A bio­gaz­dál­ko­dás­sal kap­cso­la­tos tévhitek

1. Az em­be­ri­ség éhe­zik, mert nincs elég éle­lem. Ép­pen ezért több me­ző­gaz­da­sá­gi ke­mi­ká­liá­ra, mű­trá­gyá­ra és gén­tech­no­ló­giára len­ne szük­ség.

Va­ló­ban, kb. 800 mil­lió em­ber éhe­zik a Föl­dön és kb. 30 mil­lió­an hal­nak éhen éven­te, de nem az éle­lem vi­lág­mé­re­tű hi­á­nya miatt. El­len­ke­ző­leg! So­ha annyi élel­mi­szer-fe­les­leg nem kép­ző­dött még a vi­lá­gon, mint nap­ja­ink­ban. A Föld min­den la­ko­sá­ra na­pi 1,25 kg ga­bo­na és hü­ve­lyes, fél kg hús, to­jás és tej, fél kg gyü­mölcs és zöld­ség jut­na sta­tisz­ti­kai át­lag­ban. Az éhe­zés­nek po­li­ti­kai és elosz­tá­si okai van­nak, nem ter­me­lé­si­ek. A ga­bo­na­kész­let 40%-a ta­kar­mány­cé­lo­kat szol­gál, ahol 9 kg ga­bo­ná­ból lesz 1 kg hús. Eb­ből kö­vet­ke­zik, hogy sem­mi szük­ség gén­tech­no­ló­giára, a Föld akár 9 mil­li­árd em­bert is gond nél­kül el tud­na lát­ni egész­sé­ges táp­lá­lék­kal.

2. A bio­gaz­dák kép­te­le­nek ele­gen­dő táp­lá­lé­kot elő­ál­lí­ta­ni a vi­lág né­pes­sé­ge számá­ra.

Va­ló­ban, a bio­gaz­dák át­lag­ban va­la­mi­vel ke­ve­seb­bet ter­mel­nek, mint a mér­gek­kel és ho­zam­fo­ko­zók­kal ope­rá­ló vegy­sze­res tár­saik. Kb. 1/3-dal ke­ve­sebb a ter­més­mennyi­sé­gük. Pon­to­san annyi­val, amennyi élel­mi­szer-fe­les­le­get ter­mel az EU vegy­sze­res me­ző­gaz­da­sá­ga.

Eu­ró­pa, il­let­ve az USA ki­zá­ró­lag bio­gaz­dál­ko­dás­sal is ön­el­lá­tó le­het­ne. A fej­lő­dő or­szá­gok zö­mé­ben (In­dia, Tan­zá­nia, Sze­ne­gál) a bio­gaz­da­sá­gok ter­mé­sát­la­gai meg­ha­lad­ják a vegy­sze­res ter­me­lés át­lag­ér­té­ke­it. Rá­adá­sul a vegy­sze­res gya­kor­lat a me­ző­gaz­da­ság hosszú tá­vú le­he­tő­sé­ge­it aknáz­za alá: a fo­lyók, ta­vak, föld alat­ti víz­kész­le­tek szennye­zé­sé­vel. A vi­lág me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­le­te­i­nek kb. har­ma­da tűnt el az eró­zió nyo­mán! A ma­dár­po­pu­lá­ció döb­be­ne­tes mér­ték­ben ván­do­rol el a vegy­sze­res te­rü­le­tek kör­nyé­ké­ről.

3. A pa­rasz­tok túl sok tá­mo­ga­tást kap­nak.

Va­ló­ban, az EU költ­ség­ve­té­sé­nek kb. fe­le a me­ző­gaz­da­sá­gi szek­tor­ba irá­nyul. En­nek el­le­né­re en­nek csu­pán egy­har­ma­da tá­mo­gat­ja a gaz­dá­kat, a két­har­ma­dot a fel­dol­go­zás, tá­ro­lás és ex­port­szub­ven­ci­ók te­szik ki. Az összes tá­mo­ga­tott kö­zött ele­nyé­sző a bio­gaz­dák tá­mo­ga­tá­sa. Ma­gyar­or­szá­gon a re­la­tí­ve le­csök­kent bio­tá­mo­ga­tás kö­vet­kez­té­ben meg­tor­pant a bio­ter­me­lés fej­lő­dé­se. Egy üveg sör árá­ban az ár­pa tá­mo­ga­tott­sá­ga kb. a sö­rös­ku­pak árá­val egyen­lő!

