Védelem a napsugárzás ellen

Ha süt a nap, a legtöbben jókedvre derülünk. A szemünkbe érkező fénynek körülbelül húsz százaléka közvetlenül agyunk meghatározott részeit éri el: a hipotalamuszt, a hipofízist és a tobozmirigyet. Ezzel pedig idegrendszerünkre és limbikus rendszerünkre hat, agyunknak arra a területeire, amely az érzéseinkért felelős. Ennek megfelelően a nap felgyorsítja hormontermelődésünket, az anyagcserénket és az immunvédekezésünket. A megemelkedett endorfinszint gondoskodik arról, hogy jól érezzük magunkat, sőt, akár még a depressziónkat is elűzi.

Az ibolyántúli sugárzás segíti a szervezetben a D-vitamin termelődését, csökkenti a vérnyomást, baktériumellenes hatású, és enyhít olyan megbetegedéseket, mint a pikkelysömör vagy az asztma. Mindez jó ok arra, hogy a meleg nyári napokat teljes egészében kiélvezzük. Mivel azonban életünk nagy részét, főként a hideg hónapokban a négy fal között töltjük, csak viszonylag ritkán kerülünk a napra, és ilyenkor könnyen az a veszély fenyeget, hogy túlságosan igénybe vesszük bőrünk természetes védekező- és javítórendszerét. Még ha nem is égünk le, olyan negatív hatásokkal mindenképpen szembe kell néznünk, mint a bőr kiszáradása, a kötőszövet rugalmasságának csökkenése, a pigmentfoltok kialakulása és legrosszabb esetben a bőrrák.

Aki a nap sugarait büntetlenül akarja élvezni, annak olyan napozószerre van szüksége, amely legalább a káros sugarak egy részét távol tartja a bőr sejtjeitől. Az ilyen kozmetikumok többsége olyan kémiai szűrőanyagokat tartalmaz, amelyek megkötik az ibolyán túli sugarakat. Ám mostanában egyre több ember reagál érzékenyen ezekre a kémiai szerekre. Az orvosok is tisztában vannak azzal, hogy a fényvédő faktor növekedésével párhuzamosan emelkedik az allergiás reakció kialakulásának veszélye is.

Bőrbarát alternatívákként említhetők azok a védőanyagok, amelyek a természetes kozmetikumokban, a gyerekek, illetve a különösen érzékeny bőrűek számára készült napozószerekben találhatók meg. A bennük lévő ásványi pigmentek bekrémezéskor leheletvékony védőfátyolként oszlanak el a bőr felszínén. A bennük lévő valamennyi aprócska púderrészecske kicsi tükörként hat, amely egyszerűen visszaveri a veszélyes sugarakat a bőr felszínéről. Az őrölt pigmentszemcsék – például titán-oxid vagy cink-oxid – nem hatolnak be a szervezetbe, és a felhordás után azonnal hatásosak.

Az illatanyagok is ingerlik a bőrt

Az ilyen mikroszemcséket tartalmazó krémeket sajnos nem olyan könnyű eloszlatni a bőr felszínén, mint a kémiai szűrőket. Néha fehér réteget is hátrahagynak a bőrön, ami azonban – főleg gyerekkrémek esetén – előnyös is lehet, mivel látszik, hol kentük már be a bőrt, és hol nem. Különösen erős védőhatást lehet elérni a két módszer – a kémiai és a fizikai védelem – kombinációjával, az ilyen krémeket könnyen elkenhetjük a bőrünkön.

Aki a hagyományos kozmetikumokra érzékeny, vagy csak természetes anyagokat hajlandó használni, annak arra kell ügyelnie, hogy az Általa használt naptej ne tartalmazzon egyéb szintetikus tartósítószert, bőrirritáló színezéket, parfümöt, emulgátort vagy kőolajszármazékot sem. A szelíd bőrápolásról olyan növényi összetevők gondoskodnak, mint a jojoba-, a mandula- vagy a makadámiaolaj. Ugyancsak bőrbarát összetevők az E-vitamin, a panthenol vagy az édesfagyökér-kivonat. A teljesen natúr termék sem garantálja azonban azt, hogy allergiás reakció nem lép fel.

Az úgynevezett napallergia vagy polimorf fénydermatózis ellenszere szintén egy gyógynövény lehet. Ez a növényi gyökfogó a glycositrutin, amely megakadályozza a kellemetlen kiütéseket, vagy legalább enyhíti a tüneteket. A hatóanyagot azonban a napozás előtt legalább két héttel el kell kezdeni felhordani a bőrre, és utána is szükség van kiegészítő napvédelemre.

Ne égjünk le!

Ha nagyon jó napozószerünk van is, érzékeny bőrünket akkor sem szabad túlságosan kifárasztanunk. Az első bőrkárosodások ugyanis már jóval azelőtt fellépnek, mint sem a bőr kipirosodna. Ha mégis leégtünk, akkor gyógyírt jelent a tiszta aloévera-kivonat. Az ilyen gél enyhíti a tüneteket, hűsíti a bőrt, csökkenti a gyulladást és megszünteti a fájdalmas feszülésérzést.

A napozás utáni jótékony pakolás összetevői megtalálhatók valamennyi konyhában: két evőkanál búzacsíraolajat keverjünk össze 150 g zsírszegény joghurttal, kenjük be vele az arc, a nyak és a dekoltázs bőrét, majd húsz perc múlva langyos vízzel mossuk le. A keverék megnyugtatja és bársonyossá teszi a bőrt.

Be­szé­des szá­mok

A sza­kér­tők vé­le­mé­nye is meg­osz­lik ar­ról, ki­nek mi­lyen fak­tor­szá­mú vé­de­lem­re van szük­sé­ge. A bőr- és haj­szín sze­rin­ti tí­pus­be­so­ro­lás nem meg­ol­dás, mi­vel a bőr szí­ne nem szol­gál irány­mu­ta­tó­ul az ér­zé­keny­sé­gé­re. Egy má­sik tá­jé­ko­zó­dá­si pont le­het a mell­bim­bó szí­ne: mi­nél sö­té­tebb, an­nál na­gyobb a bőr sa­ját vé­del­me.

Mi­vel a min­den­ko­ri fény­in­ten­zi­tás sok egyéb té­nye­ző­től is függ, pél­dá­ul a víz­ről vissza­ve­rő­dő fé­nyek­től, a nap­szak­tól, a ten­ger­szint fe­let­ti ma­gas­ság­tól, a fel­hő­ré­teg­től, két­sé­ges hely­zet­ben in­kább vá­lasszuk a ma­ga­sabb fak­tort. A bőr ki­pi­ro­so­dá­sá­nak el­ső je­lé­nél azon­nal hú­zód­junk az ár­nyék­ba, és 48 órán át kí­mél­jük meg a bő­rün­ket a to­váb­bi nap­su­gár­zás­tól.