Elektroszmog – A jelgyógyászat alapelemei
Rádióhullámok
Mindenki tudja a választ, hogy a rádió felfedezése és első alkalmazása Marconi nevéhez fűződik, 1901-ben mutatta be a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Viszont azt már kevesebben, hogy Guglielmo Marconi, Nicola Tesla asszisztense volt Amerikában, így Tesla kutatásaihoz hozzáférhetett. 1943-ban az Amerikai Legfelső Bíróság hivatalosan is Teslának tulajdonította a rádió feltalálását. A jelentésben az állt, hogy Tesla szabadalmát már 1896-ban (tehát 5 évvel Marconi előtt) bemutatta.
Az 1910-es évektől kezdték el a nagyobb hatótávolságú rádiók és a zene továbbítására is alkalmas készülékek fejlesztését. Még egy fontos tényező; korábban a 19. században az emberek azt gondolták, hogy az elektromosság, a mágnesség és a fény három különböző, egymástól független dolog. James Clerk Maxwell (1831-1879) volt az, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség törvényeit, bebizonyította, hogy a mágneses és elektromos mező a térben hullámok formájában terjedhet és feltételezte, hogy a fény is elektromágneses sugárzás. Einstein szerint Maxwell a XIX. század legnagyobb fizikusa, matematikusa volt.
Luc Besson, Lucy című filmjében van egy zseniális jelenet, amikor a hihetetlen agyi kapacitás növekedésben lévő főszereplő látja a rádióhullámokat. Valami ilyet tapasztalhatnánk mi is, ha a szemünk elektromágneses hullám érzékelő „berendezése” kicsit jobb lenne. Ha megnézzük az elektromágneses spektrum ábráját, láthatjuk, hogy a környezetünkből érkező rendkívül sokrétű elektromágneses sugárzásdömpingből csak egy nagyon vékony sáv a szemünk számára látható. A többit sajnos nem érzékeljük. Ott vannak, de nem látjuk. Ezért is megmosolyogni való az olyan kijelentés, hogy „csak azt hiszem el amit látok”! Sajnos, a spektrumban a látható fény hullámhosszával szomszédosokat, az ultraibolya tartományt és az infravörös sugarakat se látjuk. Viszont, eszközeink vannak a kimutatásukra, a bemérésükre és az előállításukra.
Az elektromágneses sugárzások
Hol vannak? Egyszerűen mindenütt, minden folyamatosan sugárzik, nemcsak a Nap, a Hold, az Univerzum, az ismert elektromos berendezések, de a környezetünk, a lakásunk fala, padlója, a tárgyaink, a fák, a bokrok, a virágok, az állatok és az emberek is. Az elektromágneses sugárzások nélkül az ismert világunk nem is létezne. Ezek a sugárzások hullámok, úgy kell elképzelnünk, mint a tenger hullámzását, állandó és folyamatos, nagyságuk az egész parányi hullámoktól a hegy nagyságúakig terjed, anélkül, hogy zavarnák egymást.
A spektrum (az elektromágneses hullámok színképének felbontása) fő sávcsoportjai balról jobbra; a nagyon rövid hullámhosszú kozmikus sugárzás, a gammasugarak, a röntgen sugarak, az ultraibolya sugarak, a látható fénysugarak és az egyre hosszabb hullámhosszú infravörös sugarak, a mikrohullámok, a rádiósugarak, vagy rádióhullámok. A spektrum jobb oldala, a hosszú hullámok területe a modern világunknak, az információs korszaknak az alapja. A rádiónk, a tévénk, a távirányítónk, a mobil telefonunk, a a mikrohullámú sütőnk nem működne az elektromágneses sugárzás nélkül. Minden elektromágneses sugárzás egyben energiahullám is, készülékeinket ezek az energiák működtetik.
Az elektromágneses sugarakat az atomok elektron rezgése hozza létre és ezek a energia sugárzások elektromos és mágneses tulajdonságokkal is bírnak.
Mi tudhatunk az elektromágneses sugárzásról?
