Allergia: nem a természet a bűnös

Az allergiás gyulladás nem szűnik egészen addig, amíg ezzel az ágenssel a kapcsolat fennáll, vagyis amíg virágzik a fa, amíg a kérdéses élelmiszert rendszeresen fogyasztja, amíg a levegőből az adott anyag nem tűnik el. Ebből mára kialakult az a hamis szemlélet, hogy valójában az allergiák terjedésének az az oka, hogy sok a parlagfű, a nyárfa, és egyáltalán a természet. A hibás biológiai reakció viszont nem véletlenül jön létre. Oka az életmódban, a táplálkozásban, a környezetszennyezést okozó tényezőkben, a megnövekedett és rosszul kezelt stresszben, az ember gondolkodásában és a meggyengült immunrendszerben keresendő. És ez nem általános, megfoghatatlan blabla, hanem olyan tény, melyet, ha megoldunk, akkor az allergia elmúlik.

Az allergiás betegségek folyamatosan növekvő száma (a modern világ közel 30%-a szenved allergiában) miatt a témával foglalkozó konzervatív szemléletű orvoslás rendkívüli jelentőséget kapott annak ellenére, hogy valós megoldást nem kínál. Az allergológia önálló orvostudományi területté, orvosi szakvizsgává vált, melynek szakmai háttere, napi rutinja kimerül az allergének tesztekkel történő megkeresésében (nagyon sokszor eredménytelenül), az allergiás tünetek sémaszerű gyógyszeres csillapításában, de magát a folyamatot szüntetni, enyhíteni a konzervatív allergológia nem tudja, és a kezelései nyomán keletkező mellékhatásokkal sem számol felelősen.

Nem jár helyes úton, mert maga a mai orvostudomány szemlélete, paradigmája hibás, így a részterületein is tévelygések fedezhetők fel. Nem a külső ágens megjelenése ugyanis a patológiát vezető legfontosabb tényező, hiszen, ha egyik megszűnne is, jöhet helyébe egy másik, ezért az első lépés az immunrendszert hibás reakcióra késztető étkezési, életmód-, környezeti elvek megléte, amely az egyébként kárt nem okozó ágenseket ellenségként kezeli.

Az allergiák helyes kezelése holisztikus és integrált szemléletet igényel, jártasságot az életmód, a természetes gyógymódok terén, de szükséges lehet az „allergének” teljes kiiktatása, a gyógyszerek átmeneti alkalmazása is egy-egy akut helyzet elhárítása érdekében. A bélflóra is hatással van az allergia kialakulására. Tudjuk például, hogy a szervezet sokszor azért reagál hevesen egy-egy növényi pollen fehérjéjére, mert a bélrendszerében levő parazita fehérjéje ellen érzékenyíti magát. Tehát kvázi az allergia az ára annak, hogy a tápcsatorna parazitája ellen megfelelő ellenanyag termelése révén képes reagálni.

Mi minden válthatja ki az allergiát?

Az allergia pollen, állati szőrök, állatok harapása vagy csípése, atkák, penészspórák, különböző állatok által termelt toxinok, váladékok, élelmiszerek (tojás, hal, rák, gomba, mogyoró stb.), gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek hatására képes elindulni. Vannak azonban betegeim, akik csupán a napsütésre, a hűtőgép kinyitásakor kiáramló hideg levegőre, fizikai megerőltetésre, kisebb bőrsérülésre vagy egy jelentősebb pszichés stresszre kapják meg fulladásukat, kiütéseiket. Nem vicc tehát az sem, hogy valaki a főnökére vagy épp az anyósára allergiás.

Azt is tudjuk, hogy ha a bélben bizonyos baktériumok túlszaporodnak és anyagcsere-folyamataik révén fehérjéket vagy más kémiai végtermékeket bocsátanak ki a környezetükbe, vagy épp egy nagy korsó sörtől tömegével és az elpusztult sejtek maradványai kerülnek a vérkeringésbe (endotoxin), akkor is kialakulhat az allergiás reakció, amelynek persze a szokásos diagnosztikai módszerekkel semmilyen okát nem találják.

Ennek az a lényege, hogy a szokásos felszívódás során kinyíló (egymástól eltávolodó) bélhámsejtek közötti rések tartósan nyitva maradnak, vagy a nagyfokú gyulladásos sejtpusztulás nyomán nyitott területek maradnak a bél felületén, ahol egyébként a bélben maradó táplálékrészek, baktériumok és paraziták képesek egészben bejutni a keringésbe. Ezt a vér mikroszkópos vizsgálatával jól lehet követni, hiszen a vérben is láthatók a bélből bejutó kórokozók, és azt is, ha ez a lyukas bél gyógyul.

