Nap stresszelte bőr

Napallergia helyett sokkal inkább a polymorfikus fotodermatózis, azaz „sokféle formában megjelenő, nap, fény okozta bőrmegbetegedés” kifejezés használatos. A napozást követő néhány órán, olykor néhány napon belül a napsütötte bőr erősen viszketni kezd, majd piros foltok tűnnek fel rajta. Aztán kialakulnak a kiütések, amelyek többféle formát ölthetnek: lehetnek hólyagok, csomók, piros foltok, ekcémás vagy gyulladásos tünetek, pörsenések. Egy adott betegnél mindig ugyanazok a tünetek fejlődnek ki. A kiütés főként a dekoltázson, a kar külső részén, a kézfejen, a lábon és ritkán az arcon jelentkezik. Az érintettek többsége az allergiára hajlamosak, illetve azok közül kerül ki, akik világos, száraz bőrük miatt amúgy is könnyen leégnek. A tünetek leginkább tavasszal, a naptól elszokott bőrön lépnek fel, illetve nyaralás közben, amikor a sugárzás a szokottnál erősebb. A nyár folyamán azután a bőr hozzászokik a naphoz.

A fotodermatózis orvosi értelemben nem számít allergiának. Tüneteit az ibolyántúli sugarak okozzák, többnyire az UVA-, ritkábban az UVB-sugárzás. Mivel az UVA-sugarak az ablaküvegen is áthatolnak, a betegek akkor is kiütésesek lesznek, ha az autóban vagy a télikertben üldögélnek. Az UV-sugarak hatására bizonyos bőrsejtekben, az úgynevezett keratinocitákban fokozott mennyiségben képződnek a szabad gyökök, azaz az agresszív oxigénmolekulák. A fotodermatózisban szenvedők bőre nyilvánvalóan az egészségesekénél kevésbé hatásosan birkózik meg az oxidatív stresszel.

A bőrelváltozások jellemzően néhány nap alatt elmúlnak maguktól, ha a bőrt nem éri több nap. A cinkes oldatok csökkentik a gyulladást és hűsítik a viszkető bőrt. A viszketés ellen gyakran rendelnek antihisztamint, amit három nappal az utazás előtt kell elkezdeni bevenni, és végig a nyaralás alatt szedni kell.

A legjobb megelőzés a napvédő krém

A nyaralás alatt az érintettek használjanak parfümmentes, magas fényvédő faktoros krémet, lehetőleg antioxidánssal is kombinálva, amely az UVA– és B-sugarak ellen egyaránt véd. A napvédő szert egy fél órával azelőtt kenjük fel, hogy napra mennénk, méghozzá bőségesen, és a felvitelét rendszeresen ismételjük meg. Azzal is kísérletezhetünk, hogy a bőrt lassan, fokozatosan szoktatjuk hozzá a naphoz. A rendkívül érzékeny bőrűeknél ez nemigen elegendő, ezért szolárium helyett orvostól kérhetik, hogy plusz UVA-, illetve B-sugarakkal kezelje a bőrüket tavasszal. Mindemellett belsőleg B-vitaminok (nikotinamid és folsav), béta-karotin és kalcium adagolása tanácsos. A tüneteket enyhíthetik az omega-3-zsírsavak is. Kísérletekben hatásosnak bizonyult az Echerichia-coli hasznos bélbaktériumok kivonatának adagolása is.

A fotodermatózis megelőzésére a következő gyógyszerek javasolhatók:

• béta-karotin: a fölösleges béta-karotin elraktározódik a bőrben, és ez enyhe napvédelmet jelent, amely nagyjából 2-4-es faktornak felel meg. A tervezett utazás előtt 4-8 héttel kezdjünk el napi 50 mg-ot szedni. A dohányosokra ez nem vonatkozik, mivel náluk a béta-karotin a tüdőrák veszélyét növeli.
• E-vitamin: fontos antioxidáns, segíti a napsugárzás miatt károsodott sejtek helyreállítását. A tervezett napozás előtt néhány héttel kezdjünk el szedni 400-120 nemzetközi egységnyi természetes E-vitamint.
• C-vitamin: ugyancsak fontos antioxidáns. Mivel a szervezet nem tudja tárolni, nyaralás előtt naponta 2,5 teáskanálnyi C-vitamin-porral kezdjük az adagolást.

Rendkívüli fényérzékenység esetén, illetve ha az említett módszerek nem hoznak eredményt, kipróbálható a foto-kemoterápia. Ennek keretében az UVA-besugárzást olyan gyógyszerrel kombinálják, amely a bőrt fényérzékennyé teszi. Az ily módon intenzívebbé vált sugárzás hatására a bőr hozzászokik a fényhez. Ugyanakkor ennek a módszernek az előnyeinél jóval súlyosabban esnek a latba az esetleges hosszú távú hátrányok, úgymint a bőr öregedése vagy esetleg a rosszindulatú festékes bőrdaganat előstádiumának kialakulása. 

