Utazási betegség hatékony kezelése 2. rész

Az uta­zá­si be­teg­ség, moz­gás­be­teg­ség (ki­ne­to­sis) ál­ta­lá­nos jel­lem­zé­se után az utazási betegség 2. részében kö­vet­kez­zék né­hány ho­me­o­pá­ti­ás ke­ze­lé­si le­he­tő­ség. Ho­me­o­pá­ti­ás gyógy­sze­rek­kel el­ső­sor­ban a meg­elő­zés­re tö­rek­szünk, de a tü­ne­tek csök­ken­té­se is elér­he­tő.

Coccolus

COC­CU­LUS (az Ana­mir­ta coc­cu­lus, hold­mag­fé­lék csa­lád­ja – Me­nis­per­ma­ce­ae – Dél­ke­let-Ázsia nö­vé­nye. Ter­mé­sét hasz­nál­ják gyógy­sze­rek ké­szí­té­sé­re). Émely­gés, hány­in­ger, há­nyás jár­mű­ben. A tü­ne­tek meg­szűn­nek tel­jes nyu­ga­lom­ban, friss le­ve­gőn.
A pa­na­szok fo­ko­zód­nak zárt tér­ben, fül­ledt he­lyen, moz­gás­ra. Az ada­go­lást meg­kezdjük az uta­zást meg­elő­ző na­pon. A szo­ká­sos adag D3-D6 (1-2 ta­blet­ta), meg­is­mé­tel­jük az uta­zás nap­ján, és ha szük­sé­ges, uta­zás köz­ben, an­nak idő­tar­ta­má­tól füg­gő­en.

COC­CU­LI­NE ta­blet­ta. Össze­tett (kom­plex) ho­me­o­pá­ti­ás ké­szít­mény. COC­CU­LUS mel­lett tar­tal­maz NUX – VO­MI­CA-t, TA­BA­CUM-ot, PE­TRO­LE­UM-ot, va­la­mennyit azo­nos hí­gí­tás­ban (CH4) és adag­ban. Együt­tes ha­tá­suk (syner­gis­mus) a köl­csö­nös ki­egé­szíté­sen alap­szik. Ada­go­lás: az uta­zás elő­es­té­jén és az in­du­lás nap­já­nak reg­ge­lén, majd 2-3 ta­blet­ta ét­ke­zé­sek köz­ben, pél­dá­ul reg­ge­li­zés és uzson­ná­zás kö­zött.

A ta­blet­tát nyelv alá he­lyez­zük a fo­ko­za­tos fe­szí­vó­dás cél­já­ból, ami előnyt je­lent a le­nye­lés­hez vi­szo­nyít­va. Hosszabb uta­zás so­rán vagy he­veny tü­ne­tek ese­té­ben ada­gol­ha­tó 2-3 órán­ként, a nap fo­lya­mán is­mé­tel­ten 1-1 ta­blet­tát ét­ke­zés után.

A COC­CU­LI­NE össze­te­vői kü­lön-kü­lön is ada­gol­ha­tók, ha az egyik vagy má­sik tü­net van elő­tér­ben.

Nux vomica

NUX VO­MI­CA (tü­kör­for­dí­tás­ban „hány­ta­tó dió”, ere­de­ti ne­vén eb­vész­mag. A Strychnos nux-vo­mi­ca mag­ja). Hány­in­ger rö­vid­del ét­ke­zé­sek, ese­ten­ként fe­ke­te­ká­vé fo­gyasz­tá­sa után. Nyug­ta­lan („ide­ges”) alap­ter­mé­sze­tű sze­mély. Al­ka­ti ha­son­szer, szé­les kö­rű fel­hasz­ná­lás­sal (polychrest).

TA­BA­CUM (do­hány­le­vél, Nioc­tia­na ta­ba­cum. Ha­son­szer­ként a fris­sen sze­dett, zöld le­ve­lek­ből ké­szül az ős­tink­tú­ra, eb­ből is­mé­telt di­na­mi­zá­lás so­rán a hí­gí­tá­sok).

Uta­zá­si be­teg­ség tü­ne­te­i­nél az ál­ta­lá­nos rosszul­lét so­rán lá­tá­si za­va­rok lép­het­nek fel, bő­sé­ges ve­rej­té­ke­zés. A tü­ne­tek fo­ko­zód­nak do­hány­füst ha­tá­sá­ra.

Petroleum

PE­TRO­LE­UM (kőolaj). Haj­lam bő­rel­vál­to­zá­sok ki­ala­ku­lá­sá­ra. Hosszabb uta­zás so­rán is fel­lép­het­nek, kü­lö­nö­sen a ha­jas fej­bő­rön, fül­kagy­lón.

