Viszketés – Rengeteg ok állhat a háttérben

A viszketés orvosi neve pruritus. A rovarcsípésen, rühatkán vagy csaláncsípésen kívül rengeteg ok állhat a háttérben, gyakran valamilyen belgyógyászati betegség. Ezért, ha valakit szűnni nem akaró, hat hétnél tovább tartó viszketés gyötör, feltétlenül forduljon orvoshoz! Viszketést okozhat pl. a máj, az epehólyag, a vesék betegsége. Vannak esetek, amikor a viszketés valamilyen komoly megbetegedés, pl. a sárgaság legkorábbi figyelmeztető jele. Becslések szerint minden ötödik felnőtt életében egyszer megtapasztalja a krónikus viszketés okozta kínokat. A magasabb kockázatot viselők, pl. a vesedialízist kapó páciensek körében még gyakoribb panasz a viszketés.

Aki idült viszketésben szenved, nemcsak fizikai, de lelki kínokat is érez. Az állandó viszketés akár a nyugodt alvástól is megfosztja áldozatát, és nagyon rontja életminőségét. A viszketés az ásításhoz vagy a nevetéshez hasonlóan másokra is átragad. Ha valakit vakarózni látunk, hirtelen mi is viszketést érzünk, és vakarózni kezdünk.

Mi viszket?

A szervezet figyelmeztet, hogy bőrünkön paraziták telepedtek meg, vagy más irritáció van jelen, ami automatikusan vakarózásra késztet. A vakarózás segít eltávolítani a bogarakat, a parazitákat. A viszketési ingert különféle, a bőr idegvégződéseit ingerlő anyagok okozzák. A viszketést okozó anyagok közül talán a legismertebb, egyben leggyakoribb a hisztamin nevű szövethormon, amely az allergiás bőrreakciókért felelős. A viszketést okozó anyagtól függően változik a viszketés típusa is. Lehet „tisztán” viszkető, égő, bizsergő, esetleg fájdalommal kombinált érzés. A viszketést sokáig a fájdalom kisöccsének tartották, pedig a páciensek legalább annyira szenvednek tőle, mint a tartóssá váló fájdalomtól. Az idült viszketés érzetét továbbító idegpályák nem azonosak a fájdalomingert közvetítő pályákkal. E célra saját, viszketést érzékelő és továbbító idegpályák futnak a bőrtől a központi idegrendszerbe.

A viszketést tartósan kizárólag a kiváltó ok kiiktatásával lehet megszüntetni, legyen szó valamilyen kontakt allergiáról vagy gyógyszermellékhatásról. A viszketés hátterében ugyanis gyakran valamilyen gyógyszer áll, pl. fájdalomcsillapító, ACE-gátló (a vérnyomáscsökkentők egyik típusa), antibiotikumok (jellemzően penicillinszármazékok). A krónikus viszketést általában felerősíti a stressz és a szorongás. És végül, de nem utolsósorban a fűtött helyiségek száraz levegője, a hőség (pl. szauna) szintén okozhat viszketést.

Viszketés ellen segít az orvostudomány

Ha a viselkedésterápia, pl. a szauna kerülése vagy a stresszcsökkentés nem hoz enyhülést, a bőrgyógyász igyekszik személyre szabott terápiát alkalmazni. E célra főként valamilyen krémet, kenőcsöt ír fel, amelyek hatóanyaga lehet a kenderből kivont kannabidiol (CBS), ill. rövid ideig akár kortizon is szóba jöhet. Utóbbit főként a nagyon heves gyulladásos és viszketéses folyamatoknál alkalmazzák, mert nagyon gyorsan enyhíti a panaszt. Sajnos a kortizonkészítményeket csak rövid ideig szabad használni, mert hatásukra a bőr idővel pergamenszerűen elvékonyodik, berepedezik, és könnyen elfertőződhet.

