagabb étrend védelmet nyújthat magasabb magnéziumtartalma miatt.

Szívinfarktus után az a teendőnk, hogy kiiktatjuk étrendünkből az állati zsírokat és fehérjét (húsok, kevés teljes tejen kívül a vaj, tejszín, sajtok, tojás és az azok felhasználásával készült tésztafélék, desszertek, sütemények). A növényi fehérjék, ellentétben az állati fehérjékkel, képesek csökkenteni a vérkoleszterinszintet!

Rövid időre nézzünk be a következő mellékútra, mely a kettes számot viseli, mint a 2-es típusú cukorbetegség. A cukorbetegségnek ez a formája, típusa kialakulását, kóroktanát és kezelhetőségét tekintve eltér az 1-es típusú kórformától. A különböző kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a betegség kóroktanában a környezeti tényezők a legfontosabbak. Vagyis elsősorban  a táplálkozási szokások.

A 2-es típusú cukorbetegség hátterében nem inzulinhiány áll, és kialakulásában nem játszanak szerepet autoimmun-folyamatok. A betegség oka inzulinrezisztencia. Inzulin a szervezet rendelkezésére áll ugyan, de az a szénhidrát anyagcsere-forgalmába nem képes bekapcsolódni, így marad a vércukorszint ingadozása a felvett táplálék összetevőinek megfelelően a két véglet között. A betegség elkerülése, kialakulásának megelőzése egyszerűbb, mint a gyógyítása. Már a 20. század elején felismerték a kutatók, hogy a szénhidrát alapú táplálkozás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának lehetőségét. Abban a populációban a leggyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, ahol hagyományos „nyugati” étkezést folytatnak. Kalóriában, fehérjékben, állati zsírokban (telített) gazdag táplálkozás mozgáshiánnyal, következménye az inzulintolerancia. Ez a táplálkozási forma a legmagasabb vérkoleszterinszinttel párosul.

Az eddig elmondottakból levonhatjuk azt a konklúziót, hogy a nagyon nehezen gyógyítható vagy gyógyíthatatlannak gondolt betegségek kialakulását helyes táplálkozással megelőzhetjük. A tejet és a tejtermékeket azért emeltük ki, mert úgy találtuk, hogy ezen a területen elég nagy a bizonytalanság Valóban, a sajtok talán legveszélyesebb betegségforrásaink közé tartoznak magas állatizsiradék- és fehérjetartalmuk miatt. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne fogyasszuk. De mennyiségét az elmondottaknak megfelelő felelősségtudattal határozzuk meg. A teljes tejet annak függvényében fogyasszuk, hogy mennyi az a mennyiség, mely nem okoz a bélben kóros gázképződést. Ne feledjük, hogy a változatos gyümölcs- és zöldségtáplálkozás biztosít számunkra minden olyan aminosavat és zsírsavat, makro- és mikroelemet, vitaminokat, amelyre szükségünk van.