4. A bio­élel­mi­szer drá­ga.

Va­ló­ban, a bol­tok­ban a bio­élel­mi­szer drá­gább a ha­gyo­má­nyos­nál. A vegy­sze­rek­kel tá­mo­ga­tott élel­mi­szer azon­ban csak lát­szó­lag ol­csóbb! A kü­lönb­sé­get adó­fo­rint­ja­ink­kal fi­zet­jük (kör­nye­zet­ká­ro­so­dás, egész­ség­ká­ro­so­dás, BSE, dio­xin­bot­rány, ke­ze­lés, el­le­nőr­zés, ku­ta­ta­tás stb.). A csök­ke­nő élel­mi­szer-ki­adá­sok mel­lett még a drá­gább bio­élel­mi­szer is meg­fi­zet­he­tő. Ha a csa­lád össz­költ­ség­ve­té­sé­ben az élel­mi­sze­rek kb. 20-22%-ot tesz­nek ki, egy 50%-os bio­fe­lár is csu­pán 10%-kal eme­li a ki­adá­so­kat. Ennyit nem ér meg az egész­ség?

5. A bio­élel­mi­szer csak ve­ge­tá­riá­nu­sok­nak és ma­ge­vők­nek va­ló.

Va­ló­ban, még je­len­leg is az ún. bio­bol­tok az al­ter­na­tív élet­for­ma szen­té­lyei. A más­ként gon­dol­ko­dás gya­kran fon­to­sabb, mint a ki­vá­ló íz. Egy jó bor­jú­pör­költ no­ked­li­val és egy po­hár hab­zó sör­rel ne le­het­ne bio­mi­nő­sé­gű? Már hogy­ne le­het­ne! Csak­úgy, mint a gu­mi­cu­kor, a rá­gó­gu­mi, a ne­mes pezs­gő vagy a fa­gyasz­tott piz­za. A bio­gaz­dál­ko­dás nem az ét­ren­det akar­ja be­fo­lyá­sol­ni. Per­sze a bio­bol­to­kat sok­kal szí­ve­seb­ben lá­to­gat­ják a ve­ge­tá­riá­nu­sok, mint a hi­per­mar­ke­te­ket. Az ál­lat­tar­tás ugya­nak­kor rend­kí­vül fon­tos sze­re­pet ját­szik a bio­gaz­dál­ko­dás­ban: olyan nö­vé­nyi tá­pa­nya­got fo­gyasz­ta­nak, amely em­be­rek számá­ra hasz­nál­ha­tat­lan (fű, szé­na, ta­kar­mány), szer­ves trá­gyá­juk nél­kü­löz­he­tet­len a bio­ter­me­lés­ben. Ugya­nak­kor a csök­ke­nő hús­fo­gyasz­tás­ban fe­lér­té­ke­lő­dik a ga­ran­tál­tan tisz­ta bio­hús sze­re­pe.

6. A bio­élel­mi­sze­rek gya­kran nem túl ét­vágy-­ger­jesz­tő­ek.

Va­ló­ban, pl. a bio­al­ma gya­kran va­ras, a bio­fel­vá­gott sá­padt vagy szür­kés szí­nű.

Ugya­nak­kor a har­so­gó szí­nű gyü­mölcs, a zsír­men­tes ró­zsa­szín son­ka vagy a mély­vö­rös sza­mó­ca an­nak el­le­né­re, hogy igen gusz­tu­sos, gya­k­ran hí­ján van min­den bel­tar­tal­mi ér­ték­nek. A leg­fris­sebb ta­nul­mány sze­rint pl. a pa­ra­di­csom­kul­tú­rá­ban al­kal­ma­zott vegy­sze­rek kb. 80%-a a pa­ra­di­csom kül­le­mét hi­va­tott biz­to­sí­ta­ni, és sem­mi kö­ze a ter­mesz­tés so­rán a kár­te­vők el­le­ni vé­de­lem­hez. Ha a fo­gyasz­tók in­kább az íz­re, aro­má­ra kon­cen­trál­ná­nak és nem a kül­le­mi je­gyek­re, több ezer ton­na vegy­szer
len­ne meg­spó­rol­ha­tó.

