A táncolás egészségessé és boldoggá tesz
Vajon mikor történt meg utoljára, hogy táncra pattant a kedvenc zenéje hallatán, vagy végigugrálta az egész éjszakát? Már régóta nem? Akkor legfőbb ideje, hogy újra belevágjon! A tánc révén az ember visszatér a gyökereihez, hiszen valamennyien született táncosként jövünk a világra. Az embrió már az anyaméhben reagál apró mozdulatokkal a zenére, a csecsemők pedig vidáman kalimpálnak a végtagjaikkal, ha szép melódia üti meg a fülüket. Úgy tűnik, a zene mélyen megérint minket, ott, ahol az érzelmeink rejtőznek. Nem tehetünk mást: ha olyan ritmust hallunk, amely pozitív érzéseket kelt bennünk, megmozdul a lábunk, vagy integetni kezdünk a fejünkkel.
A szakemberek szerint a tánc mélyen az agyunkban rögzült, és olyan ősi, mint maga az emberiség. Úgy is mondhatnánk, hogy a génjeinkben hordozzuk. Csak a kamaszkor kezdetén ébred bennünk szégyenkezés, hogy a nyilvánosság előtt szabadon mozogjunk – attól félünk, hogy ezzel lejáratjuk magunkat. Ezért többé nem rontunk ki vidáman a parkettra, ha minden sejtünk azt kiabálja is, hogy táncolni szeretne. Holott a tánc kimondottan jót tesz az önbizalmunknak. Aki táncol, az erős, hiszen legyőzte a szorongását, hogy amit csinál, azt mások kínosnak fogják találni, helyette a szívére hallgat, és nem érdekli, a többiek mit gondolnak. Szabadon meri átadni magát a tánc élvezetének.
12 jó ok arra, hogy táncoljunk
- Erősödnek az izmaink, javul az erőnlétünk, jobb lesz a testtartásunk.
- Jobb lesz a kondíciónk és a koordinációs képességünk.
- Erősödik a szívünk.
- A tánc szellemi fitnesz, fokozza a kreativitást és javítja az emlékezetet.
- Megelőzi a demencia kialakulását.
- Lehetőséget ad arra, hogy összebújjunk a partnerünkkel.
- Kikapcsolódás a mindennapokból.
- Feloldja az elakadásokat, a szorongást és a depressziót.
- Javítja az önértékelést.
- Segít feldolgozni az érzéseinket.
- Csökkenti a fájdalmakat.
- Lebonja a stesszt.
Az istenek ajándéka
A tánc történelmi koroktól és helyszínektől függetlenül emberi alapszükséglet. Tánc közebn úgy érezzük, egybeolvadunk a zenével, önmagukkal és a többi táncossal, és eggyé válunk valami magasabb szintű erővel. Már az ősember is mozgással fejezte ki, ha örült valaminek, ha gyászolt, ha dühös volt, de táncol az aratás után, a vadászatot követően, vagy ha ki akarta engesztelni az isteneket. Együtt ugrándozott a többi barlanglakóval, körtáncot járt, lengette a karját, miközben ritmikusan ütögetett valami jó hangot adó tárgyat, vagy rázta a medvecsontokból készült csörgőjét. A kőkorszaki barlangfestmények is mutatnak táncoló sámánokat, ezzel is igazolva azt a feltételezésünket, hogy már az őseink is szerettek táncolni.
Ismerünk indiai szobrokat táncoló istenekkel, az ősi Egyiptomban a tánc Osiris istenhez tartozott, míg az ókori Görögországban eksztatikus ceremóniákkal ünnepelték Dionüszoszt. Nem létezik kultúra tánc nélkül. A középkorban a vad, érzéki paraszttánc tüske volt az egyház szemében, és büntetést rótt ki miatta a hívőkre. Ez azonban nem tartotta vissza az embereket az örömteli táncolástól.
A társastánc a 16. századtól jött divatba. A nemesek méltóságteljes mozdulatokkal járták a menüettet, az egyszerű nép később a keringő ritmusára keringett. A 20. században olyan modern táncok alakultak ki, mint a foxtrott, a shimmy, a charleston, míg Isadora Duncan teljesen fellelkesítette a közönséget. A twist 1945 után őrjítette meg a fiatalokat, a Szombat esti láz című film nyomán pedig John Travolta példáját követve áradtak a diszkókba.