Az elektromágneses sugarak a légüres térben fénysebességgel terjednek, de valamilyen közeg, pl. föld, levegő, víz, lelassítja a hullámok sebességét. Az elektromágneses hullámoknak az tenger hullámaihoz hasonlóan van tarajuk és hullámvölgyük. Két taréj közötti távolság a hullámhossz. A spektrum jobb oldalán a több méteres hullámhossz a jellemző, a bal oldalon a méter milliárdod része és nanométerben mérhető. Az egy ponton másodpercenként áthaladó hullámtaréjok száma a hullám frekvenciája és Hertz-ben fejezzük ki. A hosszú elektromágneses hullámoknak, például a rádióhullámoknak vannak a legalacsonyabb frekvenciái és ezek hordozzák a legkisebb energiát. A hozzáadott energia növeli a hullám frekvenciáját és lerövidíti a hullámhosszt. A gamma sugarak a legrövidebb és legerősebb energia hullámok a spektrumban.
Az atomfizika jelenleg ott tart, hogy valójában minden ami világunkat alkotja elektromágneses sugárzás, vagy egy részecske, ami tovább bontható elektromágneses sugárzássá.
Mi az elektroszmog?
Az elektroszmog a különböző technikai eszközök, mint például az elektromos vezetékek, berendezések, informatikai berendezések, adók, stb. által kibocsátott mesterséges terek és sugárzások.
Az elektroszmogot okozó tereket – fizikai szempontok alapján, 5 különböző részre oszthatjuk; elektromos változó tér – mágneses változó tér elektromágneses sugárzás – sztatikus elektromos tér – sztatikus mágneses tér.
Testünk sejtjei, szövetei nemcsak kémiai vivő anyagok segítségével, hanem elektromos jelekkel is kommunikálnak. Az elektromágneses sugárzások, az elektromágneses terek kedvezőtlenül hatnak az emberi szervezetre, az idegrendszerre, a sejtekre, a közérzetre. Túl magas, vagy hosszú ideig tartó terhelés káros hatással van az ember egészségére, immunrendszer gyengítő és különböző betegségek kialakulásához vezethet.
Egy osztrák vizsgálat szerint az emberek 19% érzékeli az elektroszmogot.
Korábbi svéd és kaliforniai vizsgálatok kisebb százalékot mutattak ki, ebből azt a következtetést vonták le, hogy az emberek „elektromos-érzékenysége” a folyamatos terhelések hatására egyre nő. Hasonló jelenségre, növekedésre lehet számítani, mint az allergiás tünetek esetén.
Az utóbbi években a terhelés a kHz (kiloHertz) tartományban (számítógépek, energiatakarékos lámpák, a mobiltelefonok, mobil állomások, vezeték nélküli kommunikációs eszközök elterjedésével) tovább nőt. Egyre több ember reagál érzékenyen az elektroszmogra, közérzete romlik, rosszul alszik, fáradt, depressziós.
Elektroszmog a lakásunkban
Ha leülünk tévézni, nem csak a tévéből a szemünkbe jutó, látható sugarak vannak jelen, hanem például a légkörbe kisugárzott rádióhullámok, az átjátszó állomások mikrohullámai, a mobiltelefonok, a vezeték nélküli telefonállomások, a Wifi-k (a szomszédé is), navigációs GPS készülékek energia hullámai is és akkor még az állandó kozmikus háttérsugárzásról nem is beszéltünk. Egy elektromágneses hullámkáoszban élünk. De ezekről nem veszünk tudomást, mert szemünk csak a 380-760 nanométer hullámhossz közötti energiákat érzékeli a látható fénytartományban.
A tárgyaknak, az élőlényeknek és egyáltalán mindennek csak azért van színe, mert az elektromágneses hullámok kölcsönhatásba kerülnek a tárgyak felületét alkotó molekulákkal. A látható spektrum bizonyos hullámhosszai visszaverődnek, míg mások elnyelődnek, szétszóródnak. A sárga autó azért sárga, mert a felületéről visszaverődő és a szemünkbe jutó fény hullámhossza 550-570 nanométer közé esik.
