Rosszkedv, depresszió

A depresszió ilyenkor, karácsony és az év vége előtt különösen sok olyan embert érint, aki egyedül tölti az ünnepeket. A klinikai depresszió tünetei közé tartoznak a következők: étvágytalanság vagy fokozott étvágy, álmatlanság vagy fokozott aluszékonyság, fizikai hiperaktivitás vagy az aktivitás hiánya, energiavesztés és fáradtság érzése, haszontalanság érzése, önvádak, indokolatlan szégyenérzet. Hiányzik továbbá az érdeklődés a megszokott tevékenységek iránt, illetve ezek végzése közben nincs örömérzés. Csökken vagy hiányzik a szexuális érdeklődés, örömérzés. Mindezzel együtt jár a gondolkodási és a koncentrálóképesség csökkenése. Súlyos esetben pedig a depresszióst vissza-visszatérő halál- és öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják.

Ha valakinél már a legutóbb említett fokozat is bekövetkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia, nehogy kárt tegyen önmagában. Enyhébb depressziót azonban, főleg ha a fent említett tünetek közül csupán 3-4 tapasztalható, alternatív módszerekkel, természetgyógyászati eljárásokkal érdemes kezelni. Sokszor már az is elég, ha a rosszkedvével küszködőnek sikerül előnyösen változtatnia korábbi étrendjén és életmódján.

Mielőtt egy kedélybeteg szükségképpen önmagát hibáztatná a betegsége miatt, jusson eszébe, hogy a hajlam gyakran öröklődik. A depresszióban szenvedők mintegy felének egyik vagy mindkét szülője ugyancsak depressziós volt.

Több olyan betegség is ismert, amely egyebek mellett depressziós tünetekhez vezet. Ilyenek: hipoglikémia (alacsony vércukorszint), allergiák, a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) és különféle anyagcsere-betegségek, felszívódási problémák. Ilyen esetekben az alapbetegség megfelelő kezelésével a depressziós tüneteket ugyancsak csökkenteni lehet.

Étrend, életmód

Értékes a diéta, illetve a 3-4 hetes gyógydiéta tisztító hatása. Érdekes és több „fogyókúrás” klinikán egybehangzóan megfigyelt jelenség, hogy a diéta, illetve a test méregtelenítése olyan betegségekben és panaszoknál is segít, mint a túl magas vagy túl alacsony vérnyomás, a migrén, az aranyér, a szabálytalan menstruáció, a krónikus ízületi gyulladás és a pattanások. A megtisztulás nem csak testi értelemben érvényesül: a depresszió tünetei szintén mérséklődnek vagy megszűnnek.

Az étrend nagy hatással van az agy működésére. Jó, ha tudjuk: az idegingerület-átvivő anyagok, a neurotranszmitterek képződése attól függ, hogy mit eszünk, iszunk. A legfontosabb ilyen anyagok: a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin. Ha az agy szerotonint termel, csökken a feszültség, megnyugszunk, míg a másik két anyag képződésekor gondolkodásunk és cselekedeteink felgyorsulnak, és feszültebbé, éberebbé válunk.

A szénhidrátok fogyasztása önmagában nyugtató hatású, míg a fehérjék fokozzák az éberséget. A legjobb a kettő megfelelő kombinációja: esszenciális zsírsavakat tartalmazó fehérjéket és/vagy szénhidrátokat érdemes fogyasztani. Jó választás a lazac. A telített zsírokban gazdag ételeket azonban érdemes kerülnünk, mert azok lassítják a gondolkodást, és fáradttá, kimerültté tesznek, a zsírok ugyanis gátolják az agyban a neurotranszmitterek képződését.

Összefoglalva: ha valaki ideges és szeretne megnyugodni, akkor fogyasszon több szénhidrátot, mint fehérjét, ha viszont fáradt és energiára van szüksége, egyen több fehérjét és kevesebb szénhidrátot. Nem véletlen, hogy a depressziósok valósággal vonzódnak a – szerotoninképződéséhez szükséges – triptofánban és a fehérjékben gazdag ételekhez, olyanokhoz, mint például a pulykahús és a lazac.

Érdemes tudni azt is, hogy szervezetünk gyorsabban reagál a cukor jelenlétére, mint a komplex szénhidrátokéra. Ezért is célszerű kerülni az egyszerű cukrokat (édességek, csokoládé), amelyek gyorsan bekövetkező mellékhatása a fáradtság és a depresszió. Legalább ilyen fontos a megfelelő életmód.

