Irány a szauna!

A szauna szó finn eredetű, jelentése izzasztó fürdő. Igaz, a régészeti leletek szerint a szaunát nem a finnek találták fel. A verejtékezés jótékony hatásait már az újkőkorszak idején felfedezték az ázsiai nomádok. A szaunázáshoz a földbe vájtak egy lyukat, majd felette sátrat emeltek. A gödörbe tűz fölött hevített köveket helyeztek, azokra pedig hideg vizet öntöttek, hogy minél több gőz képződjön. A kellemes meleg jóleső érzés lehetett. Azonban az újvilági maják és az aztékok is ismerték ezt a technikát. Ők agyagkunyhókat építettek templomaik, szentélyeik közelében, hogy verejtékezés segítségével szabaduljanak mag az ártó szellemektől, és felkészüljenek a szertartásokra.

Az ókori görögök és rómaiak híresek voltak fürdőikről, ahol szintén volt forró gőz, illetve meleg kamra (caldarium). A forró helyiség közepén egy izzó szénnel teli edény volt, a fal mentén kőpadok, amelyeket a padlóval együtt fűtöttek, a falakat pedig gyönyörű mozaikok díszítették. Noha, mint láttuk, nem a finnek találták fel a szaunát, a szaunázás kultúrája mégis hozzájuk köthető.

Jó vagy rossz hatással van a szervezetre a szaunázás?

Orvosi szempontból a szaunázás tortúrát, próbatételt jelent a szervezetnek, legyen szó száraz melegről, tehát szaunáról, vagy gőzfürdőről. A 85– 95 °C-fokos hőmérséklet mellett a test minden erejét mozgósítja, hogy továbbra is fenn tudja tartani normális, 37 °C-fokos saját hőmérsékletét. A véredények kitágulnak, a pulzus felgyorsul, a bőr verejtékezni kezd. A verejtékezés során minden egyes szaunázás alkalmával kb. fél liter vizet veszítünk, aminek elpárologtatásával a test hűti magát. Összességében ez rendkívül jótékony hatású. Finn kutatók megállapították, hogy a rendszeres szaunázás hatására normalizálódik a vérnyomás, a hideg-meleg váltakozása pedig edzi az érrendszert, a tüdőkapacitás 10-14%-kal javul. Testileg és szellemileg ellazulunk, beindul az izmok regenerálódása és a bőr tisztulása.

Nem minden esetben sikerült egyértelműen tisztázni a szauna hatásmechanizmusát, de úgy tűnik, hogy a szaunázás nagyon hasonlóan hat a szívre és az érrendszerre, mint a kardioedzések és a demencia kockázatát is csökkenti. Azonban ajánlatos az elővigyázatosság magas vérnyomás, láz és cukorbetegség esetén.

Cukorbetegeknek azért lehet kockázatos a dolog, mert a meleg hatására gyorsul az inzulinfelvétel üteme, ami váratlanul a vércukorszint hirtelen zuhanásához vezethet. A szívbetegekhez hasonlóan tehát a cukorbetegek is feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét, hogyan és egyáltalán szaunázhatnak-e. Az alapbetegségtől függően a hőmérsékletet csak lassan, fokozatosan szabad emelni addig a hőmérsékletig, amit az orvos engedélyezett. A Német Kardiológiai Alapítvány pedig óva inti a szív- és érrendszeri betegeket a hirtelen lehűléstől a hideg vizű medencében vagy a zuhany alatt. Ehelyett járkáljanak hűvösebb helyiségben, vagy vegyenek langyos zuhanyt.

Aki lázas, annak ágyban és nem szaunában, gőzfürdőben a helye! A verejtékezés fő haszna a fertőzés megelőzése, elkerülése. Ha már megtörtént a fertőzés, ez a módszer nem segíti, ilyenkor a leghatásosabb gyógymód „kifeküdni” a betegséget.

Kezdődjön hát a show!

