Örömtelenség

Az életöröm hiánya új népbetegséggé kezd alakulni, amit szaknyelven andhedóniának neveznek. Ez nem éri el a depressziós hangulatzavar szintjét. A kutatók szerint a 35évesnél idősebb férfiak egynegyedénél, a nők egyharmadánál időszakosan előfordul az örömtelenség. A jelenség oka a túl sok stressz, a helytelen táplálkozás és az alvás, a pihenés hiánya. Az USA-ban ez a jelenség napjainkra komoly méreteket öltött, amit nem lehet félvállról venni.

Az örömtelenség kezdeti depresszió?

„Az anhedóniát a depressziótól egyetlen apró lépés választja el” – magyarázza dr. Lynne S. Condoli, a Maryland államban működő Bethesda Nemzeti Egészségvédelmi Intézet pszichobiológiával foglalkozó munkatársa. „Az érintetteknek észre kell venniük a figyelmeztető jeleket: a krónikus fáradtságot, a belső nyugtalanságot, a kedvetlenséget vagy pesszimizmust. Aki reggel nem optimista hangulatban kel fel az ágyból, annak idegrendszerében már nem termelődik elegendő hangulatjavító hatású ingerületvivő anyag.”

Azonban egyre többen inkább elkerülik a nehéz helyzeteket, vagy passzívan reagálnak azokra. Éppen ezért egyre gyakrabban mondanak csődöt döntő jelentőségű élethelyzetekben, mint amilyen a partnerkeresés, álláskeresés, a társadalmi beilleszkedés. A jókedv és a bizakodás ugyanis mindenkinél szimpátiát vált ki, hatása alól senki nem tudja kivonni magát.

A Kaliforniai Egyetem kutatói górcső alá vettek bizonyos viselkedésmintákat. Hosszas kísérletezések után kifejlesztettek egy egyszerű minitesztet, amelynek segítségével néhány másodperc alatt megállapítható, hogy ideje-e fejleszteni mentális potenciálunkat.

Hogyan keletkezik az életöröm?

A vidámság, boldogság és a jókedv agyunk több mint 100 milliárdnyi agysejtje biokémiai folyamatainak kifejeződése. E sejtekben keletkeznek azok a pozitív érzések, amelyek speciális ingerületvivő anyagok, az ún. neurotranszmitterek útján szétáramlanak az idegsejtek hálózatán. A neurotranszmitterek fehérjemolekulák.

Mivel az életöröm és a pozitív tetterő fontosak, a természet úgy rendelkezett, hogy e fontos hírvivő anyagok egyetlen fehérjeépítő aminosavból előállíthatók legyenek. A táplálékban található fehérjék átalakítása neurotranszmitterré ráadásul hihetetlenül gyors tempóban zajlik. Míg más életfontosságú fehérjéket akár több ezer aminosavból kell előállítanunk, a boldogság érzetéhez szükséges anyagok termelődéséhez mindössze egy fehérje-alkotóelem kell.

Boldogsághormonok a vidámság alapjai

A dopamin a fenilalanin nevű aminosavból képződik. Ez a neurotranszmitter alapvető boldogsághormonunk, amely a vidám kiegyensúlyozottság és a belső béke biztosítója, fiatalnak és öregnek egyaránt szüksége van rá.

A noradrenalin az idegsejtekben alakulát az előbb említett dopaminból. Ez a viharos jókedv, az eufória, valamint a tetterő és a kreativitás idegi hormonja. A természet a szaporodás motorjának szánta. Győzelmi hormonnak is nevezik, mert szükséges a kivívandó pozícióért folytatott küzdelemhez, a partner meghódításához, valamint a problémás élethelyzetek megoldásában nélkülözhetetlen kreativitáshoz. A gyermekek, a serdülőkorúak és a fiatal felnőttek folyamatosan sok dopamint alakítanak át noradrenalinná.

