Meghűlés és influenza hatékony kezelése és megelőzése

Csikorgó hideg, nyirkosság és napfényhiány. Ez a pihenés, az elcsendesedés, a befelé fordulás időszaka, amikor a természet is megpihen, és az embert is lelassulásra, befelé figyelésre inti. Az állatok közül több faj téli álmot alszik, az ember szervezete is „takaréklángon” működik. Az anyagcsere lelassul, aluszékonyabbá válunk. Utóbbi oka, hogy ezekben a hónapokban csökken a nappalok hossza, gyakran borult, szürke az égbolt, testünkben több melatonin termelődik. A hagyományos kínai orvoslás (hko) is tekintettel van az évszakonkénti változásokra.

A hko nem pusztán betegségeket gyógyít, sokkal inkább az egyén testének, lelkének és szellemének aktuális állapotát igyekszik harmonizálni, és az esetleges egyensúlyhiány megszüntetésére törekszik. A hko elméletének központi eleme a csi, amely a testben láthatatlan életenergiaként áramlik. Ha a csi áramlása harmonikus és egyenletes, egészségesek vagyunk. Ha pang vagy valahol nagyon legyengül, levertté válunk, ellenálló képességünk és fizikai teljesítményünk csökken, és megbetegszünk.

E két funkciókör fő feladata a szervezet vízháztartásának szabályozása, és kifejezetten érzékenyen reagálnak a hidegre. A hideg ugyanakkor az őszhöz társított tüdőt is előszeretettel támadja. A vese egyúttal a test „energiaraktára”, amit állandóan támogatni, segíteni kell, nehogy túlságosan kimerüljön, ami súlyos következményekkel járna. Szervezetünknek télen különösen sok energiára van szüksége a testhőmérséklet fenntartásához, ugyanakkor ebben az évszakban nyújt csúcsteljesítményt az immunrendszer is, hogy megvédjen bennünket a vírusok támadásától.

Gyógynövényekkel az influenza ellen

Kínában a gyógynövényes gyógyítás első helyen áll, az akupunktúrát is megelőzi. Ha helyesen állítják össze a receptúrát, a kínai gyógynövények, ill. a belőlük készült teák, pirulák stb. egyaránt alkalmasak bizonyos betegségek megelőzésére és gyógyítására. Sajnos Európában egyelőre nem lehet mindegyik távol-keleti növényhez hozzáférni, de szerencsére a nyugati növények jó része Kínában is előfordul, így ezekből készíthetünk főzeteket, teákat.

Első helyen említendő a lándzsás útifű, amelyet a tüdő mesterének is neveznek – slejmoldó, köhögéscsillapító és enyhén immunstimuláns hatású. A kakukkfű a „megtisztulás mestere”, melegíti a hideg által megtámadott tüdőt. Kezdődő légúti fertőzések, illetve száraz köhögés kezelésére javallott. Erős köhögési inger kezelésére és a sűrű, letapadt hurutos slejm feloldására alkalmas az orvosi zilizgyökér, illetve az édesköménymag. Utóbbi egyúttal a hörgők görcsét is oldja. Az édesgyökér fontos és különösen gyakori összetevője a kínai receptúráknak. Közismerten slejmoldó hatású, és görcsös köhögés ellen javallt.

A természet patikája rengeteg, az immunrendszert támogató gyógynövényt kínál

Az ellenálló képesség fokozására a nyugati hko-terapeuták gyakran ajánlják a mezei zsurló, fehér fagyöngy és ezerjófű keverékéből készült teát. A vese-csi erősítésére az egyik legalkalmasabb nyugati gyógynövény a csalángyökér. A teákból napi egy liter a szokásos adag, amelyet a nap folyamán 3-4 részletben kell elfogyasztani. A teakúrák időtartama 3-4 hét.

Téli teakeverék: 50 g lándzsás útifű, 30 g kakukkfű, 50 g orvosi zilizgyökér, 50 g csalángyökér és csalán (vegyesen), 40 g borókabogyó, 15 g ezerjófű. A keveréket forrázzuk le, majd kb. 10 perc múlva szűrjük le.

Akupunktúra – szelíd szúrások az immunrendszer erősítésére

Az akupunktúra napjainkban reneszánszát éli, és széles körben elterjedt Nyugaton is. Ez a kínai eredetű gyógymód közel 3000 éves múltra tekint vissza. A testet behálózó energiapályák, meridiánok vagy csatornák mentén helyezkednek el az akupunktúrás pontok, amelyeket a terapeuta hajszálvékony tűkkel ingerel. A kezelés célja a csatornákban pangó csi felszabadítása, áramoltatása, erősítése. Léteznek olyan pontok, amelyek stimulálják, erősítik az immunrendszert. Klinikai kísérletek keretében bizonyították, hogy bizonyos pontok kezelése után jelentősen nőtt a kísérleti személyek vérében a fehérvérsejtek száma.

