Megjelent a magazin novemberi száma! Ízelítő a tartalomból
Müller Péter – Költészet és valóság
Ez a cím jut az eszembe, amikor az alábbi történetemet elmesélem.
Goethe is az életéről írt, amikor ez az elgondolkodtató cím az eszébe jutott.
Dichtung und wahrheit.
Doctor Heart címmel mutatta be a Manchesteri Royal Exchange Theatre a Tolcsvayval és Bródyval irt zenés darabunkat, a pályáját kezdő Andy Serkisszel a főszerepben, aki később Amerikában világhírű színész lett. Olyan filmekben játszotta, mint A gyűrűk ura, a Batman, a Majmok bolygója, a Csillagok háborúja. A mi darabunk egy zseniális kvantumfizikusról szól, aki felfedezésével meg tudja szüntetni az anyag fizikai, szilárd természetét, „valóságát”, és ez a felfedezés a gyilkos hatalmak létét fenyegeti. A labort, ahol menekülő emberek és képzelt lelkek, híres mesehősök és hullámrezgés által láthatóvá tett holtak lelkei rejtőznek, a gonosz politikai hatalom megtámadja. El akarják pusztítani őket. Doctor Heart azt mondja, hogy fogjanak össze, tegyék félre félelmüket, belső ellentmondásaikat, indulataikat, haragjukat, féltékenységüket, és énekeljenek, mert a dal ereje és gép technikai tudása csak együttesen képes megsemmisíteni a gépfegyverek és a helikopterek ágyúinak a lövedékeit.
És jönnek a helikopterek. Egyre tömörebb a dübörgés. Zeng a dal. S ahogy formálódik a kórus, úgy gyúlik a magasban egy fénysugár, és védőpalástot a von köréjük.
Nem szabad beletörődni a fájdalomba
Meglep, amikor találkozunk, hogy milyen fiatal, hiszen több diplomája van, számos szakképzésen vett részt és nagy gyakorlata van annak kiderítésében, mi okozhatja a krónikus fájdalmat és hogyan segíthet a páciensnek attól megszabadulni. Ma már 16 terapeutával dolgozik a Sherlock Rehab budai és pesti rendelőjében. De miért nevez el valaki egy manuálterápiás gyógyközpontot egy képzeletbeli nyomozóról? Erről is kérdeztük Olosz Józsefet, a Sherlock Rehab társalapítóját és szakmai vezetőjét.
– Számos módszert alkalmaztok a gyógytorna mellett, mik ezek?
– A fő profil a gyógytorna-manuálterápia, ezt ötvözzük más módszerekkel. A manuálterápiának is három nagy ágát használjuk. Az ortopéd irányzatot: ez az ízületek mozgatása, a csontkovácsolás tudományos változata. Másik a fasciakezelések: kötőszöveti kezelés, a testet egységként értelmezve. Ehhez nagyon jó módszereket hoztunk Olaszországból. A harmadik ág a visceláris terápiáké: a belső szervek speciális manuálterápiája. Ezt a hármat ötvözzük, mellette gyógytornát és fájdalomedukációt alkalmazunk. A kommunikációra nagy hangsúlyt fektetünk. Vannak szavak, amikkel placebohatást tudunk elérni, de ez fordítva is működik: ha azt mondják, hogy ettől puffadni fogsz vagy fájni fog a fejed, úgy is lesz, ez a nocebohatás. Erre egy tudományág épül fel, hogyan lehet az egészségügyben úgy kommunikálni, hogy kerüljük a nocebót. A nocebo az egészségügy jolly jokere, mert sok pácienst hoz és sok pénzt kihúz az emberek zsebéből, de mi nem ezt tűztük ki célul. Azért írunk cikkeket, hogy inkább placebohatást érjünk el. Van egy saját szakmai blogunk, a honlapunkon megtalálható.