A krónikus, gyulladásos bőrbetegségeket gyakran UV-fénnyel kezelik. Az ultraibolya sugarak meggátolják az immunrendszerhez tartozó hízósejteket abban, hogy hisztamint bocsássanak ki. Hisztamint azonban nem csak az emberi szervezet termel, számos élelmiszerben is előfordulhat nagyobb mennyiségben, jellemzően füstölt húsokban és kolbászfélékben, érett sajtokban és vörösborban. A viszketésben szenvedőknek éppen ezért ajánlatos tartózkodni a magas hisztamintartalmú élelmiszerektől.

Enyhülés a természet patikájából

Az orvosi készítmények természetes alternatíváját jelentheti az erős paprika hatóanyaga, az egyébként az orvostudomány által is elismerten hatásos kapszaicin. Régóta készül belőle melegítő, fájdalomcsillapító és izomlazító hatású tapasz. A kutatások bizonyították, hogy nemcsak a fájdalmakat, de a viszketést is nagyon hatásosan csillapítja azáltal, hogy az idegpályákban gátolja az ingerek továbbítását a periféria felől a központi idegrendszer felé. A kapszaicin idegkárosodás (neuropátia) miatt kialakult viszketésben szenvedő pácienseken végzett klinikai tesztekben igen jól vizsgázott. A kutatás eredményét 2018-ban a Journal of the European Academy of Dermatology and Venerology c. szaklapban publikálták.

A borsmentaolaj több támadásponton fejti ki hatását. Ha viszkető területre visszük fel, a bőr hidegérzetért felelős receptorait ingerli. A hidegérzet továbbításának gátlásával párhuzamosan gátlódik a fájdalom és a viszketés érzetének továbbítása is. Csupán arra kell vigyázni, hogy borsmentaolaj soha ne kerüljön kivakart, berepedt, sebes, hámhiányos bőrfelületre, mert a bőr alá jutva erősen irritálhatja a sebet. Mindig kiváló, patikai minőségű borsmentaolajat vásároljunk, és – mint általában az illóolajokat – csak hígítva használjuk: 1:10 arányban hígítsuk tömény alkohollal, különben irritálhatja a bőrt. A keveréket légmentesen záródó, sötét üvegcsében kell tárolni, az olaj-alkohol keveréket pedig vattával kell egyenletesen szétkenni a viszkető bőrön.

Általában a hosszan tartó viszketés oka a bőrszárazság

Szerencsére a legtöbb esetben a hosszan tartó viszketést nem betegség, hanem pusztán bőrszárazság okozza. Erről sokan nem hajlandók tudomást venni, és nem adják meg bőrüknek azt a törődést és ápolást, amit megérdemelne. Ahogy idősebbé válunk, bőrünk faggyútermelése egyre inkább hanyatlik, és a termelt zsiradék minősége is rosszabb, mint fiatalabb korunkban. Ennek hatásait főként télen érezzük, amikor a kinti hideg hatására amúgy is csökken a bőr faggyútermelése. A száraz levegőjű fűtött helyiségek pedig szintén szárítják a bőrt.

A megoldás a helyes bőrápolás és a bőr hidratálása. Sajnos a legtöbb bőrápoló szerre jellemző a magas víz- és alacsony zsírtartalom, aminek hatására a bőr még inkább kiszárad. Az egyik legfontosabb anyag, amely képes a bőrben megtartani a vizet, azaz hidratálja a bőrt, az urea. Szintén kiváló hatásúak a zsíros, éjszakai bőrápoló krémek parlagiligetszépe-, avokádó-, mandula- vagy olívaolajból. Mindig kiváló minőségű, főként természetes hatóanyagokat, és minél kevesebb adalékot tartalmazó krémet válasszunk! A tartósítószerek és egyéb adalékok – pl. parabének, szilikon, színezékek, illatanyagok stb. ‒ inkább csak irritálják és tovább szárítják a bőrt. A szokásos zuhanyozószerek helyett pedig érdemes kipróbálni a zuhanyozóolajokat.

Vakarni tilos!