A depressziós beteg – még akkor is, ha valósággal erőszakot kell tennie önmagán – járjon minél többet társaságba, keressen magának rendszeres elfoglaltságot (munka, szabadidő, hobbi, sport). Nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres testmozgás, a sport jótékony hatását, hiszen ennek révén fokozódik az agy szerotonintermelése, így a megfelelően hosszú ideig és intenzíven végzett sportolás után valóságos örömérzet keríti hatalmába az embert. Gondoljunk csak arra az eufóriára, amit a hosszútávfutók éreznek.

Gyógynövények

A gyógynövények közül a depresszió kezelésében első helyen áll az orbáncfű. Nyugtató hatása is van, ezért különféle nyugtató és altató teakeverékeknek fontos alkotóeleme, de hatása elsősorban az egész idegrendszer erősítésében mutatkozik meg. Barbara és Peter Theiss könyvében „a depresszió elleni növényi gyógyszernek” nevezi. Fő hatóanyaga, a hipericin hasonlóan hat, mint az úgynevezett MAO-gátlók az élénkítő készítményekben, ám az utóbbiakkal ellentétben nem tompítja a központi idegrendszer működését. Az orbáncfüvet nemcsak teaként, hanem tinktúrával is bevihetjük a szervezetbe. Fontos, hogy több héten vagy hónapon keresztül napjában többször fogyasszuk. Így érezhető javulást érhetünk el vele. Ma már egyébként többféle, orbáncfű alapú gyógyszer is forgalomban van.

Ha valaki súlyos veszteséget, érzelmi megrázkódtatást él át (haláleset, válás stb.), depresszió ellen ideális orvosság, ha napi 3-6 csésze orbáncfűteát iszik és 3×20 csepp -tinktúrát vesz be.

Gyakran veszítik el életkedvüket azok az idős emberek, akik úgy érzik: magányosak, az élet peremére szorultak. Ilyenkor is jó az orbáncfűtea, amely még hatásosabb, ha citromfűvel és galagonyával kombinálják.

Maria Treben szerint felnőtteknél megszünteti az ideges feszültséget és a depressziót a kakukkfűfürdő (amely egyébként nyugtalan vagy ideges gyermeknek ugyancsak egészséges alvást biztosít).

Ugyancsak ő ajánlja depressziónál a svédcseppes fejkezelést. Kevés vízzel felhígítunk egy evőkanálnyi svédkeserűt és bekenjük vele a halántékot, a homlokot, óvatosan a szemhéjat, valamint a fül mögötti részeket. Az egész testre kiterjedő élénkítő hatás azonnal érezhető.

Újabban egyre több adat utal a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) depresszióellenes hatásaira. Eddig is tudtuk, hogy a ginkgo javítja az agyi keringést, mára azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy szedése növeli az agyban a szerotoninreceptorok felületét.

Illóolajok

Az illóolaj-terápia igen hatékony a depresszió kezelésében, a tünetek enyhítésében. A következő illóolajok alkalmazhatók: bazsalikom, citrom, citromfű, geránium, jázmin, kamilla, levendula, muskotályzsálya, szantálfa, ilang-ilang.

Fényterápia

Megfigyelték, hogy a depressziósok tünetei általában súlyosabbak télen, amikor a napok rövidebbek és sötétebbek, mint nyáron. Valószínű, hogy a napfény és a világosság hatására a tobozmirigyben bővebben termelődő melatonin hormon felelős azért, hogy nyáron több a jókedvű ember és kevesebb a kedélybeteg. Ebből kiindulva a sötét téli napokon érdemes jól megvilágított szobában tartózkodnunk, és ha mégis kisüt a nap, feltétlenül sétáljunk egyet. Kutatások szerint a depressziós tünetek enyhítésében igen hatékony a kétórás reggeli napfürdő, míg a késő délutáni napozás csekély eredményekre vezet.

Hasonlóan előnyösen hat a depressziósra az energetikai kezelés (bioenergetikus vagy pránagyógyász segítségével).

Légzés

Pusztán a belégzés, illetve a kilégzés időtartamának szabályozásával képesek vagyunk megnyugtatni vagy élénkíteni magunkat. A hosszan tartó, mély belégzés a szimpatikus idegrendszer révén serkenti a vérnyomást, a szívritmust, a szexuális vágyat, míg a hosszan tartó, lassú kilégzés nyugtató hatású. Az utóbbi esetben a paraszimpatikus idegrendszer közvetítésével csökken a vérnyomás, lassul a pulzus és mérséklődik a szexuális késztetés.

Egyszerű módszer a következő: ha serkenteni kívánjuk szervezetünk működését, 15 másodpercen át lélegezzünk be, 10 másodpercig tartsuk vissza a levegőt, majd 5 másodpercig lélegezzünk ki. Ha viszont feszültek vagyunk és meg szeretnénk nyugodni, akkor 5 másodperces belégzést követően 10 másodpercig tartson a légzésszünet, majd 15 másodperc alatt lélegezzünk ki.