Grafén a Covid elleni védőoltásokban
A Covid elleni védőoltások után világszerte jelentkező halálesetek és komplikációk után sok orvos és kutató saját szakállára kutatásba kezdett, és megvizsgálta az RNS-bázisú oltóanyagok összetételét, és többek között grafénra és egyéb veszélyes anyagokra bukkant benne.
A 2023 márciusában Sevillában tartott sajtótájékoztató eleinte nem keltett különösebb feltűnést. Pedig a La Quinta Columna (Az Ötödik Oszlop) nevű csoport azért hívta össze, mert kisebb szenzációt akartak bejelenteni, Ricardo Delgado biológus és a vele együttműködő orvosok és kutatók a BionTech, a Moderna és a Pfizer gyógyszerkonszernek által gyártott vakcinákban releváns mennyiségű, szokatlan anyagot, többek között grafén-oxidot talált.
A sajtótájékoztatót 2022-ben megelőzte néhány tanulmány publikálása, amelyben a szerzők részletesen leírják, mit találtak elektronmikroszkópos vizsgálataik során a Pfizer-féle vakcinában. E munkáknak azonban volt némi hiányossága, mégpedig az, hogy nem tudták kellő mértékben bizonyítani, hogy a vakcinában fellelt anyag grafén-oxid volt. A grafén, ill. a grafén-oxid azonosítása csak meglehetősen bonyolult módszerekkel, pl. spektrumanalízissel, ún. Raman spektroszkópiával lehetséges. Utóbbi eljárás lényege, hogy a vizsgált anyagot egy monokromatikus lézerrel megvilágítják, majd mérik, hogy a fény miként lép kölcsönhatásba az anyaggal. A fény elemzésével részletesen analizálható a vizsgált anyag kémiai összetétele. Ezt a vizsgálatot végül az Almeira Egyetemen elvégezte a Delgado által megbízott kutatócsoport, dr. Pablo Campra vezetésével. Az ún. Raman spektrogrammon kirajzolódó 110 csúcs közül legalább 28 grafén-oxid jelenlétét igazolta. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon miért csak bizonyos szériákban vannak jelen ezek a furcsa anyagok.
Ősök szellemében
Az ősök tisztelete emberemlékezet óta jelen van, és sok kultúrában mélyen gyökerezik. Ősi tradícióról van szó, amely a legkülönbözőbb módon világszerte még mindig jelen van.
Az előttünk élt hét nemzedék élményei és tapasztalatai tovább élnek bennünk, hatnak ránk. Bianka Maria Seidl bemutat egy módszert, amelynek segítségével az őseinktől származó terheket feloldhatjuk, erősségeiket viszont felerősíthetjük.
Az elmúlt négy évszázad során sokan teljesen demisztifikálták a világot, és ennek kapcsán az ősök tiszteletéről is megfeledkeztek. A racionalizmus egyszerűen kitörölt jó csomó dolgot az életünkből, ami emberré tesz minket. A mai ember önmagát és a világot elsősorban kognitív módon érzékeli, és mindent figyelmen kívül hagy, ami nem mérhető. Pedig napjaink, krízisek által felkorbácsolt világában, amelyben az eddig biztosnak és biztonságosnak vélt sarokkövek hirtelen szertefoszlanak, mindenki valamilyen kapaszkodót keres. A helyzetet súlyosbítja, hogy világunk egyre inkább globalizálódik, sokan teljesen elidegenednek saját, örökölt kultúrájuktól, és közben arra vágynak, hogy valamilyen mély kapcsolatot tudjanak teremteni saját származásukkal, őseikkel, gyökereikkel, kulturális identitásukkal. Az alternatív gyógymódok iránti egyre növekvő érdeklődés is sokakat saját személyes és spirituális fejlődésének keresésére késztet, és a keresést saját eredeténél, származásánál kezdi.