A COC­CU­LI­NE ta­blet­ta vagy csepp össze­te­vői mel­lett ren­del­ke­zés­re áll­nak to­váb­bi kom­plex ké­szít­mé­nyek. Pél­dá­ul a VER­TI­GO­HE­EL. Össze­té­te­lé­ben a COC­CU­LUS és a PE­T­RO­LE­UM REC­TI­FI­CA­TUM mel­lett az aláb­bi ha­son­sze­rek sze­re­pel­nek:

CO­NI­UM (a Co­ni­um ma­cu­la­tum, fol­tos bü­rök vi­rág­zás­kor gyűj­tött föld fe­let­ti haj­tá­sa, a ter­mé­sek meg­je­le­né­se előtt). Uta­zá­si be­teg­ség ese­tén elő­tér­ben áll a szé­dü­lés.
A tü­ne­tek fo­ko­zód­nak hi­deg­ben.

Ambar

AM­BRA (a Physe­ter mac­rop­ha­lus, má­sik ne­vén Am­bra gri­se­us, ám­brás cet­től szár­ma­zik). Uta­zá­si be­teg­ség­ben, de at­tól füg­get­le­nül is lé­te­ző té­ri­szony, ese­ten­ként hány­in­ger nél­kül. A tü­ne­tek fo­ko­zód­nak az uta­zás­sal kap­cso­la­tos iz­gal­mak, ag­gá­lyok ha­tá­sá­ra („uta­zá­si láz”-ként is em­lí­tik). Gya­kran lép fel olyan sze­mé­lyek­nél, akik elő­ször utaz­nak ha­jón vagy re­pü­lő­gé­pen. Szin­te „fel­sza­ba­dul­nak”, ami­kor el­hagy­ják a jár­mű­vet, utas­te­ret.

A VERT­HI­GO­HE­EL csep­pek és ta­blet­ta for­má­já­ban is ren­del­ke­zés­re áll. Ét­ke­zés előtt fél órá­val ada­gol­juk nyelv alá he­lyez­ve (ta­blet­ta), vagy ka­nál­nyi víz­ben a száj­ban tar­to­gat­va né­hány per­cig, majd le­nyel­ve (csep­pek).

To­váb­bi ha­son­sze­rek:

IPE­CA­CU­AN­HA (Cep­ha­elis ipe­ca­cu­an­ha, sze­re­pel­het Ura­go­ga ipe­ca­cu­an­ha né­ven. Ez a hány­ta­tó­gyö­kér. Dél-Ame­ri­ká­ban ho­nos, fő­leg Bra­zí­liá­ban. Az ős­tink­tú­ra a gyö­ke­rei­ből ké­szül).

Uta­zá­si be­teg­ség­ben a fő tü­net a há­nyás. Utá­na a sze­mély nem könnyeb­bül meg, szá­mít rá, hogy a tü­net is­mét elő­áll. Ha el­szen­de­reg, hosszabb-rö­vi­debb ide­ig elal­szik, mi­helyt vissza­tér éb­ren­lé­ti ál­la­pot­ba, tü­ne­tei fo­ko­zód­nak.

Amennyi­ben tü­ne­tei az uta­zás­tól vagy bi­zo­nyos moz­gá­sok­tól füg­get­le­nül is fel­lép­nek, in­do­kolt az ala­po­sabb ki­vizs­gá­lás. Ha köp­te­tő (ex­pec­to­rans) al­lo­pá­ti­ás gyógy­szer­ként sze­dik, a tú­la­da­go­lás ki­vált­hat émely­gést, hány­in­gert, há­nyást. Ezért jó, ha rá­kér­de­zünk a pá­ciens­re, mi­lyen gyógy­sze­re­ket sze­dett elő­ző nap vagy az­nap.

Fi­gyel­mez­te­tés:

Ál­ta­lá­nos ér­vé­nyű az aláb­bi meg­ál­la­pí­tás, de itt em­lít­jük meg, mert az uta­zá­si be­teg­ség­ben hasz­nált több nö­vény­re is vo­nat­ko­zik: a ho­me­o­pá­ti­ás ké­szít­mé­nyek kü­lön­le­ges el­já­rás­sal ké­szül­nek, biz­ton­sá­go­sak. A ki­in­du­ló­pon­tot je­len­tő ha­son­szer sem­mi­lyen for­má­ban nem hasz­nál­ha­tó há­zi­szer­ként. Mint min­den gyógy­szert, a ho­me­o­pá­ti­ás ké­szít­mé­nye­ket is gyer­me­kek elől el­zár­va kell tar­ta­ni.

Fotó: Shutterstock