Nyugtalan láb szindróma

A rángatózó lábak nagy problémája, hogy megzavarják az éjszakai nyugalmat. Az alváshigiénia fontos, de megőrzéséhez gyakran elegendőek különféle házi szerek is, mint például a sósborszesz, a harmattaposás vagy a hideg leöntések

A probléma sok millió embert érint világszerte. A tünetek – mintha hangyák mászkálnának az ember lábában, ami miatt sétálnia kell – leginkább este és éjszaka jelentkeznek, amikor a test pihenne, és nemritkán elviselhetetlenné válnak. Az angolul Restless Leg Syndroms (RLS), azaz nyugtalan láb szindróma megoldására eddig még nem született meg a mindenki számára bevált recept. Az okok kutatása sem zárult még le. Személyre szabott kezelési módszerekkel azonban enyhíthetők a panaszok. 

A 19. századig a nyugtalan lábakat egyfajta hisztériának tartották, de még az 1980-as években sem tekintették betegségnek a legyőzhetetlen mozgáskényszert. Mára azonban világossá vált, hogy az RLS nem holmi ártalmatlan közérzeti zavar, hanem komolyan veendő megbetegedés. A nyugtalan láb kifejezést a svéd neurológus, Karl Axel Ekbom (1907–1977) alkotta meg, és 1945-ben ő adta a kórkép első pontos leírását is.

A tudósok feltételezik, hogy a háttérben bizonyos idegi ingerületátvivő anyagoknak az agy és a gerincvelő közötti hibás átvitele húzódik meg. Úgy tűnik, ebben a főszerepet a dopamin játssza. A betegség kétszerte gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az RLS fő tünetei közé a következők tartoznak:

• A láb mozgáskényszere, amely spontán módon lép fel, és húzó, szakító, égető, fájdalmas, görcsös vagy viszkető érzés kíséri.
• Az akaratlan mozgások nyugalmi állapotban fokozódnak: például lefekvés után, hosszú üléskor az autóban, a moziban vagy a színházban. 
• A panaszok este és éjszaka rosszabbodnak. 
• Elalvási és átalvási zavarok jelentkeznek.
• A mozgáskényszer javul, ha az illető helyben jár, mozog vagy masszírozza a lábát.
• Melegérzés, főként a lábfej és a vádli területén.
• Kívülről jövő meleg hatására (például vastag takaró) a panaszok rosszabbodnak.
• A panaszok javulnak hideg hatására, például hideg vizes lemosás vagy hideg lábfürdő.

Az RLS-tünetek a legerősebben általában este 10 és hajnali 4 között lépnek fel. Ezt a jelenséget az orvostudomány periodikus lábmozgásoknak nevezi

Olyan érzés, mint a villámcsapás – írják le az érintettek, akiket nagyon zavar, hogy este ha lefekszenek, nemsokára újra fel kell pattanniuk és fel-alá járkálniuk. A diagnózis felállítása hosszabb időt is igénybe vehet, miután a panaszokat nem lehet olyan egyszerűen megmérni, mint mondjuk a vérnyomást.

A kórképre a legegyszerűbben a legjellemzőbb tünetből, a mozgáskényszerből lehet következtetni. Ez az, ami az érintetteknél el- és átalvási zavarokat okoz. A motorikus nyugtalanság néhány perccel vagy akár félórával a lefekvést követően jelentkezhet. Ha a beteg el is alszik, többször felriad. Napközben ennek olyan következményei lesznek, mint a koncentrációs zavarok, depresszió, szorongás és csökkent életminőség.

Az önsegítés módszerei: sósborszesz és stresszkezelés

Speciális RLS-gyógyszerekre csak ritkán, súlyos és nagy fájdalmakkal járó esetekben van szükség. Ezek a gyógyszerek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyeknek a hatása hasonló a már említett dopaminéhoz. A cél az egyes idegsejtek egymás közötti kommunikációjának javítása. Hasonló szereket a Parkinson-kór terápiájában is alkalmaznak. Az azonban alaptalan feltevés, hogy a Parkinson-kór és a RLS összefüggene, a két betegségnek semmi köze egymáshoz, és a nyugtalan láb szindrómából nem lesz Parkinson-kór.

Az RLS-gyógyszerezés hatása idővel romolhat, mivel a szervezet hozzászokik a készítményekhez. Ilyenkor az orvos kénytelen emelni a dózist vagy lecserélni a szert, a beteg pedig ördögi körbe kerül. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés, mi szükség van egyáltalán ezekre a gyógyszerekre? Éppen ezért gondolják úgy alternatív szemléletű orvosok, hogy az RLS terápiájának kiindulópontja az életmód megváltoztatása lehet csak. A betegnek elsőként is meg kell ismernie a saját tüneteit ahhoz, hogy tudjon velük bánni. Gyakran tapasztalni, hogy az egyéni terhelés- és stressz-szint csökkentésére a tünetek is javulnak.