Őseinkről legfeljebb sejtéseink lehetnek, általában nem sokat tudunk róluk. Érezzük a családon belüli történések következményeit, anélkül, hogy tisztában lennénk a részletekkel. Sok esetben a családi legendák igazságtartalmát illetően is kételyeink támadhatnak. Előfordult-e a családban erőszak, bűnözés, súlyos betegség? Valaki nem természetes halállal halt meg, pl. tragikus baleset, öngyilkosság, esetleg gyilkosság következtében?
A gyász feldolgozása
„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”(Juhász Gyula)
Életminőségünket nagyban meghatározza, hogy elfogadjuk-e, ha valaminek lejárt az ideje, és ezzel együtt valami új születik. Engedjük-e ezt a változást, vagy félünk tőle? Amennyiben az ismert régibe akarunk ragadni, nem születhet meg az új.
A régi korok emberei tudták, hogy a születés és a halál átlépés egyik világból a másikba, létezik születés előtti és halál utáni élet is. Így a halál felé is elfogadással, tisztelettel fordultak, a gyászt az élet természetes részének tekintették. A mai ember azonban fél a haláltól, a veszteségtől, a gyásztól. A halálfélelem erősödése új keletű, csak az utóbbi 3-400 évben figyelhető meg. Ennek egyik oka a vallásos világkép háttérbe szorulása, a felvilágosodás térhódítása, melynek révén az emberek már a tudománytól várják a racionális válaszokat az élet nagy kérdéseire. A másik ok a fogyasztói szemlélet felerősödése: „Minél többet birtokolj, gyűjts be, ettől leszel boldogabb, értékesebb!” Így megtanulunk szerezni, elengedni viszont nem. Felerősödött a veszteség- és a hiánytudat. Mi nincs még, mi hiányzik? A bőségtudat, vagyis a hála azért, ami van, amit kaptunk, amit a sorsunk által megtapasztalhattunk, háttérbe szorult.
A halálra is tekinthetünk csak a veszteség és a hiány szempontjából, de megláthatjuk azt is, hogy mit kaphatunk, miért lehetünk hálásak általa. Megtanulhatunk elengedni. A gyász a tudatos elengedés és újjászületés belső munkáját segíti. Bármilyen paradoxonnak tűnik is, a gyász mindig az életről szól: arról, hogyan tudunk tovább élni.
Bach-virágesszenciák: Bohócvirág – a pánik és a félelem gyógyítója
Az angol orvos, dr. Edward Bach 38 virágesszenciát alkotott, amelyekkel különféle lelkiállapotokat kezelt. Terápiás rendszerében az esszenciákat hét fő témacsoporthoz társította. A félelem témájához kapcsolható egyik virág a bohócvirág (Mimulus). Akinek erre az esszenciára van szüksége, azt félelmek, rossz előérzetek gyötrik, és ez a lelkiállapot idővel testi megbetegedésekbe is torkollhat. A Mimulus a bátorság virága, segítségével úrrá lehetünk félelmeiken.
A bohócvirág (Mimulus guttatus) a Bach-féle rendszerben a megnevezhető, konkrét tárgyú félelmek (pl. sötétség, betegségek, halál, állatok, fájdalom stb.) ellenszere. A félelemérzet az élőlények önvédelmi rendszerének része, ami menekülésre készteti az egyént, ha veszélyt észlel. A konkrét veszélyhelyzet (pl. fenyegetően sziszegő mérges kígyó, dühödten ugató, fogait vicsorító kutya látványa) belső feszültséget vált ki, ami mozgósítja izmainkat, a szervezetet „harcolj, vagy fuss” üzemmódba kapcsolja, javítja az egyén túlélési esélyeit.
De ha hétköznapi körülményeinket észleljük hosszabb távon veszélyként, az fokozatosan megbetegít. A jellemző tünetek között szerepel a könnyfolyás, az orrdugulás, ami akár melléküreg-gyulladássá is fajulhat. A legtöbben nem is sejtik, hogy a tünetek hátterében lelki tényező áll.
A cikkek folytatása a magazin novemberi számában olvashatók!
Foto: Adobe Stock
