Távgyógyít a víz

„Már ré­gó­ta tud­juk, hogy a víz in­for­má­ció­hor­do­zó tu­laj­don­sá­gok­kal bír és szer­ve­ze­tün­kre ha­tást gya­ko­rol, ha meg­issz­uk (ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek, vi­rá­gesszen­ci­ák, ener­ge­ti­zált víz stb. for­má­já­ban), vagy ha va­la­mi­lyen mó­don tes­ti kon­tak­tus­ba ke­rü­lünk ve­le – mond­ja Her­mann Jell, a Salzbur­gi Mag­isz­tá­rus Kör­nye­zet­vé­del­mi Hi­va­ta­lá­nak mun­ka­tár­sa. – Le­gú­jabb ku­ta­tá­sunk so­rán mé­ré­sek­kel si­ke­rült azt is bi­zo­nyí­ta­ni, hogy az ala­csony ener­giá­jú bio­in­for­má­ció­val ren­del­ke­ző vi­zek né­hány mé­ter tá­vol­ság­ból vagy akár a fa­lon ke­resz­tül is hat­nak szer­ve­ze­tün­kre.

Eb­ből az­tán ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tunk, hogy mind na­gyobb fi­gyel­met ér­de­mes szen­tel­ni az ivó­vi­zün­ket érő ener­ge­ti­kai ha­tá­sok­nak, hi­szen egész­sé­günk meg­őr­zé­sé­nek és vissza­szer­zé­sé­nek tit­ka egy­sze­rű­en a jó mi­nő­sé­gű vízben rejlik.”

Elég a kö­ze­lünk­ben tar­ta­nunk

A szó­ban for­gó ku­ta­tás­ban köz­re­mű­kö­dött még a Salzbur­gi Spor­tor­vo­si In­té­zet, egy wal­si mű­sza­ki in­té­zet, egy Salzburg tar­to­mány­ban lé­vő kli­ni­ka, va­la­mint a Ge­ow­ave ne­vű szin­tén salzbur­gi cég. A mé­ré­sek­re 2003-ban a salzbur­gi Ra­iner lak­ta­nyá­ban ke­rült sor, 31 ön­kén­tes, mak­ke­gész­sé­ges ka­to­na rész­vé­te­lé­vel. A vizs­gá­la­ti ala­nyok egyi­ke sem do­hány­zott, nem fo­gyasz­tott ká­vét, al­ko­holt, gyógy­szert vagy vi­ta­min­ké­szít­ményt. A kí­sér­let a kö­vet­ke­ző­képp zaj­lott: a fi­úk­nak két­szer hat per­ces idő­tar­tam­ban nyu­god­tan kel­lett ül­ni­ük, és egy meg­adott rit­mus­ban lé­le­gez­ni­ük. Eköz­ben egy EKG-ké­szü­lé­ket csat­la­koz­tat­tak rá­juk.

Ezu­tán kö­vet­ke­zett az ún. squ­at­ting-teszt: egy perc ülés, há­rom perc ál­lás, egy perc gug­go­lás, majd is­mét két perc ál­lás. Ezek a moz­du­la­tok kü­lö­nö­sen al­kal­ma­sak a test stressz­re adott re­ak­ció­kész­sé­gé­nek a vizs­gá­la­tá­ra. A gug­go­lás ugya­nis el­szo­rít­ja a vér­ke­rin­gést a lábak­ban, fe­lál­lás ha­tá­sá­ra pe­dig új­ra be­in­dul a ke­rin­gés. Ezáltala pul­zus­szám elő­ször csök­ken, majd is­mét gyor­sul.

A ran­dom­izált ket­tős va­k vizs­gá­lat­ban min­den kí­sér­le­ti sze­mélyt „sem­le­ges hely­zet­ben”, majd a ti­be­ti Ma­na­sarova tó­ból szár­ma­zó víz­zel te­li edény kö­ze­lé­ben tesz­tel­tek, amit a szom­széd he­lyi­ség­ben he­lyez­tek el. Mű­sze­re­sen mér­ték a szív fre­kven­ciá­it, an­nak vál­to­zá­sait. Vi­lá­go­san lát­ha­tó, hogy a szer­ve­zet mi­lyen mér­ték­ben ké­pes a meg­vál­to­zott kö­rül­mé­nyek­re re­agál­ni, va­la­mint ho­gyan vál­to­zik a szim­pa­ti­kus és pa­ra­szim­pa­ti­kus ideg­rend­szer egyen­sú­lya.