7. A bio­gaz­dál­ko­dás le­gin­kább az an­ti­tech­no­kra­ta zöld fun­da­men­ta­lis­ták számá­ra el­fo­gad­ha­tó.

Va­ló­ban, a bio­gaz­dák nem fo­gad­nak el min­den tech­ni­kai meg­ol­dást, amit az ipa­ri me­ző­gaz­da­ság kí­nál, rá­adá­sul több­sé­gük­ben ide­a­lis­ták is. Még­is, a vi­lág­mé­re­tek­ben kb. 25-30 mil­lió hek­tá­ron gaz­dál­ko­dó bio­far­me­rek csak nem mind hü­lyék? Ausz­tria me­ző­gaz­da­sá­gá­nak több mint 10%-a bio­gaz­da­ság. A kb. 30 mil­li­árd eu­ró éves for­gal­mat nem meg­szál­lott „géprom­bo­lók” pro­du­kál­ják. A szám­ta­lan tech­ni­kai-bio­ló­giai in­no­vá­ción ala­pu­ló fej­lesz­tés nem az an­ti­tech­no­kra­ta gaz­dák mű­ve. El­len­ke­ző­leg! A bio­gaz­da­sá­gok szup­er­tech­no­ló­gi­át al­kal­maz­nak, kör­nye­zet­ba­rát ki­vi­tel­ben!

8. A bio­ter­me­lés számá­ra fon­to­sabb a ter­mé­szet, mint az em­ber.

Va­ló­ban, a kör­nye­zet­vé­de­lem ki­emelt fon­tos­sá­gú a bio­gaz­dák szem­lé­le­té­ben. A fel­ve­tés ugya­nak­kor pro­vo­ka­tív és rosszin­du­la­tú. Ra­chel Car­son: Né­ma ta­vasz c. mű­ve óta so­kat vál­to­zott a vi­lág. A bio­gaz­dál­ko­dás az­zal, hogy bio­to­po­kat hoz lét­re, vissza­sze­lí­dí­ti a tön­kre­tett tá­jat, új­ra iha­tóvá te­szi a föld alat­ti vi­ze­ket, csök­ken­ti az üveg­ház­ha­tást, ki­ik­tat­ja a ve­szé­lyes mér­ge­ket, köz­vet­le­nül az em­be­ri lét mi­nő­sé­gét szol­gál­ja. A WHO je­len­té­se sze­rint a me­ző­gaz­da­sá­gi vegy­sze­rek sza­bály­ta­lan hasz­ná­la­ta kö­vet­kez­té­ben éven­te 220 000 em­ber pusz­tul el. Csu­pán az USA-ban évi 300 000 em­ber be­teg­szik meg nö­vény­vé­dő­szer-mér­ge­zés­ben! Az an­ti­bio­ti­ku­mok ki­zá­rá­sá­val az élet­men­tő gyógy­sze­rek új­ra ha­tá­so­sak le­het­nek. Ma­nap­ság évi 1600 ton­na an­ti­bio­ti­ku­mot hasz­nál­nak fel a ha­gyo­má­nyos ál­lat­tar­tás so­rán. A bio­gaz­da­sá­gok át­lag­ban 30%-kal több mun­ka­erőt fog­lal­koz­tat­nak! Az em­ber te­hát ki­emel­ke­dő­en fon­tos szem­pont a bio­gaz­dál­ko­dás­ban.

9. Ha a mai ipar­szerű me­ző­gaz­da­ság­ban az ál­la­tok gyor­san fej­lőd­nek, re­kord­mennyi­sé­gű te­jet-to­jást ad­nak, csak nem me­het olyan rosszul a sor­uk?

Va­ló­ban, az in­ten­zív far­mo­kon több te­jet-to­jást ad­nak az ál­la­tok, ha­ma­rabb érik el a vá­gó­súlyt, mint a bio­far­mo­kon: a tyú­kok na­pi egy to­jást ad­nak, a ser­té­sek 150 nap alatt vá­gás­éret­tek, a te­he­nek évi 12 000 li­ter te­jet ad­nak stb.

