Valami van: Félelemkeltésre alapoz a média és a gyógyszeripar
Az említett írás hivatkozik Jane Burgermeister osztrák riporternőre, aki bioterrorizmus vádjával feljelentést tett a WHO és számos nagy tekintélyű kormányzati és egyéb hivatali szervezet ellen. Bepanaszolt egyebek között két nagynevű vállalatot is, amelyek szerinte szándékosan szaporították a madárinfluenza vírusát, hogy aztán profitálhassanak a világméretű járványból. Elmondása szerint egy cseh tudós vizsgálta a szezonális influenza elleni oltóanyagokat. Felfedezte, hogy abban H5N1 és H3N2 vírusok is találhatók.
A feljelentés és a gyanúsítás híre terjedni kezdett az interneten. A riporternő állításával kapcsolatban mégiscsak kérdéseket vet fel, hogy a világ nagy tekintélyű és befolyással bíró médiumaiban egy betűt sem találni erről a hírről. Az is tény, hogy a világhálón ellenőrizetlenül megjelenő irományok hitelessége sok esetben kétkedésre ad okot. Így ezt a hírverést is nyugodtan tekinthetjük „kacsának”, egy újabb összeesküvés-elméletnek.
Mégis, az előbb említettek, és nem utolsósorban a magyarországi médiumokban az elmúlt hónapokban megjelent híranyagok eszembe juttatják Arkagyij Rajkin orosz színész és humorista bájos akcentussal itthon is elhíresült mondását (némi ferdítéssel): valami van, ha nem is az igazi…
Még mindig az előbb említett netes forrásból idézve: dr. Mercola amerikai orvos-szakíró állítja, hogy a gyógyszeriparnak óriási a befolyása a médiára. Ez ad lehetőséget arra, hogy a különböző szervezetek, cégek embertársaikat veszélyeknek tegyék ki egy magas üzleti haszon reményében.
A bizonytalan forrásból származó híranyag szerint a média ok nélkül sulykolja belénk a vírusokkal szembeni félelmet. Holott kétszer nagyobb az esély arra, hogy villám csapjon belénk, mint hogy meghaljunk az új típusú influenzában. Nem beszélve az egyéb, első számú népbetegségeknek számító halálos kórokról (rák, szívinfarktus, cukorbaj stb. – a szerk.).
Valami van: Félelemkeltésre alapoz a média és a gyógyszeripar
Alaposan fontolóra véve a rendelkezésre álló tényeket és a valós kockázatokat, mégiscsak felvetődik nálunk is a kérdés: Mire ez a túlzott elővigyázatosság a H1N1 vírus okozta sertésinfluenzával, egy olyan betegséggel szemben, amely többnyire gyenge tüneteket okoz, és a halálozási kockázata is rendkívül alacsony?
Mire a magyar egészségügyi kormányzat jeles képviselőinek aktivitása a hírcsatornákon hónapok óta, naprakészen tudósítva a H1N1 vírus állítólagos áldozatairól? Kérdés az is, hogy az a negyvenegy-néhány éves fiatalember, aki a nyári melegben – szív- és tüdőbeteg lévén – összeesett az utcán, vajon jogosan nevezhető-e az új típusú influenza áldozatának? (És esetében vajon miért kutakodtak a „halált okozó” vírus jelenlétére?) Rákérdezett-e arra valaki, hogy a görögországi nyaralásukból hazatért fiatalok, akiknél H1N1 vírust diagnosztizáltak, majd pár nap után hazaengedték őket a kórházból, vajon milyen kezelésben részesültek?
A H1N1 vírus enyhe megbetegedéssel járó influenza tüneteket okoz
Augusztus végén a híradók nézőinél sokkal kisebb réteghez eljutó teletextes híranyagban arról lehetett olvasni (más országokból származó hírforrásokból nem először!), hogy a perui egészségügyi kormányzat kiadott egy közleményt, miszerint jelentősen csökkent a H1N1 vírus okozta megbetegedések száma, és ahogy az új kórokozó terjed, egyre enyhébb tünetekkel jár.
Eközben itthon, ugyanaznap este a frekventált hírcsatornák – sokkal nagyobb hangerővel – arról tudósítanak, hogy néhány hetes állatkísérletek után, önként jelentkezőkön megkezdték a sertésinfluenza elleni vakcinák emberkísérleteit. Majd hamarosan szólnak arról, hogy az oltóanyagnak semmilyen mellékhatása nincs, és további vizsgálatok szükségesek annak bizonyítására, hogy embereken hatásos-e egyáltalán. Némi csúsztatással – mindennap adagolva valamennyit a témából – az is elhangzik, hogy EU-konform ajánlásokkal előbb az egészségügyi dolgozókat, majd a várandós anyákat, a krónikus betegségben szenvedőket, a gyermekeket és az időseket kell beoltani (ez általános előírás mindenféle járványügyi intézkedés esetén – a szerk.)
Eközben az egészségügyi kormányzat buzgó igyekezetében már hónapokkal ezelőtt, még a vakcina kifejlesztésének kezdeti stádiumában bejelenti, hogy 6 millió ampullára ad megrendelést (7 milliárd forint értékben) az oltóanyagot kifejlesztő és gyártó magán-kutatólaboratóriumnak. Ennek jogosságát alátámasztani látszik, hogy a WHO az új influenzát megállíthatatlan világjárványnak minősítette, és felszólította tagállamait az oltóanyagok raktározására.
Valami van: Gazdasági érdekek lapulnak a háttérben
Mi tegyünk? Kinek higgyünk? Az bizonyos, hogy a félelem, a pánik és a heves érzelmi reakciók (bármelyik oldal gerjeszti is azokat) nem segítenek rajtunk. A többnyire hírolvasásban kimerülő televíziós információszolgáltatás már régóta nem nyújt megbízható kapaszkodót. Talán az a legjobb, ha hagyatkozunk az ösztöneinkre. A józan eszünkre, hogy saját magunk és szeretteink érdekében a legbölcsebb döntést meghozzuk.
De ne feledjük azt sem, hogy minden influenza és egyéb (többségében még nem is izolált) vírus ellen a leghatásosabb védekezés immunrendszerünk erősítése, az egészséges életmód megvalósítása – e nélkül nem megy!
Ha sikerül is oltóanyagokkal hatékonyan „felfegyverkeznünk” egy kórokozóval szemben, jövőre itt a másik.
Azért bennem továbbra is motoszkál a gondolat a védőoltások körül kialakult mizériával és a mögötte meghúzódó gazdasági érdekeltséggel kapcsolatban. Újra és újra eszembe jut: valami van…
Fotó: Adobe Stock
