Mi hajlamosít a visszértágulat megjelenésére?
A különböző hajlamosító tényezők azonosítására és jelentőségük meghatározására a népesség körében felméréseket végeznek. Saját felmérésünk azt mutatja, hogy hazánkban a visszeresség és szövődményei a többi európai országéhoz hasonló arányban fordulnak elő. Ez konkrétan annyit jelent, hogy minden második felnőttnek vannak visszértágulatai. Az ázsiaiaknál és afrikaiaknál az arány nem ennyire rossz. Ez azt sugallja, hogy a visszérbetegség a fehér emberek körében öröklődő betegség.
A visszértágulatok megjelenése differenciálódik az életkor szerint is. Gyermekeken ritkaságszámba megy, bár a pubertás idején már látszanak az első jelek. Fiatal felnőtt korban egyeseken láthatók már a kisebb-nagyobb értágulatok, ekkor 10 ember közül csak egy-kettőnek van, míg időskorban jelentősen gyakoribb, 10 ember közül egy-kettőnek nincs, a többinek van visszeressége.
Fiatalkorban a nemek között egyforma gyakoriságú – a későbbi női túlsúly a szülések miatt alakul ki. Egyértelmű és fontos tényező tehát a kihordott terhesség. Minden egyes baba kb. 10%-kal növeli a visszeresség megjelenésének valószínűségét. A terhesség speciális állapot a visszerek szempontjából is. Most csak két fontos tényre hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az, ha valakinek pl. két terhesség után nincsenek visszerei, az nem jelenti azt, hogy a harmadik után sem lesznek. A másik fontos tény, hogy a terhesség alatt megjelenő visszértágulatok a szülés után részben vagy teljesen vissza tudnak fejlődni. Itt mi csak a vissza nem fejlődő, maradandó visszértágulatokról beszélünk.
A női hormonokkal kapcsolatban a fogamzásgátló és a hormonpótló tabletta rendszeres vizsgálat tárgyai. A fogamzásgátlót illetően egyértelműek az eredmények, amelyek azt mutatják, hogy ez nem oka a visszértágulatok megjelenésének. A hormonpótló készítmények, úgy tűnik, nem az erek megjelenésében, hanem a visszértágulatok fokozódásában, ill. a panaszok jelentkezésében játszanak szerepet.
Fontos a láb terhelésének mértéke – aki többet terheli a lábát, annak hamarabb és nagyobb fokú tágulatai lesznek, mint annak, aki kíméli. A terhelésnek több fokozata van. A terhelésmentességet a fekvő testhelyzet, a földön ülés és az ezzel váltakozva végzett gyaloglás és futás jelenti. A primitív, civilizálatlan életet élő népeknél nincs is visszértágulat.
A civilizációba bekerülőknél a visszértágulat megjelenik. A terhelés első fokozata a széken egy helyben ülő helyzet. Aki tehát ülő munkát végez, az rövidebb-hosszabb pangásnak teszi ki a visszereit, ami elősegíti a tágulat létrejöttét. Az egy helyben állás még nagyobb megterhelés a visszereknek. Ez hajlamosít a tágulat megjelenésére és mértékének fokozódására, valamint a szövődményekre is. Az alsó végtagokban jelen lévő mozdulatlan, azaz pangó visszeres vér feszíti az ereket, kóros biológiai folyamatokat indít meg a vénák falában, amelyek az érfal elgyengüléséhez vezetnek. A nehéz tárgyak emelésével, cipelésével járó még nagyobb megterhelés a következő fokozat, amely még jobban elősegíti ezt a kóros folyamatot. A testsúlyfelesleg is a nehéz tárgyak cipelésének körébe tartozik, ez is hajlamosít a visszértágulatok megjelenésére, a szövődmények kialakulására, továbbá a kezelést is nehezíti. Fel szokott merülni a dohányzás, a kávézás, a szoros ruházat, a magas sarkú cipő és a szorulás mint elősegítő tényező. Ezekről nem sikerült igazolni, hogy a visszeresség kialakulásában szerepet játszanának. Azonban a dohányzás a már meglévő tágulat gyulladását válthatja ki, a szorulás aranyeret okozhat. Magas sarkú cipőt csak a már meglévő súlyos visszérkeringési zavarban, pl. trombózis után kell kerülni.
A különböző visszértípusok egyik véglete a legvékonyabb erekből álló típus, amelyet különböző nevekkel illetnek: hajszálértágulat, seprű- vagy pókvéna. Ez a leggyakoribb visszértípus. Elsősorban gyermekes – tehát szülésen már túl lévő – nőkön láthatjuk, de néha előfordul fiatal nőkön, akik még nem voltak terhesek, sőt férfiakon is, kövéreken, soványakon egyaránt. Kialakulásának legfőbb tényezője az öröklődés.
A másik visszértípus, amelyiket ki kell emelni, az a szokványos, a bőrből kiemelkedő, legvastagabb erekből álló visszeresség. Ennek megjelenésében minden említett tényező szerepet játszik, súlyosbodása azonban elsősorban életmódfüggő. A különböző szövődmények megjelenését ennek a típusnak kezeletlenül hagyása miatt észlelhetjük leggyakrabban.
A szövődmények között első helyen van a visszérgyulladás. Szinte mindig tágult éren jelentkezik, minél tágabb az ér, annál valószínűbb. Nincs előjele, hirtelen fájdalom és bőrpír jellemző rá. A legkellemetlenebb szövődmény a lábszárfekély. Meglepően gyakori, minden 100 ember közül egynek van! Fiatal felnőtteken is előfordulhat, az öregedéssel egyre gyakoribb, 70 éves kor fölött már 6-7%-ban jelentkezik. Ennek fele egyszerű visszérműtéttel megelőzhető lett volna.
Fentiek alapján úgy tűnik, a visszértágulatok megelőzésére nem sokat tehetünk, hiszen a géneken még nem tudunk változtatni, és a gyermekvállalásról sem mondunk le. Ám a betegség lefolyását, az általa okozott kellemetlenségeket jelentősen lehet mérsékelni, vagy teljesen meg tudjuk szüntetni. A visszértágulat eltávolítása vagy injekciós kezelése célravezető, mivel vagy véglegesen megoldja ezt a problémát, vagy hátráltatja a súlyosbodást, mivel a meglévő visszértágulat a forrása a további tágulatoknak. A kezeléssel nemcsak esztétikai sikert érhetünk el, hanem a szövődményeket is meg tudjuk előzni.