Ha a napvédő szer aknét okoz

A Mallorca-aknét manapság a fotodermatózis egyik speciális formájának tekintik: a napfénynek kitett, faggyúmirigyekben gazdag bőrterületeken apró csomócskák alakulnak ki. Ezek lassan fejlődnek vissza, néhány hét alatt. A klasszikus Mallorca-akné azonban manapság már ritkán fordul elő. Régebben azt gondolták, kialakulásáért a fényvédőkben lévő emulgátorok játszanak szerepet, mára viszont a gyártók olyan emulgátorokat alkalmaznak, amelyek nem okoznak aknét, vagy teljesen zsírmentes szereket dobnak piacra, a zsíros anyagok ugyanis elősegítik a tünetek jelentkezését.

Ennek ellenére a kozmetikumokban még mindig számos olyan vegyület található, amely napfény hatására kellemetlen bőrtüneteket idéz elő. Néha ezeket is Mallorca-akné néven emlegetik. Orvosi szempontból azonban ezek szintén fototoxikus vagy fotoallergikus reakciónak számítanak. 

Viszkető kiütések napfürdőzés közben

A napallergia kifejezést gyakran más bőrelváltozásokra is használják, például a nap okozta csalánkiütésre. Ilyenkor a bőrön néhány perccel vagy másodperccel, de néha csak órákkal a napozás megkezdése után viszkető kiütések jelentkeznek. A jelenségért azok a gyulladáskeltő anyagok a felelősek, amelyek a fény hatására a bőrben felszabadulnak, ilyen például a hisztamin.

Ha az érintett a napozást beszünteti, a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Ha a sugárzás gyengébb, akkor gyakran csak pirosság lép fel, és ilyenkor a csalánkiütést nehéz megkülönböztetni a többi bőrtünettől. Ha az érzékeny bőrű, csalánkiütésre hajlamos páciens az egész testét napoztatja, akkor súlyosabb tünetek is felléphetnek: légszomj, szédülés vagy a vérkeringés összeomlása.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a páciensek csak a fénytartomány egy részére reagálnak ilyen érzékenyen. A legtöbben a látható fényt (380–780 nm hullámhossz) nem viselik el, egyharmaduk csak az UVA-sugarakra reagál. Vannak azonban olyanok is, akik kizárólag a természetes napfényre reagálnak ilyen módon, a mesterséges fény akkor sem okoz náluk problémát, ha a hullámhossza megegyezik az említett sugarakéval.

A nap okozta csalánkiütés okaira többnyire nem derül fény, ám felléphet egyfajta anyagcsere-betegség, a porfíria, vagy a bőr autoimmun-megbetegedése, a lupus erythermatodes következtében. Ezeket a betegségeket laborvizsgálatok segítségével kell kizárni. Esetenként bizonyos gyógyszerek, például a tetraciklin vagy kátrányos krémek is csalánt válthatnak ki. Ha a gyógyszerrel leállnak, a kiütések eltűnnek.

Az ibolyántúli fényre érzékeny páciensek széles spektrumú védelmet nyújtó, nagy faktorszámú napozószerrel védekezhetnek. Egy másik lehetőség az antihisztamin-szedés, amely blokkolja a bőrben a hisztamin hatását. Ez a fénytűrést a tízszeresére javítja. A rendkívül érzékeny bőrűeken azonban ez nem segít, ráadásul az antihisztamin a pirosodást nem akadályozza meg, csak a viszketést és a kiütést.

A fényhozzászoktató terápia viszont gyakran jó eredményt hoz, jóllehet meglehetős türelmet igényel. A terápia során először csak testrészeket, majd az egész testet elviselhető hullámhosszú fénnyel sugározzák be. Többnyire néhány nap alatt jó naptűrés érhető el. A terápia végén további sugárzásra van szükség, hogy a hozzászokási hatás fennmaradjon. 

Vegyszerek is okozhatnak napégést

A bőrt érzékennyé tehetik különféle, kívülről vagy belülről a szervezetbe jutó vegyi anyagok is. Sok esetben gyógyszerek alkotóelemeiről van szó, de illatanyagok (dezodor, parfüm, kozmetikumok) is szóba kerülhetnek, valamint napozószerek és fertőtlenítők fényszűrői.

Fototoxikus dermatitisz esetén a bőrt olyan anyagok ingerlik, amelyek a napfény hatására válnak „méreggé”. A bőr vagy minden, napnak kitett felületén megváltozik, vagy csak ott válik csíkossá, foltossá, ahol a fotoszenzibizáló anyaggal érintkezett. A szóban forgó anyagok között növények is előfordulhatnak, például a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), amely tartós bőrelváltozásokat idézhet elő.