Napjainkra rendkívül népszerű lett a szauna, rengetegen járnak heti rendszerességgel szaunázni, sokan otthoni szaunát is építtetnek. Vannak szenvedélyes szaunába járók, akik különösen kedvelik a rendkívüli alkalmakat, az ún. „felöntéseket”. Több tucat különféle felöntésre specializálódott szaunafajta létezik, és vannak országok, ahol rendszeresen felöntésbajnokságot rendeznek. A felöntésbajnokságok három körben zajlanak, és a versenynek előre megírt, pontos dramaturgiája van. A forró kövekre különféle illóolajokat – pl. citrom, mandarin, bergamott, cédrus, menta – cseppentenek, a szaunát kellemes, tompított fény és lágy zene árasztja el. A felöntőmesterek erre az alkalomra különleges ruházatba bújnak és akrobatikus mozdulatokkal egyenletesen eloszlatják a forró levegőt a szauna légterében. Ez azonban nem nélkülözhetetlen része a szaunázásnak, amelynek csupán két fontos tényezője, lényege van: az izzadás és az izmok ellazítása.

Így szaunázunk helyesen

Előkészületek

• Soha ne menjünk üres gyomorral, de ne is közvetlenül étkezés után szaunába! Előtte pár falat gyümölcs vagy kis pohár joghurt ideális.
• Minden szaunázás előtt zuhanyozzunk le! Nem csak a higiénia kedvéért, hanem azért is, hogy eltávolítsunk a bőrről minden kozmetikumot, ami a forró levegő hatására irritálhatja a bőrt.
• Zuhanyozás után alaposan törölközzünk meg, mert a száraz bőr jobban izzad, mint a vizes!
• A szaunázás előtt vett meleg lábfürdő segít felkészíteni az egész szervezetet.

A szaunában:

• Tegyünk a padra egy nagyobb törölközőt!
• A meleg levegő mindig felfelé száll. Éppen ezért a legmagasabb pad a legmelegebb hely, míg a legalsó a legkevésbé az.
• Annak érdekében, hogy ne szédüljünk meg, amikor kijövünk a szaunából, a szaunázással töltött utolsó két percet érdemes ülve tölteni.
• Azonnal menjünk ki a forró helyiségből, ha nem érezzük magunkat jól!
• Egy menet a szaunában 8-12 percig tart, és semmiképp nem haladhatja meg a 15 percet!

Szaunázás után:

• Szaunázás után menjünk kb. 2 percre a friss levegőre, hogy lehűtsük a légutakat, és friss levegőt szívjunk tüdőnkbe!
• Mielőtt a hideg vizes medence vizébe merülnénk, álljunk a hűvös zuhany alá. Először csak lábunkra és karunkra eresszük a hűvös vizet, majd ezt követi a test többi része.
• A meleg lábfürdő segít kivezetni a maradék hőt a szervezetből.
• A lehűlés után lazítsunk a pihenőhelyiségben.
• Az utolsó szaunázás után igyunk bőséges mennyiségű vizet!

Mikor nem jó ötlet szaunázni?

Nem tanácsos a szaunázás, illetve csak orvos engedélyével szabad, az alábbi esetekben:

• Ha megfáztunk, és kezdenek jelentkezni a tünetek.
• Vénagyulladás vagy a belső szervek gyulladása esetén.
• Akut reuma esetén.
• Rákos megbetegedés esetén.
• Epilepsziában.
• Szervi szív- és/vagy tüdőbetegségek esetén.
• Nagyfokú magas vérnyomás esetén.
• A veseműködés zavarai esetében.
• A pajzsmirigy túlműködése esetén.
• A szív vagy az agy ereinek betegségei esetén.

HELYEK, ahol izzadhatunk

A verejtékezésre alkalmas helyek esetében megkülönböztetünk száraz és nedves szaunát, valamint a teljes és a részleges fürdőket. Minél magasabb a hőmérséklet, annál alacsonyabbnak kell lenni a levegő nedvességtartalmának. Ezzel kíméljük keringésünket.

A klasszikus finn szauna

A finn szauna ún. száraz gőz, hőmérséklete 85–95 °C, a levegő páratartalma 10-30%. Utóbbi csak a felöntések alkalmával módosul. Ha jól átmelegedett a testünk, le kell hűtenünk magunkat, vízsugárral vagy a hideg medencében. A száraz meleget viszonylag jól tolerálja az emberi szervezet, ezért gyermekeknek sem ellenjavallt.