Az elektroszmog mérése bioindikátorral
Az elektroszmog létezik, ebben mindenki egyetért, de, hogy káros-e az egészségre, ebben megoszlanak a vélemények. Kijelenthetjük-e, hogy minden elektromos berendezésünk a szervezetre káros elektromágneses hullámokat bocsájt ki? Vagy nem minden készülék egészségkárosító? Hogyan tudjuk megállapítani egy készülékről, hogy egészségkárosító vagy sem? Mennyire hihetünk a gyártók ajánlatainak és állásfoglalásainak?
Ezeknek a sugárzásoknak egy részét már direkt mérőműszerekkel mérni tudjuk, egy részét meg indirekt teszteléssel állapíthatjuk meg. Erre kiválóan alkalmas a bioindikátor.
Erich Körbler-nek volt egy emlékezetes látogatása, egyik budapesti útja alkalmával a Tungsram gyár bemutatótermében. Felajánlotta, hogy az átépítés alatt álló Természetgyógyász kórház részére kiválasztja a legmegfelelőbb világítótesteket. Tesztelte az akkori legmodernebb izzókat, neonégőket, fénycsöveket, a legkülönbözőbb összeállításban és elrendezésben. A vizsgálat eredménytelen volt, nem talált olyan világító berendezést amelyik ne lett volna egészségkárosító hatású, nemhogy egy kórházi beteg, hanem egy egészséges ember számára is. A bioindikátor minden esetben balra forgó mozgást végzett.
Volt azért egy kivétel, az izzólámpák közül a hagyományos körte alakú égők semmilyen negatív hatást nem mutattak. Akkor ő azt javasolta, hogy íróasztal-lámpákban vagy éjjeli lámpákban ezt használjuk. Az azóta elterjedt energiatakarékos izzók hatására is balra, körbe forog a bioindikátor. Ugyanez a jelenség lép fel halogén lámpáknál is. Az alacsony feszültséggel működő LED lámpáknál vízszintesen jelez a bioindikátor, tehát nincs káros kisugárzás, viszont az ezeket működtető transzformátorok környezetében már függőleges, vagy balra forgó mozgást végez. Érdemes kísérleteket végeznünk a trafók kisugárzás nagyságának mérésére. Az „elektronfelhő” gömbszerűen veszi körül a trafót, mely sokszor nem is látható, mert vagy a lámpatestbe, vagy például az állólámpa aljába van beépítve és ez sokszor közvetlenül az ágyunk mellett, a munkahelyi asztalunkon helyezkedik el.
Vizsgálatok bioindikátorral
A falban lévő elektromos vezeték lefutásának megállapítása; a bal tenyerünket használjuk antennaként, ha a bioindikátor az óramutató járásával megegyező, azaz jobbra forgó mozgást végez, a falban elektromos vezeték található, a mutatóujjunkkal pontosít hatjuk a vezeték lefutását.
Konnektorok, elosztók vagy nem földelt aljzatok esetében a bioindikátor balra forgó mozgást végez.
Ha bal tenyerünkkel közelítünk egy izzólámpa, fénycső, stb. felé a bioindikátor mozgása egy bizonyos távolságra megváltozik, általában balra forgó mozgást végez, ez káros elektromágneses sugárzást jelent és a lámpatest formájától függő kiterjedést, alakot mutat.
Vizsgáljuk meg mobiltelefonunkat nyugalmi helyzetben és akkor, ha egy másik telefonról felhívjuk. A telefont helyezzük az asztalra és hasonlóképpen járjunk el, mint az izzólámpák vizsgálatánál.
Nézzük meg, hogy a mikrohullámú sütőnk tényleg leárnyékolja-e a káros sugárzást. Helyezzük be a mikrohullámú sütőbe a mobilunkat (figyelem, a sütőt nem szabad bekapcsolni!) és egy másik telefonról hívjuk fel, ha kicseng, a sütő árnyékolása nem megfelelő.
Vegyük ki a mobilunkat a sütőből és kapcsoljuk be a mikrót, álljunk minél messzebb a mikrohullámú sütő ajtajától, emeljük fel a bal kezünket, tenyerünket fordítsuk a készülék felé, figyeljük a jobb kezünkben lévő bioindikátor mozgását, ahol balra forog az már a káros sugárzást jelzi, ha még közelebb megyünk a sugárzás erősödik és a függőleges kilengés jelenik meg.
Dr. Csiszár Róbert
Fotó: Adobe Stock
