A grafológia titkai: Partnerkapcsolatok

Manapság nem nagyon van ideje, energiája és kitartása az embereknek ahhoz, hogy egymást alaposan megismerjék – sokan még önmagukat sem ismerik igazán. Gyakorta felületesek a kapcsolataink, a munkában és a magánéletben egyaránt. Pedig jó lenne újra felfedezni azt, hogy mennyire jó és megtérülő folyamat időt szánni a másikra, belelátni, megismerni és megérteni.

A kézírás elemzése során megtudhatjuk, hogy a múltban történtek milyen nyomokat hagytak a vizsgált személy lelkében, hogy mit vár a jövőtől, milyen kódokat kell használni, hogy megértsük őt.

Társam-e a párom?

A párkapcsolati grafológiai vizsgálatok során elsősorban azokra a személyiségvonásokra fókuszálnak a szakemberek, amelyek a párkapcsolat és együttélés szempontjából fontosak lehetnek.

Többek között vizsgáljuk a személyiség érettségét; hogy képes-e belső indulatainak és érzelmeinek megértésére és kezelésére, illetve rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy megértse mások indítékait és reakcióit. Fontos megtudni, hogy mekkora a dominanciaigénye, mennyire akar érzelmi téren „uralkodó” típus lenni, vagy az egyenrangú párkapcsolatokat részesíti előnyben. Két ember közös életében nem elhanyagolható a mentális képességek vizsgálata, érdeklődési körük ismerete – mert lehet, hogy az „ellentétek vonzzák egymást”, de ennél azért több kell a mély és összetartó gyökerek kialakulásához…

Soóky Andrea

Megnézzük a partnerek agressziós szintjét, kompromisszumkészségüket, toleranciájukat. A szexuális késztetések szintjéről, illetve azok kiélési módjairól is választ kapunk a kézírásból. Tájékozódnunk kell a közösséghez való viszonyokról, a nyitottságról és zárkózottságról, a saját magáról, illetve leendő partneréről kialakított képről, kapcsolati értékrendjükről, és még nagyon-nagyon sok mindenről ahhoz, hogy teljes képet kapjunk.

Az így kialakult grafológiai elemzések alapján prognosztizálni lehet a várható ütközéspontokat, a kapcsolat tartósságát, a kapcsolatból való elvágyódás esélyét, hogy mi várható a „nagy lobogás” elmúltával a „szürke hétköznapokon.

Tud-e szeretni – szeretve van-e?

Természetesen mindenki tud a maga módján szeretni, de nem mindegy, hogy ezt a másik tudja-e, szeretve érzi-e magát tőle. Ehhez a szeretet érzésén kívül a szeretet kimutatásának képessége is szükséges, hogy ne csak önmagát lássa, hanem a másikat is.

A kézírásban megtalálhatjuk az erre utaló grafológiai jellemzőket:
• kötött páros betűk,
• a „gy” mindkét tagja kiírt, egyik sem tűnik el,
• nincs túlzottan sok egojel (nem hatalmas az aláírás és a nagy kezdőbetűk, „m” betű első függőleges törzsvonala nem kiugróan nagy a többi betűhöz képest, nem túldíszítettek a betűk stb.),
• hurkosság,
• tiszta, kiírt, hurkos „e” betű,
• ha túl merev az írás vagy tele van zárkózott jelekkel, árkádos kötésmóddal, akkor természetesen tudhat szeretni, de nem biztos, hogy ki tudja mutatni.

A „szeretve lenni” érzése biztonságot ad. A fontosságérzés és a szeretve lenni érzés hiánya nagyon romboló lehet, elerőtlenedik tőle az ember.

