Így marad bőrünk fiatal

A bőrünk öregedése 70 százalékban olyan külső tényezőktől függ, mint az UV-fény és az infravörös-A sugarak. A megfelelő információk birtokában azonban megakadályozhatjuk a ráncok kialakulását, és biztonságban élvezhetjük a napsütést.

• Hogyan károsítják az UV-sugarak a bőrünk állapotát?

Ez a bőrtípustól függ. Korábban abból indultak ki, hogy főként a barnaságot adó UV-B sugarak a károsak, mivel behatolnak a bőr felső rétegének mélyére, és leégést idéznek elő. Ma már tudjuk, hogy az UV-A sugarak a felelősek olyan elváltozásokért, mint a fotoageing-jellegű ráncok vagy a Mallorca-akne. Ezek a sugarak ugyanis mélyre hatolnak, egészen a bőr alsó rétegéig, ahol többek között összetörik a kollagénrostokat. A rák kialakulását valamennyi UV-sugárzás elősegíti, de főként az UV-B fény.

• Veszélyeztetnek-e minket Európában az UV-C sugarak?

Egyelőre nem, de a jövőben várhatóan megnő ennek a sugárzásnak a rizikója. Az ózonréteg normális esetben felfogja ezt a fénytípust, és gondoskodik róla, hogy az UV-C sugarak (amelyek szemben az UV-A és UV-B sugarakkal, rendkívül rövid hullámhosszúak) csak szinte alig mérhető mennyiségben jussanak el a földre. Ám mivel az ózonréteg elvékonyodik, illetve kilyukad, hosszabb távon ezek a sugarak is feltehetőleg nagyobb mértékben érintik majd a földet.

• Milyen szerepet játszanak az idő előtti öregedésben az infravörös-A sugarak?

Az ma már jól ismert, hogy a túl sok napfény öregíti a bőrt, ezért mind fontosabb az UV-A sugárzás elleni védelem. Újnak számít viszont az a felismerés, hogy az infravörös-A sugarak, amelyek a napfény 33 százalékát teszik ki, szintén fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ennek az az oka, hogy az infravörös-A sugarak eljutnak bőrünk mélyebb rétegeibe, és ott szabad gyököket képeznek. Ezek az agresszív oxigénrészecskék megtámadják a sejteket és a bőrt olyan enzimek termelésére serkentik, amelyek lerombolják a kollagént. Ennek következményeként a bőr kevesebb nedvességet képes tárolni, elveszíti rugalmasságát és ráncosodni kezd. Ma már léteznek olyan speciális napvédő szerek, amelyek az infravörös-A sugárzás ellen is védelmet nyújtanak.

Intelligens napvédelem – A nagy krémezési ábécé bőrünk védelmében

1. Milyen napvédőszer a legmegfelelőbb számomra? A válasz a sugárzás intenzitásától és a bőrünk saját védelmének fokától függ.

2. Tej, krém vagy gél?

A naptej jól megfelel a normál bőrnek, a napkrém gazdagabb, ezért ajánlható száraz bőrre, illetve a gyerekek érzékeny bőrére. A napgél emulgátorok nélküli változata alkalmas az allergiás, illetve a zsíros bőr ápolására.

3. Mikor krémezzem be magam? Alapvetően minden, napsütésnek kitett bőrfelületet be kellene kenni magas faktorszámú fényvédővel, valahányszor a napra megyünk. Ez azt jelenti, hogy napvédőt nemcsak a nyaralás alatt tanácsos használnunk, hanem egész nyáron otthon is. Főleg áll ez a gyerekekre, akik sokat vannak a szabadban. Fontos, hogy gyakran utánakrémezzünk.

4. Mennyi napvédőt használjak? A napvédő termékeket még mindig túl ritkán és túl kis mennyiségben használják.

Alapvető iránymutatásként elmondható, hogy a mutató- és középső ujjunkra nyomott kétcsíknyi krém elegendő a testünk 11 részre osztott felületéből (lásd az ábrát) egynek a bekenésére.

5. A krém felkenése után mennyit kell várnom, mielőtt a napra megyek? A védőszert legalább fél órával a napozás megkezdése előtt kenjük fel, mivel a szintetikus UV-szűrőknek van bizonyos hatóidejük. De vannak olyan készítmények is, amelyek azonnal hatnak.

6. Hogyan krémezzem be magam helyesen? A krémet vagy naptejet finom filmrétegként vigyük fel a bőrre, és semmiképpen se masszírozzuk be túl mélyen. Alapos masszírozás hatására ugyanis a védőhatás eltűnhet. Fordítsunk fokozott figyelmet az olyan, napsütésnek különösen kitett részekre, mint az orrnyereg, a fül, a lábfej és a homlok. Ne feledkezzünk meg az ajkakról sem! 

Fotó: Adobe Stock