Magas vérnyomás kezelése fitoterápiával
A szív összehúzódásakor (systole) a verőerekben a vérnyomás magasabb, mint elernyedésekor (diastole). Ezért mérésekor két számadatot állapítunk meg: az első magasabb a másodikhoz viszonyítva. A vérnyomás mérésekor a szisztolés érték elsősorban a szív munkájának erősségére enged következtetni. Ezzel szemben a diasztolés érték a verőerek rugalmasságára, tágulóképességére (befogadóképességére). Ez az élettani szerep csökken az érelmeszesedés során. A vérnyomás kifejezésének számértékét higany (Hg) milliméterekben fejezzük ki. A szabványos átmérőjű higanyoszlopról van szó, amit természetesen ancroid jellegű vagy elektronikus műszer számadata is jelezhet.
A normálisnak tekintett értékek alsó és felső határának (referenciatartomány) jelenleg Európában elfogadott számadatai:
| Életkor | Szisztolés érték (mmHg) | Diasztolés érték (mmHg) |
| 1-9 év | 95-101 | 65-69 |
| 9-14 év | 101-110 | 68-74 |
| 18 év felett | 120 (legkedvezőbb) 130 (normális) | 80 alatt 85 alatt |
| A 18 éves korcsoport feletti személyeknél még normálisnak tekinthető | 130-139 | 85-89 |
Több körülményt veszünk figyelembe, számítva a kisebb ingadozásaokra is. A vérnyomást mérik fekvő helyzetben (klinostatismus) és álló helyzetben (orthostatismus) alkalmanként vagy 24 órán át, folyamatosan. Utóbbi esetben a referenciatartományt túllépő hajnali-reggeli értékekre kell figyelni. Ha a referenciatartományok felső határát túllépő értékek, amennyiben ismert körülmények között hosszabb ideig fennállnak vagy növekedő irányzatra utalnak, akkor a diagnózis magas vérnyomás betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évekkel ezelőtt ajánlotta és még ma is sokfelé elfogadják, hogy a súlyosság megállapításánál kizárólag a diasztolés értéket vegyék figyelembe a következőképpen:
- 90-104 mmHg: enyhének tekinthető,
- 105-115 mmHg között: közepesen súlyos,
- 115-nél magasabb érték: súlyos magas vérnyomás betegségre utal.
Döntő annak megállapítása, milyen mértékben érintettek a célszervek: a szív és elsősorban koszorúserei, a veseműködés, milyen az agyi erek érintettsége. Minden esetben kezdettől fogva megállapítjuk, hogy elsődleges magas vérnyomás betegségről van-e szó (hypertonia essentialis) vagy más kórfolyamat következményeként emelkedik a vérnyomás, ez utóbbit nevezzük másodlagos vérnyomás-emelkedésnek. Lényegesen gyakoribb az elsődleges hipertónia (a betegek 80-90%-a).
Minél inkább közelítik meg a vérnyomás értékei a referenciatartomány felső határát, annál fontosabb az ismételt ellenőrző vizsgálat. Ez vonatkozik a családon belüli magasvérnyomás-betegek ismeretére is (felmenőág és oldalági rokonok). A gyakori ellenőrző vizsgálat a vérnyomás mérésén kívül laboratóriumi adatokra is kiterjed, elsősorban a veseműködés ellenőrzésére.
A környezeti ártalmak, életvitel szerepére utal, hogy az élettér és az életmód megváltozása gyakran vonja maga után a vérnyomás szabályozásának zavarait. Az ismert kockázati tényezők (rizikófaktorok) figyelembevételével Európában egyes térségekben csökkent a magas vérnyomásos betegek száma az előző évtizedekhez viszonyítva, szemben olyan térségekkel, ahol keveset valósítottak meg az egészséges életmódot illetően, és a magas vérnyomás betegség, annak következményei továbbra is növekedő irányzatot mutatnak, vagy megrekedtek a 10-20 évvel ezelőtti szinten.
Magas vérnyomás csökkentése gyógynövényekkel
A növényeknek a táplálkozásban elismert jelentőségük van. Az esetleg kialakuló magas vérnyomás betegség gyógyszeres kezelésének 5-10 évvel későbbi megkezdése a fitoterápia célkitűzései közé tartozik. Az ésszerű táplálkozás mellett sok igazolt hatású növény áll rendelkezésünkre. A gyermekláncfű fokozza a konyhasó feleslegének kiürítését, a gyöngyajak nyugtató hatása miatt előnyösen befolyásolja az alvást, a fekete ribiszke levele érfalvédő. A már kialakult zavar, betegség az érelmeszesedés gyakori oka, az érelmeszesedés viszont részt vesz a magas vérnyomás betegség kialakulásában. A két kórfolyamat ok és okozat egyidejűleg.
Foto: Shutterstock
