Szépüljünk a természet erejével!

Az ökológia és a fenntartható fejlődés mind nagyobb szerepet játszik a kozmetikai iparban is. Ahogyan mind többen tartják fontosnak a természetességet, a természet erejét, a környezeti erőforrásokkal való tudatos bánásmódot, úgy növekszik a bioszépségápolási termékek iránti kereslet, bár azok az átlagnál valamivel többe kerülnek.

Mire tanácsos ügyelni?

A natúrkozmetikumok piaca dinamikusan bővül, nem véletlen, hogy a lehetőséget a nagy drogérialáncok is felfedezték, és saját márkás biotermékeket kínálnak elérhető áron. A tanúsító védjegy viselésének megvannak a maga előírásai. Szabályozzák például, hogy bizonyos növényi alapanyagoknak, mint mondjuk a jojoba- vagy a napraforgóolaj, ellenőrzött biotermesztésből kell származniuk. A NaTrue címkét a Weleda cég hozta létre olyan vezető natúrkozmetikum-gyártókkal összefogva, mint a Wala vagy a Santaverde. Ehhez a minősítéshez még szigorúbb előírások társulnak, többek között azt is dokumentálni kell, hogy az alkotóelemek előállítása és feldolgozása során bizonyos, a termékcsoporttól függően tovább differenciált minimális követelményeket betartanak.

A NaTrue kritériumok szerint ezeket a vizsgálatokat független laboratóriumok végzik. A szigorú szabályok célja nemcsak a minőség garantálása, hanem a környezet, a természet kímélése is. Ezek a vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy nem igaz az a széles körben elterjedt előítélet, amely szerint a biokozmetikumok ugyan kímélik a bőrt és az érzékeny bőr számára is elviselhetők, ugyanakkor kevésbé hatékonyak a hagyományos kozmetikumoknál.

A gránátalma regeneráló ereje – a természet kincse

A negyvenedik életévtől kezdődően a bőr kezdi elveszíteni vitalitását, a redők, a ráncok lassan egyre mélyebbé válnak. Ahhoz, hogy fiatalok maradhassunk, sok alvásra, hosszú pihenésre van szükségünk, és általában véve is hatékonyabb védelemre, mint fiatalabb éveinkben. Idősebb korban például a bőr teljes megújulásának időtartama a korábban átlagosnak számító 35-ről 60 napra nő. Ha az arcbőrünket vesszük figyelembe, akkor ez azt jelenti, hogy az anyagcsere-folyamatok és a regenerálódási képesség csökken, romlik a vérellátás, és a bőr már nem tudja olyan jól megkötni a nedvességet, mint azelőtt. Mindennek az lesz az eredménye, hogy veszít a feszességéből, és elkezdenek kialakulni rajta a ráncok. Hogy ezekkel a folyamatokkal hatékonyan vehessük fel a küzdelmet, ahhoz a bőrnek külső segítségre van szüksége.

Ilyen új csodafegyver a gránátalma. A jellegzetes színű és alakú gyümölcs korábban egzotikusnak számított, ma már a jobban felszerelt szupermarketekben nálunk is kapható. A gránátalma – amelynek a magjait kell fogyasztani – ízében kissé a kivire emlékeztet: finoman gyümölcsös ízű, egyszerre édes és savanykás. Ha meg akarjuk enni, középen kell kettévágni és kikanalazni nagy, rugalmas magokból álló húsát. A pirosas gyümölcs igen egészséges, tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal.

Hatóanyagainak köszönhetően javul a bőr rugalmassága és feszessége is. A gránátalmának azonban más, további belső értékei is vannak. Molekuláris biológia szempontból értékes hatóanyagok ezek, amelyeket egyaránt felhasználnak kozmetikumokban és gyógyhatású szerekben. A gyümölcs magjainak olaja igen gazdag antioxidánsokban.

A szabad gyökök agresszív molekulák, amelyek rombolják a sejteket. Ha nem semlegesítjük őket, a bőrünk gyors öregedésnek indul.

A kozmetikai ipar éppen ezt az olajat fedezte fel magának. Az apró gránátalmamagokat megszárítják és kipréselik belőlük az olajat. Egy kiló ilyen olaj előállításához nem kevesebb mint 500 kiló gránátalmára van szükség.