A tánc kulturális jelenség. Lehet szigorú szabályokat követő szertartás, lehet precíz művészeti kifejezési forma, de lehet sport is. bármilyen formájáról legyen szó, a tánc mirólunk szól. Éppen ezért nem létezik helyes és helytelen formája.
Egészséges lélek, erős test
Egyedül, párban vagy csoportban, ahol zene szól, ott mindjárt jobb kedvünk lesz. az önfeledt odaadás új energiával és életörömmel ajándékoz meg minket. Ennek oka a nagy mennyiségben termelődő endorfin és dopamin, a boldogsághormonok. Azt is tudjuk, hogy tánc közben csökken a stresszhormonok szintje. Elég ötpercnyi mozgás vidám zenére, és máris sikeresen állítjuk meg gondolataink szélmalmát, és érünk el relaxációt. Az amerikai táncpedagógus, Gabrielle Roth jelmondata az volt: A szellem megnyugtatásának legjobb módszere a test megmozgatása. Minden testi aktivitás jótékony hatású ebből a szempontból, a csúcs azonban mindenképpen az, ha át tudjuk adni magunkat a zene ritmusának. A hangok harmóniája egyenesen a szívünkig hatol, és ha a mozgás a szívünkből jön, akkor az boldoggá tesz és ellazít minket. Az agyunkban egyébként összeköttetésben állnak a hallásért és a mozgásért felelős idegsejtek, a hangok tehát arra indítanak minket, hogy megmozduljunk.
Nem tehetünk mást, táncolnunk kell
Aki rendszeresen így tesz, az nemcsak relaxáltabban és belsőleg erősebben néz szembe a mindennapok kihívásaival, hanem okosabb is lesz. Miközben megtanuljuk a lépéseket, és összehangoljuk a karunk és a lábunk mozgását, új idegpályák alakulnak ki az agyunkban, és ez a folyamat időskorban is lejátszódik. Tánc közben minden másodpercben új döntéseket kell hoznunk. Hová tegyünk a testsúlyunkat, hogyan mozgassuk a karunkat, a lábunkat? Mindez serkenti az agyműködést. A vizsgálatok szerint ettől nő a koncentrációs képességünk és a kognitív teljesítőképességünk. Már egy órányi tánc fokozza az emlékezetünk erejét és a kreativitásunkat.
A tánc hatására szellemileg rugalmasabbá válunk, és gyorsabban tudunk reagálni.
Amikor átadjuk magunkat a ritmusnak, azt jót tesz a testünknek, a kondíciónknak, a mozgékonyságunknak és a koordinációnknak, mellette pedig a szívünk teljesítménye is javul. A test valamennyi izma erősödik, a fasciák visszanyerik a rugalmasságukat, az inak és szalagok vérellátása javul, ami jótékony hatást gyakorol az ízületekre. Az immunrendszer is lökést kap, a vizsgálatok szerint fokozódik az antitestek termelődéséért felelős B-limfociták termelődése. További kedvező hatása a táncnak, hogy fokozódik a zsírégetés, aki tehát sokat táncol, az sok kalóriát éget el. A zsírpárnák eltűnnek, a test erősebbé és feszesebbé válik, a testtartás javul, és általában véve is jobban érezzük magunkat.
A tánc során a testi kontaktus és az érintés rendkívül fontos szerepet játszik, amire a tangó a legjobb példa. A tangósokkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy csökken a stresszhormonok szintje, megnő a tesztoszteron és az oxitocin, a kötődéshormon termelődése. A tánc összeköti az embereket. A partnerek szavak nélkül kommunikálnak, csak a testükkel. A tanfolyamokon pedig új emberekkel ismerkedünk meg, és ez elégedettséget ad.
A női önbecsülés fejlesztése
Sok nő érzi korlátozva magát az életében, a ránehezedő társadalmi nyomásoktól szenvedve. Sokan elidegenednek a saját nőiességüktől is. A keleti tánc ilyenkor az érzelmek kifejezésének nagyszerű lehetőségét kínálja. Segítségével megszabadulhatunk az érzelmi terheinktől, és közelebb kerülhetünk a női gyökereinkhez. Hol szelíd, hol meditatív, hol temperamentumos, hol földhöz kötődő – az eredetileg Egyiptomból származó orientális tánc maga az eltáncolt nőiesség. Erősíti a hátat, a medencealapi izmokat, segít menstruációs fájdalmak esetén, és fokozza a női önértékelést. Nem kell hozzá tökéletes test, hogy egy nő átadja magát ennek az érzéki élménynek, és megtapasztalja a holisztikus gyógyulást. Ez a Kelet tánca, amelyet a köznyelv csak hastáncként emleget.