Grafológiai jellemzők a kézírásban:
• az írástömb fekete-fehér kiegyenlített arányú, azaz nincsenek fehér lyukak, „kémények”,
• egészséges, rugalmasan kerek oválok (elsősorban az „o”, „d” és „g” betűkben),
• hurkos „e” betű, tehát nem satírozott, nem bukik le a feje,
• a „g” betű feje egészséges, tehát nem szűk, nem szöges, nem megtört,
• a „gy”-ben a „g” nem kisebb, mint az „y”,
• nincs „2” alakú „z” betű (a belső magány érzését mutathatja).

Gy, a párkapcsolati betű

A gy betű igen alkalmas a párkapcsolat vizsgálatára. Ebben a betűben a „g” mindig az írás tulajdonosát jelenti, az „y” pedig a párját, aki lehet igény, vágy vagy valós személy. Vizsgálatukkal különösen kamaszkorban kell csínján bánni, hiszen ekkor még gyakrabban változnak a szerelmek, az érzések.

A gy betű elemzése közben többek között azt kell megnéznünk, hogy kötve van-e a két betű, azaz van-e valós kötődés vagy erre irányuló igény. Összevetjük a „g” és az „y” középzónás részét: ebből megállapítható, hogy az írás tulajdonosa mekkorának látja vagy szeretné látni a másikat érzelmileg, mennyire fontos neki a másik érzelmi igénye, vagy menynyire fontos számára az érzelmek kifejezése a mindennapokban. A „g” és az „y” alsó zónás részének (hurkok) összevetéséből pedig kiderülhet, hogy mennyire fontos vagy lenne fontos nekem szexuálisan a másik, én mit érzek, megvan-e az ő részéről a szexuális kiteljesedés, és ha igen, az milyen mértékű (azt, hogy ő valóban mit érez, azt az ő írásából fogjuk látni).

Minél több párhuzamos vonal keletkezik a „g” és „y” betűkben, annál nagyobb az összhang, illetve annak igénye és a kapcsolati stabilitás.

A lehetséges és leggyakoribb „gy” változatok jelentése

Normál, sztenderd közeli „gy”: Harmonikus párkapcsolat megléte vagy igénye, kötődés, vágyott vagy megélt érzelmi és szexuális összhang.
A „g” és „y” között nincs kötővonal, egymásra vannak tapadva: Nagyon erős kötődési igény, kapcsolati függőséget is  jelenthet. „Kell, hogy valaki hozzám tartozzon” érzés igénye.
Kötött, de nagy a kötővonal, messze van egymástól a két betű: A kötődés, a kötődési igény jelen van, de eltávolodás  látható (ha csak a „gy”-nél jelenik meg).
Nincs kötve a „g” és az „y”: Önállóságigény, nincs jelen kimondott kötődési igény, szexuális autonómiára való törekvés, ha régebbi írásokban kötött volt a „gy”, akkor a kapcsolati elszakadás tudatosulását jelenti. Ha egyébként is kötetlen az egész írás, akkor nem értékeljük a párkapcsolat szempontjából.
Nagyobb a „g” feje, mint az „y” feje (középzónás része): Dominanciaigény. Az írás tulajdonosa dominánsabbnak érzi magát a párkapcsolatban. Figyel saját érdekei érvényesítésére.
Kisebb a „g” feje, mint az „y” feje (középzónás része): Az írás tulajdonosa meghatározóbbnak, dominánsabbnak érzi a párját.
Nagyon kicsi vagy nincs feje a „g”nek (középzónás része): Párkapcsolati énkép problémája, önértékelés sérülése,  érzelmi elfojtás, nem tud érzelmileg kiteljesedni, nincs ott érzelmileg a kapcsolatban. Hiányérzet.
Nagyobb az „y” hurok vagy szár, mint a „g” hurok vagy szár (alsó zóna): Az írás tulajdonosa úgy értékelheti, hogy párja szexuális igénye nagyobb, mint az övé.
A „g”nek nincs alsó szára, csak egy kis csonk, vagy olyan, mint egy „a” betű: Kapcsolatában nem tudja megélni saját nemi szerepét,  szexuális, fizikai elfojtás.