A dermatológiai vizsgálatok egybehangzó eredményt hoztak: a gránátalma-mixtúra meggyorsítja a bőr regenerálódási folyamatát és hidratálja a bőrt. Rendszeres alkalmazásával javul a rugalmassága, feszesebbé válik, a ráncok pedig láthatóan csökkennek.

A természet titkainak nyomában

Az egyik legismertebb német natúrkozmetikai cég, a Weleda az idén már alapításának 90. évfordulóját ünnepli. A márka megszületését a Rudolf Steiner-féle filozófiai irányzatra, az antropozófiára vezeti vissza, amely nélkül nem létezne a biológiai-dinamikus mezőgazdaság és nem léteznének Waldorf-iskolák sem. Steiner eredeti célja az volt, hogy gyógyszereket állítson elő. Meggyőződése volt, hogy a test ápolása az egészség ápolását jelenti.

Ennek megfelelően a cég termékeinek is az a célja, hogy azt adják meg a bőrnek, amire annak saját öngyógyító és helyreállító munkájához szüksége van, nem az, hogy egyszerűen pótolják a hiányzó anyagokat. A gondolat mögött a szalutogenézis elve áll, amely arra a kérdésre keresi a választ, mi tartja fiatalon a bőrt. A holisztikus megközelítés része az is, hogy el kell fogadni az emberi öregedés folyamatát. Minden egyes életkornak megvan a maga jelentősége és a maga szükségletei.

A növényi eredetű hatóanyagok különlegessége, hogy nem egyetlen hatásuk van, hanem egész potenciál rejlik bennük, és ezt kell felfedezni, illetve az adott növénynek az emberhez fűződő kapcsolatát. Az Iris germanica nevű növénynél például a föld alatti gyöktörzs tárolja a vizet és a cserzőanyagokat, ugyanakkor különleges kapcsolat fűzi a vízhez. A bőrre nézve ez a tulajdonsága azt jelenti, hogy képes annak nedvességtartalmát szabályozni. Ám ezen kívül a benne található cserzőanyagoknak is megvan a maguk jellegzetes tulajdonsága, ezek gyulladáscsökkentőek, valamint lelohasztják a duzzanatokat. Mindez együttesen adja a növény hatását.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, egy gyógynövény vajon mire lehet jó, elsőként is azt kell megnézni, hol nő. Ebből már le lehet vonni következtetéseket a hatására nézve. Az elsők, akik gyógynövénytermesztéssel foglalkoztak, a kelta druidák voltak. Ők még nem ismerték, nem is ismerhették a növényben lévő anyagok pontos kémiai analízisét. Ebből adódóan holisztikus, intuitív módszert kellett alkalmazniuk ahhoz, hogy rájöjjenek, melyik növény mire jó.

Az írisz a 20 év körüli, a vadrózsa a 30 körüli bőr növénye

A régi gyógyítók különleges kapcsolatban álltak az általuk használt gyógyító szerekkel. Hildegard von Bingen, Paracelsus vagy a homeopátia megalapítója, Samuel Hahnemann elmélyedtek a természet folyamataiban, és ennek köszönhetően többet láttak benne, mint az egyes részeket.

A modern ember ezzel szemben messzemenően elveszítette a kapcsolatot a természettel. A növényeket például kíméletlenül felaprítják, függetlenül attól, hogy mögötte egyfajta szellemi sík létezik. Ahhoz, hogy megértsük a nagyobb összefüggéseket, Rudolf Steiner felismeréseinek mintájára pontosan meg kell figyelnünk a természet folyamatait. Így intuitív módon – például növénymeditációval – fedezhetjük fel az adott növénynek az emberre nézve gyógyító hatásait.

A gyógynövények kozmetikai célú, holisztikus megközelítésű felhasználása a nyersanyagoknál kezdődik, és végigvonul az egész gyártási folyamaton. Mivel a termékek nem tartalmaznak szintetikus tartósítószert, a receptúráknak nagyon stabilaknak kell lenniük. Minden egyes sorozatnak megvan a maga „vezető növénye”, abból kiindulva, hogy az adott termékek célcsoportjának mire van szüksége. Így az írisz a 20 év körüli, a vadrózsa a 30 körüli bőr növénye, míg a gránátalma kimondottan az érett bőrre való. A magjaiból kivont olaj az idő előtti öregedés ellen hat, amelyet olyan tényezők idéznek elő, mint a stressz, az UV-sugárzás vagy az alváshiány. A gránátalmaolajban található antioxidánsok ugyanis felveszik a harcot a szabad gyökökkel. Ilyen gyökfogók az olajban található flavonoidok vagy az E-vitamin.

