Megjelent a magazin decemberi száma! Ízelítő a tartalomból
Adalékok az életerős aggsághoz
A fiatalos és élvezhető öregségről könyvtárnyi elmélkedés és tudományos munka született, de mindennapos témája a sajtónak és az emberi érintkezéseknek is. Mindez érthető, hiszen az átlagéletkor fokozatosan növekszik, de ez koránt sincs arányban az egészségben, testi-lelki nyomorúságok nélkül eltöltött évek számával. Milyen a tényleges és a biológiai kor közötti különbség, azt a világhírű gordonkaművész, Pablo Casals foglalta össze röviden és találóan az öregséggel kapcsolatban: „Amíg az ember csodálkozni és szeretni képes, addig még fiatal”. Ez persze azért nem ilyen egyszerű. A mindennapos stressz, az egyedüllét, a szeretethiány, a hiányzó biofaktorok szaporázzák a fiatalság múlását, de azért vannak „majdnem csodaszerek”, amelyek a fiatalos élet meghosszabbításában komoly szerepet játszhatnak.

CaviTAU – a fogászati góckutatás új dimenziója
Dr. dr. Fehér Ákos nem egyszerűen fogorvos, hanem Magyarország egyik legjobb szájsebésze, aki orvosi és fogorvosi diplomával és óriási gyakorlattal rendelkezik, mindemellett pedig a biológiai fogászat és az információs gyógyítás egyik hazai letéteményese. A kíváncsiság vezeti újabb és újabb módszerek megtanulására és alkalmazására. A Fehér Dental Team alapítóját arról is kérdeztük, mit jelent a holisztikus biológiai fogászat és hogyan épül be mindennapi munkájába az információs gyógyítás és a biogeometria.

Megbetegítenek a mesterséges illatanyagok?
Mindenki ismeri a mondást, az vagy, amit megeszel. Az sem újdonság, hogy az élelmiszerekbe kerülő permetezőszerek károsak az egészségre. Azt viszont talán eddig még nem hallottuk, hogy a kozmetikumokban és a tisztítószerekben lévő, láthatatlan illatanyagok is behatolnak szervezetünkbe, és egyelőre senki nem tudja, hogy ott milyen hatást fejtenek ki.

A jó illatú termékek általában több száz különféle vegyszert tartalmaznak. Ezek az illatok korántsem olyan ártalmatlanok, mint elsőre gondolnánk. Olykor egyetlen ember többméteres illatfelhőt húz maga után: parfüm, dezodor, arcszesz, textilöblítő, szappan stb. Egy ideje megfigyelhető, hogy a minket körülvevő mesterséges illatok egyre erősebbek, és még azután is jó ideig érezhetők, amikor az illatot viselő személy már megállókkal korábban leszállt a villamosról. Vajon csak orrunkat bántja mindez, vagy ennél komolyabb fenyegetésről van szó?
Szil: a stabilitás virága túlterheltség esetén
Rohanó világunkban sokakat terhel a kelleténél nagyobb nyomás, felelősség, megfelelni akarás. Az angol dr. Edward Bach által kifejlesztett virágesszencia-terápia erre az állapotra a szil (angolul: elm) virágának kivonatát ajánlja.

A szil a 11. szer a Bach-féle rendszerben. Olyan, teljesítményorientált személyiségeknek ajánlott, akik a vállukat nyomó felelősség hatására egy idő után úgy érzik, nem bírják tovább a terhelést. Az érzés általában hirtelen tör rájuk, és elveszítik minden önbizalmukat. Edward Bach ezért a szil virágát a felelősség virágának nevezte, mert az esszencia a nagy felelősség terhe alatt görnyedező embereket ismét magabiztossá teszi, és megerősíti, hogy végül elérjék céljukat.
Sugárzóan feszes bőr arcjógával és Gua Sha masszázzsal
Létezik két ősi keleti technika, a gua sha masszázs és az arcjóga, amelyek segítenek megőrizni az arcbőr rugalmasságát, ráadásul mindkettő otthon is kényelmesen kivitelezhető.

A gua sha masszázs a hagyományos kínai orvoslás egyik módszere, amelyet évszázadok óta alkalmaznak terápiás céllal. Az egész testen kivitelezhető, és természetesen lehet vele az arcot is kezelni. Utóbbi módszer az angol nyelvterületen a Facial Gua Sha néven terjedt el. A gua sha eljárás jellegzetessége, hogy a masszőr nem a kezét, hanem speciálisan kialakított követ használ. A kő készülhet jádéból, rózsakvarcból vagy achátból, felszíne sima, szélei lekerekítettek és tökéletesen illeszkednek a test hajlataihoz. Az arcon végzett gua sha során a kezelő lágy, simító, kaparó technikát alkalmaz az arc és a nyak bőrén. A masszázs pozitív hatásai rövid idő múlva jelentkeznek.
Csokoládé – Az egészséges szenvedély
Évszázadokkal ezelőtt a csokoládét gyógyszerként (is) fogyasztották. Erősítő, élénkítő, roboráló hatása miatt ősidők óta nagyra tartották. Londonban 1700 körül már több mint 2000 csokoládészalon létezett.

A németek és a svájciak a legnagyobb csokoládéfogyasztók Európában. Németországban ez fejenként évi 11 kg, Svájcban fejenként évi 12 kg csokoládé elfogyasztását jelenti. Joggal merül fel a kérdés, egészséges-e ez? Miért szeretjük ennyire a csokoládét, és mire figyeljünk, amikor csokit vásárolunk? A közelmúltban még úgy tartották, hogy a csoki ártalmas, hizlaló édesség, ezért sem a táplálkozástudósok, sem az orvosok nem javasolták fogyasztását. Napjainkra gyökeres változást tapasztalhatunk a csokoládé megítélésében. Jó okkal, hiszen – mint kiderült – a kakaó a szuper-táplálékként (superfood) emlegetett élelmiszerek koronázatlan királya. Becslések szerint a nyers kakaóban több mint 300, szervezetünkre – szív-és érrendszerünkre, agyunkra, csontjainkra és immunrendszerünkre – jótékony hatású anyag található. A tudomány is igazolta mindazt, amit a csokoládéínyencek már régóta tudnak: a csokoládé boldoggá tesz.
A cikkek folytatása a magazin decemberi számában olvashatók!

Foto: Adobe Stock