Erre pedig számtalan módszer létezik, még mi-előtt a betegnek erős gyógyszereket kellene szednie. Bevált házi szerek is léteznek, például a sósborszesszel végzett bedörzsölés. Ez az illatosított és sós vízzel kevert borszesz vagy törkölypálinka már a 19. század óta elsősorban fájdalomcsillapítóként és fertőtlenítőként használt szer, amely hűti és megnyugtatja a nyugtalan lábat. Bizonyos módszerek annál hatékonyabbak, minél hamarabb ismerik fel a bajt. Aki tehát a már említett tünetek közül legalább kettőt felismer magán, annak tanácsos neurológushoz fordulnia. 

Mitől betegszik meg valaki?

Aki elmúlt 50 éves, annak kétszerte nagyobb esélye van rá, hogy RLS-t kapjon, mint egy 20–30 közöttinek. Ennek az az oka, hogy az idősebbeknél a problémát erősíti a visszeresség, a cukorbaj vagy a romló vérellátás. Az életkor emelkedésével a panaszok is általában romlanak.

Tovább növeli a betegség kialakulásának esélyét, ha valakinél a családban már fennáll ilyen probléma. Az RLS örökölhetőségére utaló jeleket az 1960-as években fedezett fel először az olasz Elio Lugaresi professzor. Hogy a kór kialakulásáért pontosan milyen gének a felelősek, arra azonban máig nem sikerült választ találni. Feltehetőleg nemcsak genetikai ok áll fenn, hanem többféle örökletes rizikótényező. Vannak olyan családok, ahol a gyerekek felét fenyegeti ez a rizikó, és a tünetek néha már iskoláskorban megjelennek.

A rángatózó lábak ellen a legfontosabb az alváshigiénia

A kezelés elsődleges célja az átalvási időszakok meghosszabbítása. Fontos a szabályos napirend meghatározott felkelési és lefekvési időpontokkal. A tünetek enyhüléséhez jelentős mértékben hozzájárulhat, ha a beteg lemond a kávéról és az egyéb koffeintartalmú italokról, valamint az alkoholról és a nikotinról. Ezek az élvezeti szerek összeszűkítik az ereket és lényegesen ronthatják az RLS-tüneteket.

Egyénileg kell kikísérletezni, mikor érdemes meginni az utolsó kávét. Ezen kívül az esti séta is hozzájárul a pihentető alváshoz. A túlzásba vitt aktivitásról le kell mondani, ez ugyanis túlstimulálja a szimpatikus idegrendszert. Ennek az a feladata, hogy a szervezetünket hozzászoktassa a stresszhez. A túlstimulálása azonban kontraproduktív, mivel túl sok stresszhormon, például adrenalin jut a vérbe, ami megint csak összehúzza az ereket és ezzel rontja a lábak vérellátását. Ez pedig erősíti az önkéntelen mozgáskényszert. 

Számos egyéb betegséggel ellentétben az RLS-nél nem működnek elalvást segítő módszerként a lazítógyakorlatok, mivel a betegség nem befolyásolható akaratlagosan és mintegy gombnyomásra. A többi alvástipp akkor működik optimálisan, ha következetesen alkalmazzák őket. Idetartoznak a következő alapszabályok:

• Az ágyat valóban csak alvásra használjuk és napközben ne heverjünk benne olvasgatva vagy tévét nézve. Legyen egyértelmű az összefüggés: ágy = alvás.
• Ügyeljünk rá, hogy a halószobát jól kiszellőztessük, és ne legyen benne 15-16 foknál melegebb.
• Alakítsunk ki szabályos napirendet estére, és ehhez tartsuk is magunkat.
• Reggelente ne aggodalmaskodjunk, ha az éjszakai pihenés egy része kárba veszett. Ha elfogadjuk az alvászavarok létét, ezzel általában máris csökken a feszültség és javulnak a tünetek. 
• Ügyeljünk rá, hogy az alvást segítő módon étkezzünk. Bizonyos aminosavak segítik az elalvást. 

Ezek megtalálhatók többek között a tejben és a tejtermékekben, a húsban, a diófélékben, az ananászban, a banánban, a datolyában és a fügében. Gátolja ezzel szemben az alvást a tojás, a borsó, a zöldbab és a hal.

Mindenkinek mások a tünetei, ezért mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mi segít neki. Idetartozik az az érzés is, hogy az illető nem áll egyedül a betegségével.

A vashiány gyakran vezet nyugtalan láb szindrómához

Az RLS egyéb betegségek, illetve hiányállapotok következménye is lehet. Idesorolhatók a vashiány, a veseműködési zavarok (veseelégtelenség), a cukorbaj, a pajzsmirigy-túlműködés, a gyulladásos ízületi megbetegedések (reumatoid artritisz) és az érbetegségek vagy az idegpályák károsodása.