Meglepő eredmények

A mé­ré­sek ered­mé­nyét egy szá­mí­tó­gép ér­té­kel­te ki, s ez meg­le­pő­nek bi­zo­nyult: az in­for­má­ci­ót hor­do­zó víz ha­tá­sá­ra már nyu­gal­mi hely­zet­ben is át­la­go­san 70,6/perc­ről 65,9/perc­re las­sult a pul­zus­fre­kven­cia. A squ­at­ting-teszt még en­nél is ér­de­ke­sebb ered­mé­nye­ket pro­du­kált: gug­go­lás­kor a szív­fre­kven­cia át­la­go­san hét szív­ve­rés­sel csök­kent, a szim­pa­ti­kus ideg­rend­szer ak­ti­vi­tá­sa mér­sék­lő­dött, a pa­ra­szim­pa­ti­kus rend­szer ak­ti­vi­tá­sa pe­dig meg­nőtt a víz ha­tá­sá­ra. A gyors fe­lál­lás fá­zi­sá­ban a kü­lönb­ség még je­len­tő­sebb volt.

A kí­sér­let­ből ere­dő kö­vet­kez­te­tés te­hát egyér­tel­mű: szer­ve­ze­tünk ön­sza­bá­lyo­zó me­cha­niz­mu­sai olyan egy­sze­rű és ol­csó esz­köz­zel is be­fo­lyá­sol­ha­tók, mint a kü­lön­le­ges ener­ge­ti­kai ha­tás­ok­kal bí­ró víz, amit még csak meg sem kell in­nunk, elég a kö­ze­lünk­ben tar­ta­nunk. Va­jon az ener­ge­ti­zált víz al­kal­maz­ha­tó-e a szív- és ér­rend­sze­ri­, va­la­mint az au­to­nóm ideg­rend­sze­ri meg­be­te­ge­dé­sek ke­ze­lé­sé­ben? Ez még bizonyításra vár.

Hogyan mérhető a víz minősége?

Az ember ősidők óta „méri” a víz (információs) minőségét – ingával, pálcával vagy kézzel, a mérések pontossága azonban nagymértékben függ a mérést végző személy szellemi tisztaságától. Ma egyre objektívebb mérési módszerek állnak rendelkezésünkre. Ha a vizet közvetlenül akarjuk vizsgálni, sötét látóterű mikroszkóppal dolgozhatunk. A készülékben látott kép értelmezésében azonban egyelőre bizonytalanok vagyunk.

Praktikusabbak az olyan eljárások, amelyek a víznek az emberre gyakorolt hatását vizsgálják. Ilyenkor általában az akupunktúrás meridiánokon beállt elektromos változásokat mérjük, amelyek már akkor is bekövetkeznek, ha a kísérleti személy megérinti a vízmintát. Az orosz „Imedis” és az osztrák „Quintstation” rendszer keretében a meridiánok végpontjait kell egyenként mérni. Egy új eljárás ezt is leegyszerűsíti: minden ujjunkról Kirlian-fotót készítenek, és a kép alapján ítélik meg a változásokat.

Ezen túl azonban a legfinomabb mérőműszer maga az emberi szervezet: figyeljük meg, hogy melyik víz van a legjobb hatással ránk.