Banja: a keményeknek való változat

Az orosz fürdő (banja) általában kis kunyhó, hideg vizű tó partján. A kunyhót 60 Celsius-fokra fűtik fel, és a köveket állandóan vízzel locsolják, aminek következtében bőséges mennyiségben forró gőz termelődik. Az izzadt bőrt nyírfagallyakból kötött köteggel, esetleg eukaliptuszgallyakkal paskolják, ami serkenti a keringést. Az igazán kemény legények közvetlenül az alapos izzadás után a jeges vízbe ugranak (télen a jégbe léket fúrnak).

Sanarium – wellness és egy csipetnyi ezoterika

A wellnessimádók kedvence a sanarium, a szauna és a gőzfürdő sajátos keveréke. Hőmérséklete 60 Celsius-fok, a páratartalom 45%. Gyógynövényekkel, illóolajokkal gazdagított felöntéseket alkalmaznak, a kellemes, színes fény pedig segít az ellazulásban.

Akin nem akarja magát kizárólag a meleg erejére bízni, kristálysanariumba megy, itt a szaunakályha alatt féldrágakövek, pl. hegyikristályok, ametisztkristályok vagy egyéb kvarckristályok vannak, amelyek egyesek szerint pluszsegítséget nyújtanak az idegrendszer ellazításában, illetve a szervezet öngyógyító, regeneráló erőinek aktiválásában, és megtisztítják a szauna belsejét a káros, ártó energiáktól. A kristályszauna hőmérséklete jellemzően 90 °C.

Hamam – felüdülés testnek és léleknek

A török (arab) hamam egyszerre több területet képes lefedni. Medencés fürdő, amely a gyógyulást és a tisztálkodást szolgálja, masszírozás és a társadalmi élet fontos színhelye a tradicionális közel-keleti kultúrában. A török fürdőben eltérő hőmérsékletű helyiségeket találunk. A fürdőzés először alapos zuhanyozással kezdődik, szappan nélkül. Ezután 45 fokos gőzfürdő következik, kb. 15 perc erejéig, ami alatt megnyílnak a bőr pórusai, ellazulnak az izmok és jól átmelegszik az egész test. Ezt követi a langyos zuhany, ezúttal szappannal. Miután ilyenformán megtisztultunk, alulról fűtött márványlapra fekszünk, aminek török neve göbektaksi. A fürdőmester egy mosdókesztyűvel alaposan végigdörgöli és masszírozza egész testünket. Ezután teljesen beborítja egész testünket, tetőtől talpig szappanhabba, mielőtt hozzálátna a vizes leöntésekkel tarkított masszírozáshoz. A fürdőlátogatás általában kellemes teázással zárul, baráti vagy családi körben.

Klasszikus gőzfürdő

A hagyományos gőzfürdő igazán nedves, vizes műfaj, sűrű a gőz, szinte harapni lehet. A hőmérséklet kb. 45 Celsius-fok. A gőz főként a krónikus nátha kezelésére alkalmas.

Hó, hideg zuhany

Mindegy, hogy száraz vagy nedves gőzbe megyünk, az igazi gyógyhatást a meleg után következő lehűlés garantálja. A hideg inger hatására a véredények hirtelen összehúzódnak. Ha ismét felmelegszünk, megint kitágulnak. Ha ennek váltakozásával rendszeresen eddzük érrendszerünket, szívünk hatékonyabban pumpálja a vért az erekben és javul a szövetek oxigénfelvétele. A hirtelen lehűlés során sokan felkiáltanak, amikor felhevült testükre rázúdul a hideg víz. Mások a zuhany helyett a hideg medencében mártóznak meg, vagy tömlőből csurgatják magura a hideg vizet. Egyes fürdőkben még zúzott jeget előállító gép vagy hókamra is van, amelyek nyáron is gondoskodnak az igazán alapos lehűlésről. A hideg inger után pihenni kell, hogy szervezetünk magához térjen a meleg-hideg ingerhatásoktól. A pihenés legalább olyan hosszú legyen, mint a meleg fázis volt!

Teljes vagy részleges fürdő?

Míg a klasszikus teljes fürdő esetében egész testünket kitesszük a hőnek és a verejtékezésnek, a részleges fürdőknél csak egy-egy testrészre korlátozódik a melegítés. A hideg-meleg vizes fürdők, leöntések a kezelt testrész keringését hivatottak javítani, serkenteni. A kar- és lábfürdők ugyanakkor arra is alkalmasak, hogy manikűr/pedikűr előtt jól felpuhítsuk a bőrt és a körmöket.

Fotó: Adobe Stock