Természetes izzadásgátlók

Az izzadás alapjában véve teljesen normális élettani történés. A bőrfelszínre kerülő nedvesség hatására bőrünk puha marad. Ezen kívül szervezetünk bizonyos anyagcseretermékektől is képes megszabadulni a pórusokon keresztül, tehát a verejtékezés egyben salaktalanítást is jelent. Normális körülmények között verejtékmirigyeink egy nap alatt 300-700 ml verejtéket termelnek. Nagy hőségben, sportoláskor vagy egyéb fizikai erőfeszítések alkalmával ez a mennyiség akár napi 5 liter is lehet.

A verejték 99%-ban vízből van, kissé sós ízű, ami a benne lévő nátriummal, káliummal és magnéziummal magyarázható. Ezeken kívül tartalmaz még karbamidot, húgysavat, aminosavakat, zsírsavakat, ammóniát, cukrot, tejsavat, koleszterint és aszkorbinsavat is. A verejtéket több mint kétmillió verejtékmirigyünk termeli, amelyek a testfelszínen egyenletes eloszlásban helyezkednek el. A tenyerünkön és a talpunkon azonban az átlagosnál több van belőlük. Itt minden négyzetcentiméteren kb. 350-700 található. A mirigyek működését a külső hőmérséklet és idegrendszerünk szabályozza. Ezért izzadunk nem csak hőségben, hanem stressz vagy bizonyos ételek elfogyasztása után is. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a verejtékezés különböző típusai között különbséget kell tennünk:

A hőszabályozás céljából fellépő verejtékezés a melegre adott ingerválasz, célja az állandó testhőmérséklet biztosítása. Ez kiterjed az egész testfelületre, főképp a fejre, a törzsre és a hónaljra. A jól szellőző ruházat és a külső körülményekhez igazodó fizikai aktivitás képes kiegyenlíteni a folyadékveszteséget. Természetesen nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű folyadék megivása is. Vigyázzunk a jégbe hűtött italokkal! Ezek felesleges terhelést rónak testünk kiegyensúlyozó mechanizmusaira.

Az emocionális eredetű izzadás idegrendszerünk reakciója valamilyen lelki izgalomra, pl. félelemre, stresszre vagy örömre. A verejtékezés ilyenkor általában hónaljban és tenyéren látványos, de izzad a homlokunk és a lábunk is. Elsősegélyként lélegezzünk néhányszor jó mélyen, ez enyhíti az idegrendszer izgalmi állapotát, amitől enyhül az izzadás is. Hosszabb távon az 5-ös számú Schüssler-só (Kalium phosphoricum D6) nyújthat enyhülést – ebéd előtt 5 tabletta fél pohár vízben feloldva.

A homeopátia a Zincum vareianicum, az Avena sativa, a Passiflora vagy a Coffea nevű gyógyszerekkel kezeli a fokozott verejtékezést (mindegyik D6-os hígításban, napi 3×5 golyócska dózisban). A dysto-loges S vagy a Neurexan nevű komplex homeopátiás készítmények is képesek tompítani a túl heves idegrendszeri reakciókat. Az említett orvosságokat 2-3 hónapig folyamatosan lehet szedni. Ha valamilyen aktuális, stresszel járó élethelyzetről van szó, természetesen rövidebb ideig tart a kezelés.

Evés és ivás közben felléphet ún. gusztatorikus verejtékezés. Forró italok, nagyobb mennyiségű alkohol, nagy ételadagok és csípős ízű ételek hatására verejtékezni kezd a homlokunk. Ilyenkor a mértékletesség és az esetleges ételintoleranciák figyelembevétele segíthet.