Ha viszketést érzünk, azonnal vakarózni kezdünk. Sokszor ettől még elviselhetetlenebbé válik az egész. Ugyanis aki hevesen kaparja, vakarja a bőrt, fájdalomingereket kelt a vakart területen. Erre fájdalomingert továbbító ingerületvivő anyagok szabadulnak fel a bőrben, amelyek ingerlik a bőr fájdalomérzékelő receptorait (nocireceptorok). Ez az inger rövid időre gátolja a viszketési inger továbbítását agyunk felé, aminek hatására csillapodik a viszketési inger, egy idő után azonban még hevesebb formában visszatér. Vakarózás közben ugyanis akarva-akaratlanul egy kicsit felsértjük a bőrt, és a sérülésen keresztül kórokozók, allergének és egyéb anyagok hatolhatnak be rajta, kisebb-nagyobb gyulladást okozva. Ezek a gyulladt területek szintén viszketést okoznak. Ha tehát úgy érezzük, feltétlenül meg kell vakarnunk magunkat, a szokásos mozdulat helyett inkább enyhén gyúró vagy csipkedő mozdulatot végezzünk, vagy egyszerűen borogassuk a viszkető bőrt egy hideg vízbe mártott kendővel.

A sok vakarás hatására bőrünk struktúrája idővel átalakul, új idegszálak nőnek a vakart területen, ami önmagában is viszketéssel jár. Ráadásul a fájdalomhoz hasonlóan (fájdalommemória) idővel a viszketés is elraktározódik az agyban, és már akkor is viszketést érzünk, ha bőrünket az égvilágon semmi nem ingerli. Ekkor a viszketés érzete önálló életre kelt, méghozzá nem a bőrben (bár ott fogjuk érezni), hanem az agyunkban, és ezt az ún. viszketésmemóriát nagyon nehéz kioltani. És ezen már a vakarózás sem segít!

Vessünk véget az éjszakai viszketésrohamoknak!

Még megfelelő bőrápolás esetén is jelentkezhet éjszakai viszketés. A bőrgyógyász azt ajánlja, mindig tartsunk az éjjeliszekrényen jó minőségű bőrápoló krémet. Szintén sokat segít a jól szellőző, műszálmentes pizsama vagy hálóing viselete. Lefekvés előtt vegyünk rövid hideg zuhanyt, vagy borogassuk a rendszeresen viszkető bőrt fekete teával. Amíg a tea ázik, krémezzük be magunkat a szokásosnál kicsit vastagabban. Ezután itassunk át egy régi, kiselejtezett pizsamát vagy pólót a teában (ami még lehet meleg, de nem forró), alaposan csavarjuk ki, és ha a ruhadarab hőmérsékletét kellemesnek érezzük vegyük fel, illetve helyezzük a rendszeresen viszkető bőrterületre. Ezután jól takarózzunk be. Ez a kezelés általában nagyon hatásos. Csillapítja a viszketést, támogatja a bőr regenerálódását.

Az étrend szerepe

Az egyik legfontosabb teendő, hogy elegendő folyadékot iszunk napközben. Egy felnőtt számára ez napi 1,5–2 liter víz/híg tea/herbatea elfogyasztását jelenti. Fontos, hogy minimálisra csökkentsük vagy teljesen kiiktassuk étrendünkből az alkoholt. Az alkohol ugyanis kiszárítja a bőrt, és elsavasítja a szervezetet.

Szintén hátrányos lehet a túl sok készétel, ami idővel ásványianyag- és nyomelemhiányt okoz. Ennek hatására szervezetünk elsavasodik, ami szintén viszketésbe és gyakori izzadásba torkollik. Ha ugyanis testünk fő kiválasztó szervrendszereit túlterheljük, szervezetünk a bőrön keresztül igyekszik megszabadulni a nem kívánatos anyagoktól, savas kémhatású anyagcseretermékektől. A verejtékkel távozó savas kémhatású anyagok irritálják a bőrt. Bőrünkben négyzetcentiméterenként 600 verejtékmirigy található – nem nehéz elképzelni, mit jelent, ha ezeken keresztül enyhén savas verejték árasztja el teljes bőrfelületünket! A megoldást a zöldségekben bővelkedő, lúgosító hatású étrend jelenti. Tartózkodjunk az erősen feldolgozott, savképző élelmiszerektől, a pácsóval, cukorral, adalékanyagokkal, transzzsírokkal készült élelmiszerektől!

