Veszedelmes UV-sugarak

E sugarak képesek a legmélyebben behatolni szervezetünk szöveteibe, amit melegként érzékelünk. A napsugárzásnak kb. 40%-a e tartományba tartozik. A látható sugárzást – 400-760 nanométer – az emberi szem fényként érzékeli. E hullámtartomány a napfény 53%-át alkotja.

Az ibolyán túli sugárzás (UV) – 100-400 nanométer – nem látható, közvetlenül nem is érezhető, a napsugárzás mindössze 7%-át teszi ki. E hullámhosszú sugártartománynak csak hosszú távú hatásai érzékelhetőek égés, a bőr idő előtti ráncosodása, öregedése, súlyos esetben pedig bőrrák formájában.

Az ibolyántúli sugárzás (UV) tovább bontható három tartományra:

Az ún. UVA-sugarak – 320-400 nanométer – a Földet érő teljes UV-sugárzás 90%-át alkotják. E hosszú hullámú sugarak mélyen behatolnak a bőr rétegeibe és öregítik azt.

Az UVB-sugarak – 280-432 nanométer – következtében lebarnulunk, hatásukra ugyanis beindul a pigmentálódás, nagyobb adagban azonban égést okoznak.

Az UVC-sugarak – 100-280 nanométer – a legrövidebb hullámhosszú, s ezáltal legmagasabb energiájú UV-hullámok, amelyek azonban nem jutnak el a Föld felszínéig, mert az ózonpajzs teljes mértékben elnyeli őket.

A napfény bőrre gyakorolt hatása a következőktől függ:

A fénysugarak beesési szöge függ a szélességi foktól, valamint az évszaktól. A legintenzívebb sugárzás az Egyenlítő mentén tapasztalható, mivel a napsugarak itt teszik meg a legrövidebb utat a légkörben, mielőtt bolygónk felszínére érnének.

Az ibolyántúli sugárzás Közép-Európában június közepére éri el maximumát, míg december végén a legcsekélyebb. Napszaktól függően is változik a napsugarak beesési szöge. Minél meredekebb e szög, annál erősebb sugárzás éri bőrünket. Délben, amikor a napsugarak beesési szöge a legnagyobb, a legerősebb az ibolyántúli sugárzás.

A tengerszint feletti magasság is befolyásolja a földkéregre záporozó ibolyántúli sugárzás mértékét. A tengerszint feletti magasság emelkedése esetén 100 méterenként a napfény ibolyántúli sugárzásának ereje kb. 16%-kal nő.

Fontos szerepet játszik a vízfelszín tükröző hatása is. A víz, a homok és a fű az UVA-és UVB-sugarakat egyaránt képesek visszatükrözni.

Az ózonréteg feladata, hogy a veszedelmes UV-sugárzást tompítsa, szűrje, mielőtt az elérné Földünk felszínét. Mivel a bolygónkat övező ózonpajzs az utóbbi néhány évtizedben vékonyodni kezdett, számolnunk kell azzal, hogy nyaranta a légkörbe bejutó UV-sugárzás is megnő, és bennünket is egyre erősebb sugárzás ér. E kedvezőtlen fejlemények hatására változtak napozási szokásaink. Sokan vízparton töltik nyári szabadságukat. Ilyenkor fontos a káros sugárzás elleni fokozott védelemről gondoskodni. A megfelelő védőfaktorok nem akadályozzák meg a barnulást, de kiszűrik az ibolyántúli sugarak egy részét, így lehetővé teszik a fokozatos barnulást, és megelőzik a leégést annak későbbi, gyakran végzetes következményeivel. Minél nagyobb a napozókrémeken feltüntetett védőfaktor- szám, annál nagyobb védelmet nyújt a termék és annál tovább tartózkodhatunk büntetlenül a napon.

Minden bőrtípus képes bizonyos fokig védekezni a káros sugarak ellen, de ez az időszak meglehetősen rövid, és minél világosabb bőrű valaki, annál gyengébb szervezetünk saját védelmi rendszere az erős napfénnyel szemben.

Fotó: Adobe Stock