A tyúk, ame­lyik az agyon­to­ja­tás­ban vé­gel­gyen­gü­lés­ben pusz­tul el, vagy a te­hén, amely lá­zas ál­la­pot­ban is na­pi 30 li­ter te­jet ad, nem az ál­la­ti jó­lét min­ta­pél­dá­ja! A 60-as évek me­ző­gaz­da­sá­gi for­ra­dal­ma so­rán a te­je­lő te­he­nek tej­ho­zama pl. 30%-kal nőtt, ugya­nak­kor a tőgy­gyul­la­dá­sok száma 600%-kal! A hú­spuly­kák sú­lya át­lag 11 kg-ról a dup­lá­já­ra nőtt! Ter­mé­sze­tes pár­zás­ra kép­te­le­nek, a ket­re­ces csir­kék fe­láll­ni sem tud­nak, olyan nagy a tö­me­gük és olyan gyen­gék a csont­ja­ik. A te­he­nek a nor­má­lis 10-12 éves lak­tá­ció he­lyett min­dössze 2,5-3 évet él­nek meg. Az esz­mé­let­len ter­me­lé­keny­sé­gért sú­lyos árat fi­zet min­den­ki: egyol­da­lú ta­kar­má­nyo­zás, gyógy­sze­rek töm­ke­le­ge, bru­tá­lis élet­kö­rül­mé­nyek, be­teg ál­la­tok.

A bio­gaz­da­sá­gok­ban az ál­la­tok „pa­ra­di­cso­mi” kö­rül­mé­nyek kö­zött él­nek: tá­gas ki­fu­tók­ban, nap­fé­nyen, sza­ba­don, faj­tá­ra jel­lem­ző kö­rül­mé­nyek kö­zött. Be­lát­ha­tó a két tar­tá­si mód­ból szár­ma­zó „vég­ter­mék” kü­lönb­sé­ge.

10. Bio? Ugyan már, mind hum­bug.

Va­ló­ban. Rit­kán, de elő­for­dul csa­lás. Csak­úgy, mint a par­fü­mök, far­mer­na­drá­gok és ka­ró­rák te­rü­le­tén, itt is van­nak csa­lók, ha­mi­sít­vá­nyok.

A ci­ni­kus, fleg­ma, be­le­tö­rő­dő, ugya­nak­kor tu­dat­lan vá­sár­ló a vegy­sze­res gaz­da­sá­gok és az ál­la­ti „ha­lál­gyá­rak” leg­biz­to­sabb tá­mo­ga­tó­ja! A bio­gaz­dál­ko­dás az egyet­len me­ző­gaz­da­sá­gi mód­szer, amely­nek egy­ál­ta­lán van fel­té­tel­rend­sze­re! Ezt jog­sza­bály ír­ja elő! Az el­le­nőr­zés rend­sze­res, meg­bíz­ha­tó, füg­get­len! A szank­ci­ók szi­go­rú­ak. Szán­dé­kos csa­lás ese­tén akár örök­re ki­zár­hat­ják a ter­me­lőt-for­gal­ma­zót a rend­szer­ből.

Per­sze fi­gyel­ni kell a je­lö­lés­re! Az nem érv, hogy va­la­ki egy ter­mé­ket „bio­bolt­ban” vá­sá­rol! A mai úgy­ne­ve­zett bio­bol­tok zö­me te­le van oda nem il­lő, nem bio, „te­hát vegy­sze­res” por­té­ká­val, még ha to­fu-ga­bo­na­kol­bász-müz­li-szó­ja­tej is a kí­ná­lat. A leg­na­gyobb gond, hogy az ela­dók több­sé­gé­nek hal­vány fo­gal­ma sincs ar­ról, mit kell bio­élel­mi­szer alatt ér­te­ni. Ép­pen ezért, Ked­ves Ol­va­sóm, ve­gye ke­zé­be sa­ját sor­sá­nak ala­kí­tá­sát és győ­ződ­jék meg a ter­mék va­ló­di­sá­gá­ról, bio­mi­vol­tá­ról! Ke­res­se a kö­te­le­ző fe­li­ra­to­kat: „EL­LE­NŐR­ZÖTT ÖKO­LÓ­GIAI TER­MESZ­TÉS­BŐL” és az el­le­nőr­ző szer­ve­zet ne­vét, kód­ját, ami vagy „HU-ÖKO-01” vagy 02.

A fe­li­rat, hogy na­túr, sem­mit sem je­lent! Rá­adá­sul sok­szor nem is igaz! Az arany­sár­ga kaj­szi­ba­rack vagy ma­zso­la pél­dá­ul nem na­túr, mert kén­sav­val ke­zel­ték! A pu­ha „na­túr” aszalt szil­va nem na­túr, mert ta­ró­sí­tó­szer­rel kell meg­vé­de­ni a pe­né­sze­dés­től. A „na­túr” aszalt al­ma, ha na­túr len­ne, nem len­ne fe­hér, ha­nem bar­na. Amúgy na­tú­ro­san.