Csi-kung – a légzésterápia kínai változata

A csi-kung légzés-, mozgás- és koncentrációs gyakorlatok sajátos kombinációja. A gyakorlatok célja a csi harmonikus áramoltatása, erősítése. Az akupunktúrával szemben ezt mindenki önállóan is végezheti, ezért célszerű képzett oktató segítségével elsajátítani. Mivel a pihentető alvás nagyon fontos a jól működő immunrendszer szempontjából, az alábbiakban bemutatunk egy alvást segítő gyakorlatot, amit lefekvés előtt kell elvégezni. Először dörzsölje egymásnak a tenyerét, hogy felmelegedjen a keze.

Ezután mindkét tenyerével simítsa meg többször (kb. 18-szor) az ágyékát. Érezze, hogy az ágyéka kellemesen átmelegszik, majd pihentesse egy ideig mindkét kezét az átmelegített területen. Üljön az ágy szélére, a jobb lábfejét vegye a bal kezébe, majd dörzsölje a bal tenyerével a talpát, eközben ezzel egy időben dörzsölje a jobb tenyérrel a lábfej hátát (rüszt) kb. százszor, míg az egész lábfej jól átmelegszik. Ezután tartsa rövid ideig a lábfejét mindkét keze között. Ismételje meg a dörzsölést a másik lábfejen.

Táplálkozásterápia az 5 elem jegyében

A táplálkozásterápia szintén fontos eleme a hagyományos kínai orvoslásnak. Minden élelmiszert a taoista természetfilozófia 5 őselemének valamelyikéhez társítanak. Az 5 elem: a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. A kínai dietetikában az élelmiszerek kalóriatartalma és tápanyagtartalma másodlagos szerepet játszik. Sokkal inkább az egyes élelmiszereknek a testre gyakorolt termikus és energetikai hatását tartják szem előtt. Az egyik legfontosabb szempont az ételek hűtő vagy melegítő hatása. Mivel télen hideg van, a szervezetnek melegítésre van szüksége, hogy ellen tudjon állni a fertőzéseknek. A kínaiak éppen ezért nem javasolják télen a déli gyümölcsök, pl. a narancs, a mandarin vagy a citrom fogyasztását, hiszen ezek hűtő hatásúak. Hasonló a helyzet a paradicsommal, az uborkával, a salátával, a tejjel – ezek mind hűvös, ill. hideg természetűek, tehát lehűtik a szervezetet.

Ha valaki télen hűtő hatású ételeket eszik, gyakrabban fog megéhezni, hiszen szervezetének energiára van szüksége, ráadásul fázékonyabbá is válik. A legfontosabb, hogy belülről melegítsük magunkat.

Ajánlatos mindennap egy liter melegítő hatású téli teát meginni

Ezt leginkább melegítő hatású ételekkel és italokkal valósíthatjuk meg. Télen kapható hazai nyersanyagokból kell összeállítani étrendünket: tehát főként káposztafélékből, burgonyából, sárgarépából, tökfélékből, hüvelyesekből. Az ételkészítés lehetőleg főzéssel, párolással történjen. A fahéjjal ízesített kompótok szintén kellemesen melegítenek. Eleink – noha vajmi keveset tudtak a hagyományos kínai orvoslás alapelveiről – ösztönösen ezeket az elveket követték. A napot célszerű egy pohár forró vízzel kezdeni, ez felpezsdíti az anyagcserét.

Aki nagyon fázós, reszeljen egy kevés friss gyömbért a vízbe, ami fokozza a meleg víz fűtő, melegítő hatását. A reggeli lehetőleg valamilyen meleg kása legyen, pl. zabkása vagy köleskása, kevés dióval, mogyoróval vagy mandulával. Aki szereti, tehet a tetejére egy kis kompótot – ez egész délelőtt bőséges energiával látja el szervezetünket. Ebédre párolt zöldség, burgonya vagy rizs legyen, kevés hússal vagy hallal. Főként az omega-3 zsírsavakban bővelkedő tengeri halak fogyasztása javasolt. Vacsorára legjobb valamilyen meleg leves – ez lehet zöldségleves vagy húsleves. A leves nem csak melegít, de az éjszakai órákban nem terheli meg emésztésünket sem. A leveseket célszerű melegítő hatású fűszerekkel – pl. kurkumával, borssal, kardamommal, fahéjjal – ízesítni.