Ahányszor csak tehetjük, lazítsunk, pihenjünk, relaxáljunk. A lelki egyensúly rendkívüli mértékben enyhíti a viszketéssel járó bőrpanaszokat.

Mit jelezhet a makacs viszketés?

A hosszan tartó viszketés más betegségre utalhat:

Belső betegségek:

• allergia (pl. házipor),
• tápanyaghiány,
• vesebetegség vagy májbetegség,
• fertőzés,
• anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség, a pajzsmirigy betegségei),
• porckorongsérv a nyaki csigolyáknál,
• a központi idegrendszer betegségei,
• pszichés stressz, depresszió,
• a vénás keringés zavarai,
• rák.

Bőrbetegségek:

• ekcéma (főként éjszakai viszketés),
• atópiás dermatitisz (neurodermatitisz),
• csalánkiütés,
• pikkelysömör (pszoriázis).

Mindent egybevetve, a kiváltó okok olyan sokfélék lehetnek, hogy az orvos részéről valóságos nyomozást kíván, hogy megállapítsa, mi okozza a panaszt.

Amikor a bőrgyógyász semmit sem talál…

A több héten túl sem enyhülő viszketés esetén a bőrgyógyász a legilletékesebb szakorvos. Ha alapos vizsgálat ellenére sem találja, mi okozza a viszketést, speciális bőrgyógyászati centrumokban több szakma képviselője (neurológusok, bőrgyógyászok, belgyógyászok, fájdalomspecialisták, nőgyógyászok és pszichoszomatikus medicinával foglalkozó orvosok) együttesen igyekeznek kideríteni, mi állhat a panasz mögött.

Viszketést csillapító kezelések

Aloe vera

Az aloe verából készült gél hidratálja, nedvesíti a bőrt, és enyhíti a gyulladásokat. A kezelés legegyszerűbb módja, ha a növény levágott levelében lévő kocsonyás gélt a bőrre kenjük.

Nedvesítő bőrápolók

A zsíros, hidratáló hatású krémekkel megelőzhetjük bőrünk kiszáradását, erősíthetjük barrierfunkcióját. Minél szárazabb a bőr, annál zsírosabb legyen a krém, ill. testápoló. Viszketés ellen hatékony tüneti kezelést nyújtanak a kámfort, mentolt és ureát tartalmazó készítmények. Az antihisztaminokat tartalmazó krémek kifejezetten viszketéscsillapító hatásúak.

Csilitartalmú tapaszok

A csili, ill. minden erős paprika a kapszaicin nevű anyagnak köszönheti csípősségét. Ez a hatóanyag melegítő, fájdalomcsillapító és vérkeringést serkentő hatású. A kapszaicintartalmú melegítő tapaszok a viszketést is csillapítják. A magas kapszaicintartalmú tapaszok azonban csak orvosi rendelvényre kaphatók.

Borogatás fekete teával

A fekete teával készült borogatások rövid ideig szintén jól csillapítják a viszketést.

Borsmenta

Antibakteriális és gyulladásgátló hatásai mellett a borsmenta hűsítő és frissítő hatású. A borsmentaolajat töményen is felvihetjük a bőrre, vagy borogathatjuk vele a bőrt.

Krónikus, gyulladásos bőrbetegségek kezelésében gyakran igen hatásos a gyulladásgátló hatású UV-B-fény. A viszketést is kiválóan enyhíti.

Varázsmogyoró

A varázsmogyoró (hamamelis) levelének és kérgének kivonatai rendkívül hatásosan csillapítják a bőr gyulladásait és a viszketést. Forrázzunk le két teáskanál hamamelislevelet vagy egy teáskanál kérget fél liter forrásban lévő vízzel, majd fedjük le! 15 perc múlva szűrjük le, majd a kihűlt folyadékkal itassunk át egy kendőt, amellyel 15 percig borogassuk a kezelendő területet.

Fotó: Adobe Stock