Új utak a homeopátiában

Samuel Hahnemann kétszáz évvel ezelőtt alapozta meg a homeopátiát. Tanításai a mai napig szinte változatlan formában élnek. Számos tünetet  azonban akkor még nem ismertek, és újak is feltűntek. Ma is folyik a régi tanítások felülvizsgálata

Az Indiából származó orvos, Ravi Roy egyike a világ legelismertebb homeopátiás szaktekintélyeinek. A szakember több mint harminc éve Németországban él. Több évtizedet átfogó kutatómunkája eredményeként most fontos változásokat idézhet elő, tudniillik azt bizonyítja be, hogy a homeopátia hagyományos tünetregisztere – az úgynevezett repertóriumok – több hibát is magában rejt, és emiatt sokak gyógyulását megakadályozhatja. Ravi Roy szerint a homeopátiának reagálnia kell a modern idők kihívásaira, például az AIDS vagy az oltások felvetette kérdésekre.

Ravi Roy

Az 58 éves Ravi Roy, Indiában született homeopátiás orvos 1976-ban költözött Németországba. Hagyományosan homeopátiával foglalkozó bengáli családból származik, és kicsi korától kezdve a saját testén élte át a módszer különleges gyógyító hatását. Fiatal korától kezdve maga is tanulmányozta édesapja tankönyveit, és ez lehetővé tette számára, hogy segítsen a barátain, ha megbetegedtek. Mire elvégezte a homeopátiás orvosi egyetemet, már minden, a témára vonatkozó szakirodalmat elolvasott.

Németországban a felső-bajorországi Murnauban alapította meg oktatással és kutatással foglalkozó homeopátiás intézetét, ahol azóta számtalan szakembert képzett ki. Feleségével, a szintén természetgyógyász Carola Lage-Royjal több mint harminc könyvet írtak a témáról.

A homeopátia számára a gyakorlati repertórium alapvető jelentőségű. Az indiai származású orvos hosszú évek gondos munkájával felülvizsgálta és aktualizálta a régi tudást, majd könyvet írt a modern gyakorlat számára, és elindította az első online repertóriumot is. Meglátása szerint ugyanis bizonyos betegségeket eddig nem tudtak megfelelően kezelni, mert csak a XIX. századi amerikai orvos, dr. James Tyler Kent repertóriumát használták, vagy még régebbi, több száz éves leírásokat. Ezekben pedig magától értetődően nem szerepelhettek olyan betegségek, mint mondjuk a leukémia. Ravi Roy vitatja, hogy az ilyen súlyos betegségeknél semmi keresnivalója a homeopátiának: szerinte a módszer alapvetően minden betegséget képes gyógyítani, vagy legalábbis jelentős javulást tud elérni. A betegség ugyanis egy folyamat, és a döntő kérdés: ennek a folyamatnak melyik pontján található éppen a beteg és milyen állapotban? A jó homeopata mindig az állapotot kezeli, és nem a tüneteket. A tünetek ugyanis csak felvilágosítást adnak arról, milyen irányba halad a folyamat. Nem szabad semmibe venni, de pusztán a tünetek vizsgálata téves irányba vihet. Éppen ezért a repertóriumokat – amelyek nélkülözhetetlen alapeszközei a szakembereknek – mindig nekik kell értelmezniük.

Az orvos maga is megtapasztalta, hogy nem könnyű feladat, olykor valóságos detektívmunka megtalálni a beteg számára megfelelő szert, és az egyes szerekről olykor ellentmondásos adatok találhatók a repertóriumokban. Az olyan súlyos betegségeknél pedig, mint amilyen például a leukémia vagy az epilepszia, nem is megfelelőek a leírások, ezért nem használhatók fel az illető beteg gyógyítására. Ennek az az oka, hogy a homeopátia kialakulása idején a leukémiát annak tulajdonították, hogy az illető nem tudja jól megemészteni a vizet, és ennek megfelelően fő szerként a Natrium sulfuricum vagy a Thuja rendelődött hozzá mint hidrogenoid konstitúcióhoz. Ez került át Kent repertóriumába is, holott egyik szernek sincs köze a betegség patológiájához, így nem is segíthet a betegen. Hasonló eset számos előfordulhat még, mert az általánosítások révén több ezer meg nem alapozott vagy megbízhatatlan tünet került át a Kent-féle könyvbe és ezzel a későbbi homeopátiás praxisokba.