Sportolás és szaunázás a változáskori izzadás ellen

A változás korába lépő nőket kínzó hőhullámokra és izzadásrohamokra egyelőre nem találtak általános érvényű, hatásos kezelést. Rendkívül súlyos esetekben a nőgyógyász hormonkészítményeket ad páciensének, igaz, csak rövid időre. Az ilyenkor ajánlott komplex homeopátiás készítmények általában Sepiát, Sanguinariát, Lachesist, Cimicifugát tartalmaznak (Cefakliman S, Klimaktoplant N, Klimadynon). Egyeseknek segítenek ezek a gyógyszerek, de általában véve a kezelés sikere igen változó. A legjobb eredményeket sportolással és szaunázással lehet elérni a klimaxos izzadás kezelésében. Ezek egyszerre több pozitív reakciót váltanak ki a szervezetből, ami ismét „megtanulja”, hogyan szabályozza a testhőmérsékletet, boldogsághormonok szabadulnak fel, stabilizálódik a vérkeringés és a kalóriaégetés, erősödik az öntudat, javul a testészlelés és az állóképesség.

A rendszeres éjszakai izzadás, amelyet nem a változás kora okoz, mindig alapos orvosi kivizsgálást igényel, ugyanis e tünet hátterében egy sor igen súlyos betegség állhat.

Meglehetősen elhanyagolt, azonban igen tanulságos téma a lábfej izzadása. Ennek kezeléséhez nem csak az izzadás intenzitása, hanem a keletkező szag vagy annak hiánya adhat útmutatást. A lábfejeken tapasztalt szagmentes izzadást szinte mindig stressz, izgalom vagy félelem okozza, tehát a vegetatív idegrendszer izgalmáról van szó (lásd az emocionális eredetű izzadásnál leírtaknál).

A lábszag általában az anyagcsere túlterhelésének jele

A kellemetlen lábszag gyakran csekély verejtékmennyiség mellett is keletkezik, és mindig rosszul működő vagy túlterhelt anyagcserét jelez, esetleg túl kevés folyadék, túl sok fehérje fogyasztására, tehát elsavasodásra figyelmeztet. Napi 5 adag zöldség/gyümölcs elfogyasztásából nem csak a kellemetlen szagokat árasztó lábunk, hanem szervezetünk egésze profitál. Javasolt egy hathetes kúra, amely során naponta négy csésze gyermekláncfűteát kell elfogyasztani, ebéd előtt pedig a 10-es számú Schüssler-sóból (Natrium sulfuricum D6) 5 tablettát fél pohár vízben feloldva, este pedig a 9-es sz. Schüssler-sóból (Natrium phosphoricum D6) ugyanannyit. Ez nem csak a kellemetlen lábszagot fogja enyhíteni, de egész szervezetünk anyagcseréjét is segít helyreállítani. A lábszag enyhítése érdekében viseljünk műszálmentes, pamutzoknit és jól szellőző lábbelit, és minél gyakrabban váltogassuk a cipőket.

Noha a verejtékezés teljesen természetes élettani folyamat, senki sem szereti, ha izzadságszaga van. Már a régi egyiptomiak is rengeteg illatos olajat és kenőcsöt használtak, sőt az arannyal azonos értékű tömjént is dezodorként alkalmazták. Napjainkban a dezodorkínálat szinte áttekinthetetlen. A reklámokban hangoztatott ígéretek valóságtartalmát azonban érdemes fenntartásokkal fogadni. Ettől azonban még tény marad, hogy az izzadságszag visszataszító. Ez a kellemetlen szag a verejtékben található anyagok bomlásakor keletkezik. Az emberek kb. 2%-a hordoz magában olyan gént, amely megakadályozza a hónaljban termelődő verejték lebomlását. Nekik egyáltalán nincs szükségük dezodorra.

Mikor használjunk dezodort, és mikor izzadásgátló hatású szert?

A dezodor fő hatásmechanizmusa, hogy megakadályozza a verejtéket lebontó baktériumok szaporodását. A zavaró testszagot pedig kellemes illatanyagokkal fedik el. A dezodor azonban csupán fékezni tudja a baktériumok szaporodását, teljes mértékben nem pusztítja el őket. Így továbbra is megmarad a bőr természetes baktériumflórája. Különösen kíméletesek a természetes hatóanyagú kozmetikumok.