A klasszikus indiai táncnál (bharata natyam) a táncosnő, a nayika, színpompás köpenyt hord, kis harangokat a szoknyáján és szimbolikus jelentésekben gazdag ékszereket. A keze, a karja, a lába, a feje és a szeme egyetlen mozdulata sem véletlenszerű, hanem minden a csakrák fokozott aktiválását szolgálja, és ezzel egy magasabb szintű energia elérését. Ahogyan keleti, úgy indiai táncokat is tanulhatunk ma már különféle tanfolyamokon.
Aki a melodikus hangokra mozog, azonnal jobb kedvűvé válik
A zumba is közkedvelt, ez a teljesítményhatárokat feszegető, izzasztó aerobiktánc, amikor egy egész csoport mozog együtt. Noha fárasztó, a zene, a csoportöröm és a lendületes lépések kombinációja révén a megerőltetés fel sem tűnik. A táncosok ilyenkor átkerülnek egy másik világba, már nem anyák vagy feleségek, hanem táncoló istennők, akiknek nem kell törődniük a háztartással, a bevásárlással és a gyerekekkel. Legalábbis egy órára nincsen más az életükben, csak a tánc. Eltűnik a stressz, a gondok, a negatív gondolatok, még a fájdalom is, és a helyébe friss energia, életöröm és pozitív életfelfogás lép. Az egyetlen veszélye, hogy függővé tesz – a hangszórókból üvöltő szambazene hatására úgy érezhetjük, mintha a riói karnevál forgatagában lennénk.
Jelentős gyógyulási potenciál
Az emberi agy egész életünk során képes új kihívásokhoz alkalmazkodni, ezt hívják szaknyelven idegi plaszticitásnak. A Parkinson-kór és a demencia előrehaladása bizonyítottan lelassítható, ha a beteg rendszeresen táncol, a még megmaradt képességek megőrződnek. A rendszeres páros tánc akár 67%-kal is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Az első sikerek már szklerózis multiplex, fájdalomszindróma és artrózis esetén is megmutatkoznak. A mellrákos nőket a tánc pozitív testérzéshez segíti hozzá.
A tánc nemcsak preventív és kiegészítő terápia lehet, hanem valóban gyógyíthat is. Hippói Szent Ágoston ezt már a 4. században gyanította, amikor azt írta: „Dicsérem a táncot, mert megszabadítja az embereket a dolgok nehézségeitől.” Táncterápia az 1940-es évek óta létezik, és jó eredményt ad például depresszió esetén. Az elnyomott érzések és az érzelmi terhek a folyamatos mozgás révén a felszínre törnek, így a páciens új módon tapasztalhatja meg a saját testét, az önérzékelése világosabbá válik. Szintén jól beválik a táncterápia kiégés, evészavarok, szorongásos és kényszeres zavarok, szenvedélybetegségek és traumafeldolgozás esetén.
Azt mondják, a tánc a legjobb gyógyszer, hiszen egyfajta katarzist ad, érzelmi megtisztulást. Mindannyian követhetjük a más idézett Hippói Szent Ágoston tanácsát, aki azt írta: „Ó, ember, tanulj meg táncolni, különben az angyalok az égben nem tudnak mit kezdeni veled.”
Így segít a táncmeditáció
A hagyományos meditációs formákhoz hasonlóan ilyenkor is a fókusz befelé fordul, és a nyugtalan szellem megnyugszik. A meditatív tánc megszabadít a felhalmozódott blokádoktól, és új kapcsolatot épít fel önmagunkkal, így új testérzés alakulhat ki.
Keressünk egy szép helyet, például az erdőben, egy tó partján vagy a saját négy falunk között. Kapcsoljunk be egy nekünk tetsző zenét, és táncoljuk el tíz percen át Shiva táncát (útmutatást találunk a YouTube-on) a megfelelő mantrára. De választhatunk egyéb mantrákat is, és tánc közben engedjünk el mindent, ami megterhelő. Úgy táncoljunk, ahogyan az a testünknek tetszik, a saját ritmusunkban, amíg ki nem alakul bennünk a csend.
Fotó: Adobe Stock
