Valami más… – Rajzoljon egy óvatos vonalat!
Rajzoljon egy óvatos vonalat! Amikor az óvatosságot ábrázoljuk, az egyenes vonalat általában valamivel rövidebbnek rajzoljuk, vagy kanyargó, bonyolult ábrát alakítunk ki.
Az óvatos vonal ezenkívül általában nyitott, nem zárul formává, vagyis nem az élményszerűség dominál a fogalommal kapcsolatban, inkább a cselekvéshez tartozó érzés.
Az óvatosság tehát mindenképpen megakadályozza a rövid, gyors, flott, célszerű viselkedést. Határozatlanságot visz a vonalvezetésbe, vargabetűket, több időráfordítást követel a rajzolótól.
Óvatosnak lenni azt jelenti, hogy több figyelmet kell fordítani a külvilág eseményeire, mert minden pillanatban történhet valami negatív, amit pedig el szeretnénk kerülni. Ez az elkerülési szándék mutatkozik meg a kanyargó vonalvezetésben egészen képszerűen.
Másik stratégia az elrejtőzés. Ez a cselekvés visszafogását jelenti. Ettől rövidül vagy torpan meg időről időre az óvatos vonal.
Az írásban az óvatosság pontosan ilyen vonalakban mutatkozik meg.
A kanyargó vonalvezetés, a kígyózó, girbegurba hatást keltő íráskép úgy alakul ki, hogy az író felváltva használja a kehelyszerű és a boltív jellegű kötővonalat a betűk és a betűrészek között. A kehely alakú formák az elfogadást, a nyitottságot, az árkádosak viszont éppen az ellenkezőjét, a zárkózottságot jelentik. Amikor valaki két ellentétes jelleget váltogat a viselkedésében, azért teszi, hogy valamilyen hatást keltsen a környezetében. Az óvatosság – az „óvatos vonalat” rajzok tanulságai szerint – szintén egy olyan viselkedés, amelyben az író a fenyegetőnek tűnő vagy kockázatos szituációkat elkerülni igyekszik, erősen alkalmazkodik a környezete jelzéseihez, nem a saját – törvényszerűen kevésbé változékony – lelki beállítottságának engedelmeskedve cselekszik.
A másik stratégia, a laposan rajzolt vonal szintén megtalálható a kézírásban. Gyakran előfordul, hogy a formák, egész betűalakok elvesznek, belesimulnak a vízszintesbe. Az ilyen tendenciát erősíti a sebesség, de lassú írásnál is jelentkezhet. Ez a jelleg mindig azt jelenti, hogy az író szeretne kevésbé látszani. Egyik ok – a rajzokból okulva – az óvatosság.
Fotó: Adobe Stock