Akinek mindez nem elég, használhat verejtékezést gátló, ún. antiperspiráns hatású termékeket. Ezek általában alumíniumsókat tartalmaznak, amelyek ideiglenesen összeszűkítik a verejtékmirigyek kijáratát, így megakadályozván a verejték termelődését. Léteznek „intenzív hatású” változatok is, amelyek hétnapos hatást ígérnek. Az alumíniumnak a szervezetre gyakorolt hatásairól azonban már jó ideje tárgyalnak, vitatkoznak az orvosok és a természetgyógyászok. Holisztikus szempontból ezeket a termékeket csak rövid időre, átmenetileg javasolhatjuk. Inkább a rendszeres relaxálásra, az anyagcsere normalizálására és a helyes étkezésre kellene helyezni a hangsúlyt.

Az izzadás teljes hiánya: forduljunk orvoshoz

Nem csak a bőséges, de a csökkent verejtékezés, sőt annak teljes hiánya is gondot okozhat. Egyfelől verejtékezés hiányában szervezetünk sokkal nehezebben tudja állandó szinten tartani hőmérsékletét, ami akár hőgutával fenyeget, másfelől az anhidrózis (ez a teljes verejtékhiány orvosi neve) komoly betegségeket jelezhet, amit haladéktalanul tisztázni kell.

A verejtékmirigyek működését károsíthatja a bőr idő előtti öregedése, az atópiás ekcéma, az idegrendszer károsodása, bizonyos gyógyszerek (pl. antidepresszánsok). Idegrendszerünk energiaforrása, egyben legfontosabb Schüssler-sója az 5-ös számú Kalium phosphoricum D6 (ebéd előtt 5 tabletta fél pohár vízben feloldva), hosszabb távon segíthet a gyenge idegrendszeri működések helyreállításában.

A verejtékezés zavarai esetén aktiváló és szabályozó hatású lehet néhány Kneipp-terápiás eljárás, pl. a hideg-meleg fürdő, ill. zuhanyozás, valamint a láb- és karfürdők. Alapszabályok:

• Meleggel kell kezdeni, és hideg vízzel kell befejezni a kezelést.

• A meleg vizet sokáig (kb. 5 percig), a hideget rövid ideig (kb. 30 másodpercig) kell alkalmazni.

• A hőmérsékletváltást 2-3 alkalommal kell ismételni.

• A hideg azt jelenti, hogy legalább 10 °C-kal hidegebb, mint a meleg víz. Ez elegendő a terápiás ingerhatáshoz.

• A hőmérsékleti inger intenzitása ne legyen kellemetlen érzés.

• Az utolsó hideg inger után a kezelt testrésznek néhány percen belül saját magától át kell melegednie (fürdőköpeny, meleg zokni, lefekvés).

• Ha 15 perc múltán még mindig hideget érzünk, fázunk, a hideg inger túlságosan intenzív volt.

A test hőszabályozásának edzése stresszcsökkentő, anyagcsere-javító, szív-érrendszert edző és erősítő, hangulatjavító hatású. A szaunázás ugyanilyen kedvező hatásokkal bír. Az érzékenyebbek lehetőleg ne azonnal a 90 °C-os finn szaunával kezdjék. A 40 °C-os tepidárium (bioszauna) is megteszi.

Verejtékezés csökkentése zsályával

A túlzott verejtékezés minden formájánál ajánlott a zsályatea fogyasztása. A hatás érdekében kb. 3 teáskanál zsályát kell negyed liter vízre számítani. Mivel ez a mennyiség igen sok csersavat tartalmaz, ami az érzékenyebb gyomrúaknál émelygést, hányingert válthat ki, érdemes kipróbálni a hideg áztatást is (kb. 10 órán át hagyjuk a zsályát hideg vízben ázni).

A zsályás fürdő is segít az erős verejtékezés megfékezésében. Lehet szó láb-, ill. karáztatásról vagy egész testi fürdőről egyaránt. A teljes kádfürdőhöz 100 g zsályát 2 liter forrásban lévő vízzel forrázzunk le, majd ezt az erős főzetet öntsük hozzá a fürdővízhez (hőmérséklet 38 °C, fürdés javasolt időtartama 15 perc).