Ám ezek az anyagok nem az allergia kiváltói, hanem az ún. triggerei, vagyis a begyújtói, a folyamat aktiválói, elindítói. Az ok valójában a hibás életmód és a gyenge minőségű élelmiszerek miatt megindult gamma-globulin- (IgE-) termelődés, a fehérjék túlzott bevitele, testen belüli termelődése, mely extrém érzékenységet okoz bizonyos külső ágensekkel szemben. Az IgE a külső allergén anyaggal együtt az ún. hízósejtek vagy bazofil sejtek felületére kötődik a keringésünkben, és a sejtből különböző gyulladást okozó és fokozó mediátor anyagokat szabadít fel.

Tünetek, teendők allergia esetén

Az allergia megkeseríti a mindennapokat, hiszen többnyire hosszabb időn keresztül fennálló tünetei rontják az életminőséget és a teljesítőképességet. A leggyakoribb tünetek: orrfolyás, könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, fulladás, köhögés, rekedtség, bőrpír, bőrviszketés, dagadások az arcon, bőrön, nyálkahártyákon, hasmenés, hányás, hasi panaszok, hőemelkedés, fájdalom.

Az allergia leghevesebb reakciói, legsúlyosabb formái az ún. anaphylaxia és a shock, ami azt jelenti, hogy rendkívül heves életveszélyes reakció alakulhat ki az allergénnel való érintkezéstől számított néhány perc alatt, amely fulladáshoz vagy a keringés összeomlásához és halálhoz vezethet. Ezek a reakciók ritkák, tipikusan inkább gyógyszerek, bizonyos kritikus élelmiszerek (mint mogyoró) vagy kémiai anyagok válthatják ki.

Természetesen, ha a folyamat már aktív és a tünetektől szenved valaki, akkor a legfontosabbak egyike a kérdéses allergén eltávolítása vagy csökkentése: pollenmentes környezet létrehozása ablakok csukása, lakhelyváltozás révén. Igen, ismerőseim, rokonaim, akik parlagfű-allergiában szenvednek, szezon idején a tanyámon sokkal rosszabbul vannak. Nem vagyok biztos, hogy csupán a parlagfű polenje miatt, vélhetően többféle pollen is ki tudja váltani a hasonló reakciót.

Jó, ha eltávolíttatjuk a szőnyegeket, a régi párnákat, poros bútorokat. Ha a háziállatainkat lakáson kívül tartjuk, ha azonnal áttérünk egy kiegyensúlyozott gluténmentes növényi táplálkozásra, mert az állati fehérjék és bizonyos mérgező növényi anyagok (mint a glutén) rontják a folyamatot. Jó, ha tiszta levegővel légzőgyakorlatokat végzünk, ha néhány napot böjtölünk.

Intolerancia

Az IgE közvetítette ételallergiáktól jelentősen különbözik az IgG közvetítette táplálék-intolerancia. Bár néhány tünetben átfedik egymást, az intolerancia alapvetően más vizsgálatokkal mérhető, és másfajta tüneteket okoz. Az intolerancia a táplálék emésztettségét csökkenti, hasi panaszokat, a bél átjárhatóságát, az autoimmun-folyamatokat fokozza. Az allergiák és az intoleranciák egymást befolyásolják és erősítik.

Allergia tesztek

Persze fontos kérdés, honnan tudhatjuk, hogy mi a trigger, mi indítja be a folyamatot. Ehhez vizsgálatokra van szükség. Sokszor tapasztalom betegeimen, hogy vakon hisznek ezen tesztek eredményeiben, és fel sem merül bennük, hogy a teszt csak úgy körülbelül közelíti meg a valóságot.

Sajnos nincs százszázalékos vizsgálati eredmény, minden vizsgálat csak nagy tehetetlenséggel követi a valóságot. Vannak a provokációs tesztek, pl. a Prick-teszt. Annyi mindenre lehetne tesztelni, hogy annyi anyagot nem lehet a bőrre kenni. Mégis, ha valamelyik pozitív, akkor az irányt mutat. Vérből a termelődő gamma-globulinok mennyiségét szokták meghatározni. Mivel az IgE más betegségek során is növekedhet, ezért sokkal pontosabb, ha az allergénspecifikus IgE-t nézzük meg, minden egyes allergénre külön-külön.

További terápiás lehetőségek

A trigger kiiktatása után keressük a lehetőségeket a gyulladásos folyamat megnyugtatására. Enzimek, nagy dózisú vitaminok, salaktalanító kúrák, meridiánokat megnyugtató kínai gyógymódok, relaxációs technikák, légzőgyakorlatok segítenek. Az allergia esetén többnyire egyre gyarapszik azon anyagok száma, amelyre a folyamat beindul, ezért nagy óvatossággal szabad csak gyógynövényeket és egyéb természetes anyagokat alkalmazni.

A diéta az emésztőrendszeri folyamat megnyugtatására sokszor egészen speciális kiegészítéseket igényel. Nyákképző anyagok, gélek, természetes bányászott ásványok lehetnek szükségesek az immunrendszert erősítő terápiák mellett.

Foto: Adobe Stock