A jó hír, hogy amennyiben ezek a testi elváltozások valóban fennállnak és megfelelően kezelik őket, akkor ezzel egyidejűleg az RLS-tünetek is enyhülnek vagy eltűnnek. Ilyenkor ugyanis úgynevezett másodlagos vagy szimptomatikus RLS-ről beszélhetünk. Ez előfordul például a terhes nőknél, akiknek akár 30 százalékánál is jelentkeznek ilyen panaszok, főként a terhesség utolsó három hónapjában.

A nőknél ilyenkor gyakran jelentkezik vashiány. A szüléssel általában gyorsan eltűnnek a nyugtalan láb panaszai is. Egy másik példa azoké, akiknél veseelégtelenség áll fenn. Ők a becslések szerint 20-40 százalékban szenvednek RLS-től. Ezen kívül különféle gyógyszerek is kiválthatják vagy erősíthetik a nyugtalan láb tüneteit, például szív- és érrendszeri készítmények vagy hormongyógyszerek. 

A vashiány különös jelentőségét az adja, hogy a WHO becslése szerint világszerte 600-700 millió ember szenved benne, a nők négyszerte gyakrabban, mint a férfiak. Elővigyázatosságként megfelelő a napi 15 mg vasbevitel nők és 12 mg férfiak esetében. Terhes anyáknál a vasszükséglet napi 30 mg, amit tablettákkal vagy infúzióval is el lehet érni. Hogy valakinél fennáll-e a vashiány, azt vérvizsgálattal lehet kideríteni. Ami azonban a szervezet valódi vastartalékairól ad felvilágosítást, az az úgynevezett ferritin. Ez a fehérje az összvas raktáraként szolgál, és szintén a vérből határozható meg. 

Szelíd gyógymódok: mágnesesmező-terápia és magnézium

Hogy kinek mi segít, azt mindenkinek magának kell kikísérleteznie. Enyhítheti a panaszokat a hűtőzselé, a hideg vizes lemosás, a harmattaposás vagy a hideg kövön való járkálás. Ezek a módszerek általában az enyhe vagy közepes panaszoknál válnak be, mivel javítják a vérellátást és az anyagcserét. Fontos a megfelelő ágynemű kiválasztása is, a hűvös lenvászon például jobb, mint a melegítő hatású frottír. 

Élelmiszerek vastartalma

(átlagos vastartalom 100 grammban)

Köles	9 mg
Búzacsíra	7,95 mg
Rókagomba	6,5 mg
Teljes őrlésű rozsból készült kenyér	2,65 mg
Spenót	4,1 mg
Lencse	7,5 mg
Fehér bab	6,17 mg
Marhahús	2,26 mg
Sertésszelet	1,7 mg
Sertésmáj	15,8 mg
Borjúmáj	7,9 mg

Mérsékelhetik a panaszokat az alternatív módszerek is, amilyen a mágnesesmező-terápia vagy a magnéziuminfúzió. A mágnesesmező-terápia javítja a vérellátást és a vér áramlási tulajdonságait, valamint elősegíti a vegetatív idegrendszernek a lazításra való átállását. Ez pedig nagyon jót tesz a nyugtalan lábaknak.  

Természetgyógyászati eljárások nyugtalan láb szindróma esetén

Fülakupunktúra

Serkenti a központi idegrendszert, így fokozódik az olyan idegi ingerületátvivő anyagok kiválasztása, mint amilyen a nyugtalan láb esetén fontos szerepet játszó dopamin.

Az RLS-megbetegedések száma a kor előrehaladtával emelkedik

Biorezonancia-terápia

Harmonizálja a test valamennyi szignálját, azzal a céllal, hogy újra egyensúlyba hozza azt a frekvenciát, amely elromlott és így kiváltotta a tüneteket.

Saját vér – ózonterápia

Ez a módszer javítja a vérellátást és a vér áramlási tulajdonságait. Ehhez a saját levett vért ózonnal gazdagítják, majd cseppenként adagolt infúzióval visszajuttatják a testbe. 

Mágnesesmező-terápia

Gondoskodik a vegetatív idegrendszer ellazulásáról és egyben a vérellátást is javítja.

A gerinc manuális terápiája

A Dorn-féle gerincterápia korrigálja a csigolyák helytelen állását és blokkjait. Ezek ugyanis többek között vérellátási zavarokat okoznak, és nyugtalan láb esetén számos téves érzetet válthatnak ki. 

Neurálterápia

A prokain nevű helyi érzéstelenítő felhasználásával pozitívan befolyásolja a vegetatív idegrendszert. 

Schüssler-sók és Bach-virágok

Harmonizáló hatással lehetnek az idegrendszerre.