Erős hatású gyógynövények: bolondító beléndek
A levelek lágy szőrűek, enyvesek, kellemetlen szagúak, utóbbi jellegüket részben vagy teljesen elveszítik a szárítás során. Az alaki sajátságok közötti különbségek főleg az élőhelytől függnek, de olyan állományok is előfordulnak, amelyeknél az alaki sajátságok egyazon kisebb állomány területén vegyesen fordulnak elő. A kétéves, magas példányok tőlevélrózsát fejlesztenek, aránytalanul nagy levelekkel. A virágok a szár csúcsi részén tömörülnek, csészéjük harang alakú, 5 hegyes cimpával, a párta kb. 2,5 cm hosszú, ugyanolyan széles, cimpái lekerekítettek. Pártájuk sárga vagy világosbarna, erezete jól látható. Alsó, csöves része sötét ibolyaszínű. A termés fedeles tok, felnyíláskor, a csúcsi részen, kiszóródnak a kb. 1 mm-es magok. A bolondító beléndek parlagokon, megbolygatott talajon, elhanyagolt helyeken, gyomnövényként jelenik meg. Nitrogénkedvelő, emberi települések közelében, gondozatlan helyeken terem.
Amennyiben egyes gyógyszergyárak részéről kereslet van beléndekből, érdemes termeszteni a több szempontból káros parlagfű helyén. Fő hatóanyaga a hioszciamin, amely növénytani (tudományos) nevére utal: Hyoscyamus niger. Tropánvázas alkaloid található főleg a levelekben, kb. 0,05%. A gyógyászatban helyette gyakrabban használják az atropint (l. nadragulya, Atropa belladonna). Az atropin a növényben képződik hioszciaminból. Ez utóbbi racem módosulat (raceés a jobbra forgató molekulát. A balra forgató erős hatású, jobbra forgató tükörképe viszont biológiai szempontból hatástalan.
Az atropin, illetőleg a hioszciamin simaizom-görcsoldó hatású. Oldja a bronchusok (hörgők) görcsét, továbbá az emésztőrendszerben a bolygóideg (nervus vagus) által okozott, fokozott bélmozgást (peristaltica) csökkenti. Enyhíti a fokozott paraszimpatikus tónus okozta gyomor-bél panaszokat. Oldja a gyomorkapu (pilorus) görcsét, csökkenti a hányingert, hányást. Elernyeszti az epehólyagot és megszünteti az epeutak görcsét.
A bolondító beléndek atropin hatóanyaga enyhíti a paraszimpatikus túlsúly tüneteit
Az atropin mirigyekre gyakorolt hatása: a nyál, a légutak, a verejtékmirigyek elválasztását csökkenti. A gyomorsav termelését alig befolyásolja, de megszünteti a gyomornedv fokozott termelését (hypersecretióját). Az atropin gátolja a bolygóideg okozta negatív szívhatásokat. Ütemszaporulatot okoz, csökkenti a túl lassú szívverést (bradycardia). A paraszimpatikus túlsúlyban megállt szívet beindíthatja, vérnyomáscsökkenést gátol.
Központi idegrendszer működési zavaraiban (pl. Parkinson-kór esetében) létrejött izommerevséget (rigor), remegést (tremor) csökkenti a központi vagy motoros beidegződésre gyakorolt hatása folytán. Szimpatikus dúcok bénítása miatt a bőr kipirul. Az atropinnak a központi idegrendszerre gyakorolt mérgező hatásai túladagoláskor léphetnek fel.
Az atropin (hioszciamin) hatásmechanizmusa: elfoglalja (bénítja) a paraszimpatikus receptorokat. Így jön létre a viszonylag (paszszív) emelkedett szimpatikotoniában a pupilla tágulata, görcsoldás, kiválasztások (secretiók) csökkenése, tachicardia. A beléndekből készült kivonatok, a főalkaloid felhasználása során, rendelvényre történnek. Természetesen a gyári készítmények összetevői között szereplő gyógyszerek is vénykötelesek.
Fotó: Adobe Stock