És mit együnk, ha napközben mégis ránk törne a hirtelen éhség? Aszalt gyümölcsöt, dióféléket, kesudiót és mandulát. Ezek kellő mennyiségű energiát szolgáltatnak, ugyanakkor fokozzák a hangulatjavító hatású szerotonin termelődését. Megengedett egy kevés, magas kakaótartalmú (legalább 70%) csokoládé is – ebből mindennap akár 25 grammot elfogyaszthatunk anélkül, hogy emiatt lelkiismeret-furdalást kellene éreznünk. A gyümölcsök közül pedig a hazai termesztésű almát vagy körtét válasszuk.

Téli italok influenza esetén

Ami az italokat illeti, a legfontosabb, hogy tartózkodjunk a jégbe hűtött, hideg italoktól. Nem kell magyarázni, hogy ezek kihűtik a szervezetet, és a testnek pluszenergia ráfordításával kell újra felmelegítenie magát. Napközben meleg vagy langyos teát igyunk pl. ánizsmag, édesköménymag, kamilla és hársfavirág keverékéből – ez kellemesen felmelegít. Ízlés szerint mézzel édesíthetjük.

A mézzel kapcsolatban azonban tudni kell, hogy soha nem szabad 40 °C-nál forróbb italba keverni, mert az tönkreteszi a méz értékes hatóanyagait. Ha mégis megfázunk, akkor fontos a pihenés és a melegítés, méghozzá nem csak belülről, forró italokkal és melegítő hatású ételekkel, hanem meleg ruházattal és melegítő palackkal, meleg gyömbéres vízben végzett lábfürdővel. Kerülni kell a nyálkásodást okozó élelmiszereket, mert azok hatására súlyosbodhat a nátha és a slejm termelődése az alsó légutakban. Nyálkásodást okoznak a tej és a tejtermékek, a banán és az édességek. A gyömbér és a torma ellenben nyálkaoldó, tehát nátha esetén kedvező hatású.

Energiát adó falatkák influenza idején

Hozzávalók:

50 ml narancslé, 2 evőkanál citromlé, 100 ml forrásban lévő víz, ½ teáskanál kakaó, 3 evőkanál zabpehely, 80 g mazsola vagy datolya, 1 késhegynyi vaníliapor vagy egy vaníliarúd kikapart belseje, 100 g darált mandula, 25 g kókuszreszelék, 30 g szezámmag, 1 késhegynyi őrölt kardamommag, 1 csipet só.

Elkészítés:

A datolyát aprítsuk fel, a narancslevet és a citromlevet öntsük mély keverőtálba, öntsük rá a forró vizet és keverjük bele a kakaóport. Apránként keverjük hozzá a zabpelyhet, a mazsolát, a mandulát és a datolyát, jól keverjük össze, majd kb. 20 percig hagyjuk pihenni, utána mixerben pürésítsük az egészet. Ezután keverjük hozzá a vaníliát, a kardamomot és a sót. Teáskanállal szaggassunk belőle kis golyókat, amelyeket kézzel gyúrjunk szabályos gömb alakúra. Végül forgassuk meg a golyókat a kókuszreszelékben, és helyezzük őket papírból készült pralinés kosárkákba.

Édesburgonyaleves a hideg napokra

Hozzávalók:

2 evőkanál olaj, 2 fej hagyma, egy kevés frissen reszelt gyömbér, fekete bors, ½ curry, ¾–1 liter zöldségalaplé, 2 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál citromlé, 1 csipet kurkuma, 2-3 édesburgonya (450 g), 200 ml kókusztej, 1 csipet szerecsendió.

Elkészítés:

A hagymát meghámozzuk és finomra aprítjuk. Az édesburgonyákat meghámozzuk és kisebb kockákra vágjuk. Egy fazékban felforrósítjuk az olajat, majd üvegesre dinszteljük benne a hagymát. Hozzáadjuk a gyömbért, a curryt és az őrölt borsot, majd felöntjük a zöldséglevessel. Belekeverjük a szójaszószt, a citromlevet és a kurkumát, majd hozzáadjuk az édesburgonyát.

Felforraljuk, majd mérsékeljük alatta a lángot és kb. 5-7 percig tovább főzzük, míg a burgonya megpuhul. A burgonyákat mixerben pürésítjük, visszaöntjük a levesbe, hozzákeverjük a kókusztejet és kevés szerecsendiót reszelünk bele. Tálaláskor zöld fűszernövényekkel, csírákkal, rukkolasalátával vagy szezámmagokkal díszíthetjük a tetejét.

Fotó: Adobe Stock