Reflexológia

Talp: érdemes a nagyujj begyét, a talp felőli párnás részét masszírozni; itt találhatók a fej reflexzónái (fejtető, nagyagy, kisagy). Hasznos még a napfonat (plexus solaris) zónájának kezelése a talpon, a 2. és 3. ujj közötti vonalban, a talp párnás része alatti területen.

Ne feledjük, hogy mint mindig, ezúttal is a vesezónák kezelésével kezdjük a masszázst, a talp közepétől a belső boka irányába, ferdén lefelé haladva. A kezeléshez zsíros krémet használjunk.

Kéz: a kezelendő reflexzónák azonosak a lábéival. Masszírozzuk tehát a hüvelykujj begyét és első ízének párnás részét (agy). Képzeletben húzzunk vízszintes vonalat az ujjak töve és a tenyér közepe közötti távolság felénél, illetve függőlegeset a középső és a gyűrűs ujj között. E két vonal metszéspontjában lévő területet masszírozzuk (napfonat).

Akupresszúra

Testakupresszúra: Javasolt kezelni a köldök felett 4 hüvelykujjnyira, a köldök és a szegycsont távolságának felénél lévő pontot (befogadó vezeték 12-es pontja, Bef-12). Masszázstechnikája: a kéz kiegyenesített 4 ujjával gyakoroljunk a bőrfelületre présnyomást, majd azonnal engedjük vissza ujjainkat. Ugyancsak hasznos – nyomkodással, csipkedéssel – masszírozni a tenyér közepén, a 2. és 3. kézközépcsont között található pontot (szívburok-meridián 8-as pontja, Szb-8).

Fülakupresszúra: a háromszögletű árok felső határvonalánál az úgynevezett Shenmen (vagyis lélekkapu) pontot érdemes kezelni (ujjunkkal vagy beragasztott gyógynövénymaggal nyomkodva).

Táplálékkiegészítők

Talán a legfontosabb étrend-kiegészítő a B-vitamin-komplex, amely elengedhetetlen a normális agyműködéshez. Külön kiemelendő a B-vitamin-családból a B3-vitamin, amely javítja az agyi vérkeringést, valamint a B6-vitamin, amely a szerotonin szintéziséhez szükséges. Nem véletlen, hogy a depressziós betegek B6-vitamin-szintje tipikusan alacsony, különösen a fogamzásgátló tablettát vagy más hormonkészítményt szedő nőknél.

Ugyancsak javítja az agyműködést és az idegingerület-átvitelt a kolin és az inozitol. Mindkettő megtalálható a lecitinben.

Hasznos még a kalcium és a magnézium (ideális arányuk: 2:1), ezek az idegrendszer normális működéséhez szükségesek.

Egyes kutatások szerint bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiánya ugyancsak összefügg a depresszióval, ezért érdemes jó minőségű multivitamin- és multiásványianyag-pótlást választanunk.

A szervezet valamennyi sejtjének szüksége van telítetlen zsírsavakra, amelyeket ligetszépe-, lenmag-, kendermag- vagy tengerihal-olajjal vihetünk be.

Növeli általános energiaszintünket a tengerialga-tabletta. Ez egyébként kiváló jódforrás is. Köztudomású, hogy a jód hiánya a pajzsmirigy alulműködéséhez, a szellemi teljesítmény hanyatlásához, közönyhöz és egykedvűséghez vezet. Mivel Magyarországon a talaj igen szegény jódban, táplálékunk nem biztosítja a megfelelő jódforrást, ezért a legtöbb embernek jódbevitelre van szüksége. Különösen igaz ez a változás korán túljutott nőknél.

A táplálékkiegészítők sorában az utóbbi évek slágere külföldön az 5-hidroxi-triptofán (5-HTP). A depresszió és az álmatlanság kezelésére korábban a triptofánbevitel volt általánosan elfogadott, mert ez az aminosav növeli az agyban termelődő szerotonin és melatonin szintjét. A 80-as évek végén azonban a triptofán hatását egyre többen megkérdőjelezték, és súlyos mellékhatásokkal hozták összefüggésbe. Az Egyesült Államokban be is tiltották alkalmazását. Ehhez képest az 5-HTP sokkal biztonságosabbnak számít, mert nem szintetikus úton előállított aminosav, hanem egy afrikai növény (Griffonia simplificifolia) magjának kivonatából készül. Tapasztalatok szerint az 5-HTP a depresszió elleni gyógyszerekkel azonos hatékonyságú.