A grafológia titkai: kreatív kézírás/1.
Az embernek van egy különleges és csodálatos képessége arra, hogy gondolatait jelekkel rögzítse, közlendőjét egyértelműen és világosan megfogalmazva a másik tudomására hozza. Bár egyezményes jelekről van szó, használata mégis mindenkinél eltérő, illetve rá jellemző. Kézírásunk sokat elárul rólunk, aktuális hangulatunkról, érzelmeinkről, de általa jobban megismerhetjük és megérthetjük a másikat is. Grafológiai sorozatunkból kiderül, mennyi titkot rejt egy papírra vetett írás.
A sokféle hatás, ami a személyiséget formálja, az írásban is tetten érhető. A kézírás is lehet kreatív. A kreativitás az érző és értelmes ember igen összetett személyiségvonása. Beszélhetünk gyermeki látásmódról, művészi és mindennapos kreativitásról, s annak számtalan szintjéről, megnyilvánulási formájáról.
A kreativitás klasszikus jegyei: a sajátosan, egészében egyszerűsített írásmód, a lendületes, térölelő felső zóna, a „k” modulációk, egyedi betűformálások, útrövidítések, hajszálvonalak, valamint ligatúrák, ékezetből betűbe kötés.
A kreativitás felnőttkorban is fejleszthető, viszont indíttatás, ösztönzés hiányában le is épülhet. Tehát ne csak kivételes tulajdonságokra gondoljunk, hanem olyan általános emberi képességekre, amely
• rugalmasságban,
• eredetiségben,
• könnyedségben, hajlékony gondolkodásban,
• megvalósításban írásunkban is tetten érhető.
A kreatív kézírásról szóló cikk első részében először a rugalmasságot és az eredetiséget vizsgáljuk meg közelebbről.
Rugalmasság, a szempontváltás képessége
A rugalmasság grafológiai jellemzői:
• gyors, lendületes, ritmusos írás,
• a nyomás átlagos, az írás éles, reliefes,
• variábilis kötésmódú vagy girlandos lehet,
• elsődlegesen széles írás, normál méretű vagy telt,
• néha kinyílt ovál található (mely nem alul nyitott),
• a felső zóna változatos mind formában, mind méretben,
• az ékezetek változatos módon és magasságban fordulnak elő (más jelekkel együtt a kreativitást erősítik, nem a bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot).
Elképzelés és a tettek helyes egyensúlya valósul meg az írásban. A munka terén a legbiztosabb önmagában, kellő rugalmassággal kezel helyzeteket, embereket. Összefüggéseket is eredetien tud rendszerezni, ám érzelemvezéreltsége csökkenti objektivitását. Képes figyelmét több dologra irányítani, azonban ha kell, célirányosan egy területre koncentrál. Így a rugalmassága segíti a mindennapi teendők megszervezésében, rangsorolásában.
Újszerűség, ötletgazdagság, egyéni látásmód
Az eredetiség ragadható meg a leglátványosabban az írásokban. A megoldások ritkasága, a járt út feladása, a hagyományostól eltérő megoldások újdonsága jellemzi.
Az eredetiség grafológiai jellemzői:
• szabálytalanság belső tagolással vagy tagolatlan írás kreatív jelekkel, előfordulhat teljesen szubjektív tagolás (mely nem kóros folyamatok jele)
• gyakori a kettős margó,
• mozgáshangsúlyos az írás,
• kötésmódja fonalas, girlandos vagy kettős ívelésű,
• szokatlan betűalakításai vannak (l, ty) vagy végletesen egyszerű az íráskép,
• „k” modulációk, egyéni megformálás, ékezetből betűbe kötés, egyéni betűkapcsolások, logikus egyszerűsítések vannak (melyek nem a felületesség jegyei),
• az ékezet lehet vesszővé váló pont, vízszintes ékezet (ha nem hanyagságból ered), kör alakú ékezet (felnőttkorban, éretlen írásban az infantilizmus egyik jele is lehet),
• az aláírás lendületes, eredeti megoldású bekötött ékezettel, változatos áthúzásokkal.
![]() | 32 éves jobbkezes, érettségizett nő |
![]() | 28 éves, diplomás nő, jobbkezes |
Az írás készítője eredetibbnek, öntörvényűbbnek mutatja magát, mint amilyen valójában. Ez nem rosszindulatú megtévesztést, inkább különbözni vágyást jelent a részéről, hiszen az motiválja, hogy ne legyen átlagos, ne legyen hétköznapi. Ezért tudatosan irányított a viselkedése. Problémamegoldása változatos, szellemi igénye – kötelező számára – a nézőpontváltás egyszerű helyzetekben is. Tudatosan mesterkedik azon, hogy az elméleti
kérdéseket a gyakorlatba ültesse át, illetve fordítva is igaz, minden emberi megnyilvánulás és cselekvés, történés mélyebb szellemi okát is keresi, állandó késztetése a „fejtörés”. Egyfajta menekülés ez a szürkeség elől.
A formaságokat, mesterkéltséget oldja a játékos ritmus, a szellemi nyitottság, a gondolataiban, szellemi síkon megnyilvánuló rugalmasság. Ennek dacára az egyszerűsítő megoldások mellett épp az állandó elméleti, asszociációs gondolkodás nehezíti meg a gyakorlati életben érvényesülését, illetve a hétköznapi kommunikációt, hiszen kevesen tudnak lépést tartani az elvont gondolkodással. Itt a formákat kiegészíti a ritmus, a mozgás, egy intenzívebb, metafizikai gondolkodás eszközrendszerével. Belső logika, elmélyültség és intuíció szervezi az élmények feldolgozását. Mindenképp alkotó tevékenységben tud kibontakozni: legyen az mozgásművészet, zene, tánc, kézművesség vagy írás. Színes egyénisége többféle alkotó munkában mutathatja meg képzeletének gazdagságát.