A szakember szerint a homeopátia „update-elését” 130 éve nem végezte el senki. Hahnemann annak idején száz nélkülözhetetlen szert fedezett fel és vizsgált meg, ezzel szemben manapság 3000-féle homeopátiás szer kapható, és nem mindegyik esett át teljes tesztelésen, csak a fő hatóterületeik ismertek. Ravi Roy jó harminc éve elkezdett munkája abból áll, hogy vizsgálja az egyes szereket, majd kipróbálja azokat a gyakorlatban is, és csak utána kerülnek bele a repertóriumba. Az idén májusban elindított, ingyenes website-ján (www.royrepertorium.de) ezek az adatok mind hozzáférhetőek angol és német nyelven, ráadásul az oldal naponta frissül. Ennek köszönhetően a 110-170 éve íródott homeopátiás könyvek néhány éven belül valószínűleg már csak historikus értékkel bírnak majd.

Ravi Roy megfigyelése szerint idővel megváltoztak a gyógyszerrendelési szokások is. A Pulsatilla például hagyományosan női szernek számított, manapság mégsem igen kapják a nők, mert kiveszőfélben van az az önmagát alárendelő, engedelmes és férfifüggő nőtípus, akinek ez való volna.

Roy szerint manapság inkább a férfiak rendelik magukat alá a nőknek, csak hogy megőrizzék a családi békét, ezért mostanában inkább ők kapják ezt a szert. Az utóbbi időben gyakoribbá vált a táplálékallergia és az élelmiszer-túlérzékenység is, amelyért nemritkán az oltások a felelősek. Az orvos úgy véli, a gyermekbénulás elleni oltás áll a hátterében az olyan lelki problémáknak is, amikor az illető bénultságot érez és nem képes összeszedni magát, hiányzik belőle a kellő tetterő. Szerinte az oltási károsodás okozza a szintén bénulási tünetekkel jellemezhető szklerózis multiplexet. Egyébként meggyőződése szerint a homeopátia jól alkalmazható pszichiátriai kórképek esetén is, illetve javíthatja az idősek életminőségét.

Rövid kirándulás a homeopátiába

A homeopátia 1796-os megalapítását követő egy évszázad alatt létrejött a téma alapvető irodalma. A mai napig ez képezi az egész homeopátia alapját. Idetartoznak a repertóriumok is, amelyek vastag kötetbe gyűjtött tünetregiszterei a homeopátiás orvosságoknak, és nélkülözhetetlenek a szerek rendeléséhez.

Már az úgynevezett első anamnézisnél, amikor a páciens beszámol a tüneteiről, gyakran támaszkodnak a repertóriumokra. A páciens például elmondja, hogy reggelente, amikor felkel, mindig köhögnie kell, éjszaka pedig szúr a melle. A homeopátiás orvos ilyenkor a repertóriumban néz utána, mely szerek rendelhetők hozzá a két említett tünethez, ezzel máris leszűkíti a lehetséges orvosságok körét. A lehetséges orvosságok közül ezek után eldönti, melyik illik a legjobban a tünetekhez.

A homeopátiás praxisban a másik alapvető munka az amerikai James Tyler Kent repertóriuma, amely 1897-ben jelent meg. Kent volt az első, aki számos új szert kipróbált, és ő alkalmazta elsőként a magas potenciálokat is. Ennek a 2063 oldalas, és csak „a Kent” néven emlegetett műnek az alapos átvizsgálására, átdolgozására és kibővítésére vállalkozott Ravi Roy, jó ezer tünetet és ötven új szert fűzve hozzá. Ezenkívül el is távolított belőle körülbelül 200 mára aktualitását vesztett szert.

Az úttörők érdemei

A homeopátia úttörői rendkívül tehetséges és szorgalmas emberek voltak, még Kent is viszonylag rövid idő alatt hozta létre hatalmas művét. Ilyen sok szer vizsgálata viszont egy emberöltő alatt lehetetlen, ezért léteznek szükségszerűen tévedések. Ez mit sem von le az említett szakemberek érdemeiből, akik segíteni akartak ott is, ahol a hagyományos orvostudomány csődöt mondott.

Hahnemann mint magasan képzett és keresztény szellemiségű orvos különösen a szívére vette, ha nem tudott valakin segíteni. De ez viszonylag ritkán fordult elő, hiszen nagy sikereket ért el például a kolerajárványok idején, vagy olyan híres páciensei kezelésével, mint Goethe. Ezek az úttörők olyan alapvető munkát végeztek, amelyre a homeopátiás orvoslás a mai napig támaszkodik.

Homeopátia AIDS esetén

Ravi Roy szerint a HIV-fertőzés diagnózisa nem jelent halálos ítéletet. Szerinte egyébként a betegség nem vírusfertőzés eredménye, hanem általános immungyengeség, míg a homeopátiás kezelés alapját a tuberkulinikus szerek képezik. A sikeres kezelést követően valóban nem mutatható ki többé a páciensek szervezetében a vírus. Ravi Roy szerint teljesen mindegy, milyen vírusról van szó, a homeopátiás kezelés azt az okot szünteti meg, amely a szóban forgó pácienseket fogékonnyá tette az adott vírusfertőzésre. Ez adja az AIDS-páciensek sikeres homeopátiás kezelésének alapját is.