A víz különleges al­kal­ma­zá­si te­rü­le­tei

Za­va­ró me­zők sem­le­ge­sí­té­se: A víz nem csak bel­ső­leg al­kal­maz­va ha­tá­sos. Elek­tro­mág­ne­ses be­ren­de­zés­sel meg­fe­le­lő in­for­má­ci­ók vi­he­tők rá, majd ez­zel a víz­zel mennye­ze­ti bur­ko­la­to­kat tölt­he­tünk meg. Az ilyen bel­ső­é­pí­té­sze­ti ele­mek hasz­ná­la­tá­val ge­o­pa­to­gén me­zők ha­tá­sát sem­le­ge­sít­het­jük. Ilyen ele­mek­kel ked­ve­ző ta­pasz­ta­la­to­kat sze­rez­tek a salzbur­gi St. Jo­hann Kór­ház se­bé­sze­ti osz­tá­lyán vég­zett kí­sér­le­tek­ben. A ku­ta­tók na­gyobb szá­mú be­te­gen sze­ret­nék foly­tat­ni a kí­sér­le­te­ket a vég­le­ges ered­mé­nyek ér­de­ké­ben. El­kép­zel­he­tő, hogy ezek bir­to­ká­ban át­ala­kít­ják a kór­ház lég­kon­di­cio­ná­lá­sát, ami amúgy is a mennye­ze­ti ele­mek­be int­egrált víz­ve­ze­té­kek­kel mű­kö­dik. Ha­son­ló ter­ve­ket fon­tol­gat­nak több né­met és sváj­ci gyó­gyí­tó in­té­zet mun­ka­tár­sai is.

Mű­sza­ki te­rü­le­tek: Meg­fe­le­lő in­for­má­ci­ók át­vi­te­lé­vel csí­ra­men­tes­sé te­het­jük a vi­zet, ez­zel csök­kent­he­tő az uszo­dák, gyógy­für­dők vi­zé­nek klór­tar­tal­ma, az épü­let­gé­pé­sze­ti be­ren­de­zé­sek ve­ze­té­kei meg­óv­ha­tók a mész­le­ra­kó­dás­tól és a rozs­dá­tól stb. Franz Ro­it­hin­ger, klí­ma­be­ren­de­zé­sek­kel fog­lal­ko­zó oszt­rák mér­nök 14 évi fo­lya­ma­tos kí­sér­le­te­zés ered­mé­nye­ként meg­ál­la­pí­tot­ta, mi­lyen rez­gé­sek mi­lyen ha­tás­sal van­nak a víz­re, és táb­lá­zat­ban össze­fog­lal­ta azo­kat. Mód­sze­re se­gít­sé­gé­vel pl. tel­je­sen elal­gá­so­dott me­den­cé­ket 8 hét alatt vegy­sze­res ke­ze­lés nél­kül meg le­het sza­ba­dí­ta­ni az al­gák­tól. Ter­mé­sze­te­sen min­den eset­ben kö­rült­ekin­tő­en kell el­jár­nunk. Ha egy nyil­vá­nos für­dő vagy uszo­da vi­zét akar­juk ke­zel­ni azért, hogy csök­kent­hes­sük a hoz­zá adan­dó klór mennyi­sé­gét, olyan rez­gés­sel kell ke­zel­ni a vi­zet, amely az em­ber­nek sem tesz jót.

Vigyázat! Az em­ber, mint min­den ter­mé­sze­ti je­len­ség, di­na­mi­kus rend­szer. Nem min­dig ugya­nar­ra van szük­sé­ge. Ami egyik al­ka­lom­mal jót tesz ne­ki, más­kor ká­ros le­het. Ha tar­tó­san csak egy­fé­le in­for­má­ci­ót köz­lünk ve­le, az biz­to­san ká­rá­ra lesz. Nem vé­let­len, hogy a jó mi­nő­sé­gű ter­mé­sze­tes vi­zek ren­ge­teg bio­in­for­má­ci­ót tar­tal­maz­nak. Ez a rend­kí­vül össze­tett in­for­má­ció­mennyi­ség az, ami se­gít fenn­tar­ta­ni egész­sé­gün­ket. A spe­ciá­lis mód­sze­rek­kel ke­zelt víz­re ak­kor van szük­sé­günk, ha va­la­mi­lyen ok­ból nem fé­rünk hoz­zá a ter­mé­sze­tes „in­for­má­ció­for­rá­sok­hoz”, vagy olyan ter­he­lés­nek va­gyunk ki­té­ve, amit a ter­mé­szet már nem ké­pes ki­egyen­sú­lyoz­ni.

Fotó: Adobe Stock