Fotoallergiás dermatitisz esetén hasonló tünetek lépnek fel: viszketés, pirosság, néha hólyagok. Ilyenkor az immunrendszer a vegyület és a nap egyesült hatására válaszol. A túlreakció kiváltója lehet például a napvédő szerben található kémiai fényszűrő, ezért az érintetteknek tanácsos inkább fizikai fényszűrős termékeket választaniuk.

A lélek szerepe: fóbia a nyilvánosságtól

A stresszvizsgálatok azt mutatják, hogy a bőr gyulladásos reakcióit az idegi ingerületátvivő anyagok befolyásolják.

Ha valaki nem képes feldolgozni a haragot, az agressziót vagy a személyét ért sérelmeket, akkor szervi okokkal nem magyarázható és láthatólag nem kezelhető betegségek alakulhatnak ki.

Ha a fénydermatózis depresszióval, kétségbeeséssel vagy szociális visszahúzódással párosul, akkor nem szabad habozni pszichoterápiai segítséget igénybe venni. A modern pszichoszomatika ilyen esetekben eredményesen javíthatja az életminőséget és megakadályozhatja az öngyilkosságot. 

A nap mint orvosság

Tagadhatatlan, hogy a túl sok napfény károsítja a bőrt, és nemcsak fotodermatózis formájában. Rizikótényezője a bőrráknak, és a nap előidézi a bőr idő előtti öregedését. Mindezek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy a napfénynek pozitív hatásai is vannak, minden csak a dózistól függ.

A napfény elősegíti a szervezetben a D-vitamin képződését, és ezzel a csontok egészségének megőrzését. A legújabb amerikai felfedezések szerint a D-vitamin ennél többre is képes: véd a ráktól, mert számos szervben megelőzi a kóros sejtszaporodást, és a rákos sejtek terjedését is gátolja. Ezenkívül védő hatást tulajdonítanak neki a szívinfarktustól, a szélütéstől, a szklerózis multiplextől és a reumatoid artritisztől. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a bőrfelületünknek legalább 25 százalékát hetente két-három alkalommal néhány perces napsugárzás érje. A napot tehát „homeopátiás adagban” kell használnunk.

A napozás óvatossági rendszabályait azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A lebarnult bőr sem ad teljes védelmet, csak megduplázza a fényvédő krém nélkül elérhető védettség időtartamát. Akik fotodermatózis miatt nem tölthetnek kellő időt a napon, azoknak a szükséges D-vitamint az ételekkel (hal, tojás, gomba, máj, tejtermékek) vagy táplálékkiegészítő formájában kell beszerezniük.

Tények az UV-sugárzásról

A föld felszínére érkező napsugárzás intenzitása az ózonréteg vastagságától, a felhőrétegtől, valamint a levegőszennyeződéstől függ. Bőrünk károsodásáért az ibolyántúli sugárzás: UVB (280–320 nm), illetve UVA (320–380 nm) a felelős. Az UV-sugárzást befolyásolja a nap állása, a tengerszint feletti magasság, a közvetett sugárzás, a felszínről való visszaverődés, illetve az is, mennyire nyeli el a sugarakat a víz.

• A déli órákban, 11–16 óra között a legerősebb az UV-terhelés.
• A magassággal párhuzamosan nő az UV-sugarak intenzitása, 1000 méterenként körülbelül 20 százalékkal.
• A frissen esett hó majdnem százszázalékosan visszaveri az UV-sugarakat, a fehér homok 80 százalékban, a mozgó víz 50 százalékig. Egyméternyi vastag vízrétegen az UVB-sugaraknak még majdnem az 50 százaléka áthatol, az UVA-sugaraknak pedig 75 százaléka.
• Az ibolyántúli sugaraktól felhős időben és árnyékban sem vagyunk biztonságban. 99 százalékban áthatolnak a felhőkön, és 50 százalékban az árnyékban is előfordulnak.
• Az UVA-sugarak áthatolnak az üvegen és a vékony ruházaton is, az UVB-sugarak nem. Ez ad magyarázatot arra, hogy például autóban ülve napallergiánk lehet, de le nem barnulunk. A természetes szálak – len, pamut – csak a sugárzás 10 százalékát engedik át, a műszálaknál ez az arány elérheti az 50 százalékot.
• Az ibolyántúli sugarak elleni fontos védőmechanizmus a bőrben lévő, melanin nevű festékanyag, amely képes megkötni a sugarakat. Az UBV-sugárzás serkenti a melanintermelődést, és ezzel a bőr saját fényvédelmét a 10-es faktorig emelheti.
• Az UVA oxigéntől függő reakció útján azonnali barnulást ad, amelynek azonban csekély a védőhatása. Ezért a szoláriumlátogatás kevés napvédelemmel látja el a bőrt, mivel ott többnyire UVA-sugarakat alkalmaznak.
• Az emberi bőrnek nincsen az UV-sugárzás elleni figyelmeztető mechanizmusa. Mire kipirosodott, a károsodás már fellépett.

Fotó: Adobe Stock