Valami más… – Megkötöttség nélkül!
Egészítse ki a következő ábrát tetszése szerint, minden megkötöttség nélkül!
Megkötöttség nélkül. A körök bezárása leggyakrabban a védtelenség jele, akár ennél a rajznál, akár a kézírásban. A védettség igényét mutatja az a – sok kézírásban megfigyelhető – jelenség, amikor olyan betűk, formák, amelyeket nyitottaknak tanultunk, teljesen vagy majdnem zártan jelennek meg az írásban. A tudatnak azokon a területein, amelyekhez a bezáródó betű vagy betűrész kapcsolódik, az író bizonytalanságot érez.
Ha az „n” és az „u” betű lesz zártabb a szokásosnál, akkor az író nagy valószínűséggel a páros kapcsolatokban nem érzi magát kellően biztonságban.
Az „m” zártabbá formálódása a nagyobb társadalmi közeggel szembeni tartózkodást mutatja.
A „b” és „h” betűk ilyen alakváltozása az önállósággal kapcsolatos félelmekre utalhat.
A „p” gyakran a szexuális vonatkozásokban és formában megjelenő bizonytalanságokkal kapcsolatos.
A páros betűk „y”-jának, vagyis a második tagjának zártsága azzal lehet arányos, amennyire védelemre szorulónak látjuk a partnerünket, és természetesen amennyire ez a kapcsolatot is áthatja.
Ezek a megállapítások elsősorban a folyóírásra vonatkoznak. A nyomtatott betűk a kézírástól eltérően zárt formákból épülnek fel, mert létrehozásuk során nem kellett tekintettel lenni az összekötésükre. A nyomtatott írás elemei jobban elkülönülnek, olvashatóbbak. Aki ezt tartja szem előtt, és emiatt a kézírását is nyomtatott betűkből alakítja ki, a nyomtatott formához tartja magát, így természetesen a zárt formák használata sem értékelhető a nyitottabb, folyóírással írókéval azonosan.
A formák bezárása a védtelenségből fakadó szorongást elzárkózással kezelő személyiség grafikus megoldása.
Az így író a védtelenséget, a bizonytalanságot, az ezekből fakadó szorongást integritása megőrzésével, általában magányos belső küzdelemben dolgozza fel.
Fotó: Adobe Stock