Mire van valójában szüksége a bőrnek?

Ha a bőrápolást vesszük figyelembe, a kozmetikum és a gyógyszer határai összemosódhatnak. Jó példa erre a homoktövist tartalmazó kézkrém, amelyet eredetileg ekcémás bőrpanaszokra fejlesztettek ki. Ebből alakult ki azután az értékes bőrápoló szer. A betegség azt jelenti, hogy valahol felbillent az egyensúly. Ennek a helyreállítására kozmetikumok is törekedhetnek, amennyiben a céljuk a bőr öngyógyító folyamatainak serkentése.

Természet – antropozófia

A szabadon gyógyító emberről szóló filozófia

„Meg kell tanulnunk szeretni a szabadságot” – így hangzik a filozófus és vizionárius Rudolf Steiner (1861–1925) egyik kulcsmondata. „A mindennapok alkémistája” által a 20. század elején megalapított filozófiai irányzat, az antropozófia szó szerinti jelentése: emberi bölcsesség. Olyan spirituális mozgalom ez, amelynek holisztikus alapelveire épül a Waldorf-pedagógia, a biodinamikus mezőgazdaság, valamint az antropozófiai orvoslás és a natúrkozmetikai termékek előállítása. Steiner szerint az antropozófia egyfajta felismerési út, amely az emberi szellemet a világmindenség szelleméhez vezeti el.

A nyersanyagoknál minden a minőségen múlik

A natúrkozmetikumok gyártásakor igen nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő nyersanyagok kiválasztására. A szigorú minőségi előírások minden beszállító számára kötelezőek. A termékek előállításához kizárólag természetes alapanyagokat használnak fel. A minőség már a termelésnél megkezdődik, legyen szó bár gránátalmáról, homoktövisről, körömvirágról, aloéről vagy vadrózsáról.

Parfümként kizárólag illóolajak jöhetnek számításba. Tabunak számítanak az állatkísérletek, ahogyan a genetikailag módosított növények is. Az előírások közé tartozik a természeti forrásokkal (víz, energia, maga a természet) való takarékos bánásmód a gyártási folyamat során. A vadon termő növényeket például csak akkor szedik le, ha azok nem tartoznak a védett fajok közé.

 Az antropozófia egyik központi gondolata a talaj biodinamikus megművelése. Ebben a kifejezésben a bio jelentése élet, a dinamikáé erő. A kettő egyesítéséből született meg a biodinamika. Ennek értelmében a tápláléknak nemcsak a táplálás a feladata, hanem az is, hogy serkentőleg hasson az életerőre. A gyógynövényeknek tehát nemcsak hatóanyagokat kell tartalmazniuk, hanem gyógyító erővel is kell rendelkezniük, a Föld, a természet és a kozmosz összekapcsolása útján is.

A biodinamikus mezőgazdaságban speciális készítményeket használnak a növények erősítésére és a talaj termőképességének megőrzésére. A talajt nem műtrágyával trágyázzák, hanem komposzttal és zöldtrágyával, míg a természetes nitrogén-utánpótlásról hüvelyesek (bab, borsó, lencse) vetésével gondoskodnak. Ha megfelelő módon követik egymást a növények a vetésforgóban, akkor ez jobban kihasználja a talaj adottságait és megakadályozza annak kilúgozását.

Szintetikus rovarölő szerek helyett természetes módszereket alkalmaznak, például a talaj természetes organizmusainak támogatásával. A biodinamikához hozzátartozik a földi és a kozmikus ritmus figyelembevétele is: figyelembe veszik az évszakot és az éghajlati viszonyokat is, a természet környezetét, valamint a hold állását. Az ökológiaival ellentétben a biodinamikus mezőgazdaság számára a spirituális komponens is fontos.

Fotó: Adobe Stock