A szerotonin a harmadik fontos hangulatjavító anyag szervezetünkben. A triptofán nevű aminosavból képződik. A szerotonin megnyugtat, örömöt okoz és az élet nehézségeivel szemben ellenállóbbá tesz bennünket. A szerotonin a tobozmirigyben altató hatású melatoninná alakul át. Utóbbi is fontos, mert nincs jó hangulat pihentető alvás nélkül. Éppen ezért a triptofán, a szerotonin és a melatonin molekulái rendkívüli mértékben hasonlítanak egymásra.

Mivel mindeme boldogsághormonok fehérje-alkotóelemekből állnak, világos, hogy a fehérjék rendszeres fogyasztása nélkülözhetetlen. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezután még több húst kell ennünk. Sőt, ellenkezőleg: a növényi eredetű fehérjék kb. 60-szor gyorsabban emészthetők és hasznosíthatók a hormonszintézis szempontjából, mint pl. a sertéshús proteinjei.

Vércukor nélkül nincs boldogság

Neuronjainknak nyersanyagra is szüksége van az energia előállításához. Ez az energiahordozó a glükóz, a szénhidrátok legkisebb egysége, egy cukorfajta. Amikor ez a szénhidrát a táplálékból felszívódik és a véráramba jut, vércukornak nevezzük. Idegrendszerünk, így agyunk szinte kizárólag csak a vércukor révén jut táplálékhoz. Mentális terhelés vagy stresszhelyzetek leküzdése esetén tizedmásodpercek alatt rendelkezésre kell állnia az ideg-élettanilag nélkülözhetetlen energiának. Vércukor nélkül a boldogsághormonok termelése sem működhet.

Másképp áll a helyzet az izomsejtekkel és a kötőszöveti sejtekkel, amelyek szükség esetén zsírmolekulákat is képesek hasznosítani. Ez azért van így, mert a vércukor gyorsan elhasználódik. A vércukor azonnal hasznosuló energiát szolgáltat, ugyanakkor a trigliceridek, a zsírmolekulák lassan oxidálódva adják le energiatartalmukat.

Agysejtjeink folyamatosan pszichoaktív fehérje-építőelemeket – triptofánt, fenilalanint vagy tirozint – szívnak magukba, hogy belőlük neurotranszmittereket állítsanak elő. Ezeket parányi hólyagocskákban, ún. vezikulumokban raktározzák. E munkájukban az idegsejtek igen szorgosak lehetnek, mint a mókusok. Minél több transzmittert sikerül összegyűjteniük, annál tovább képesek életörömöt nyújtani.

Egy érintés is elég

Gyermekekben, csakúgy, mint a szabadban élő állatokban ezek a vezikulumok szinte pattanásig telítettek. Nagyobb mennyiségben a szinapszisnak nevezett idegsejtek közötti kapcsolatot fenntartó végkészülékekben találjuk őket. A szinapszisok közötti rés(szinaptikus rés)kocsonyás anyaggal van kitöltve. Örömhír, egy cirógatás vagy más kellemes esemény hatására a neuronok villámgyorsan egymáshoz érnek és boldogsághormonokat bocsátanak a szinaptikus résbe, ahonnan több-billiónyi elágazás révén egész hálózatrendszerekbe optimista impulzusokat juttatnak el.

Ez természetesen óriási energiafogyasztással jár. Ezért minden egyes agysejtünk szinapszisaiban több ezer mitokondrium található. Utóbbiak parányi kamrácskák, amelyek üzemanyagcellaként működnek. Itt oxidálódik a vércukor, miközben energiát ad le. A gyermekekben, ill. minden emberben, aki valóban tud örülni, a mitokondriumok nagyok, telítettek. Éppen ezért sok energiát képesek előállítani. Ehhez, mint minden égéshez, oxigénre van szükségük. Az egészséges neuronok éppen ezért bőségesen el vannak látva energiával és oxigénnel egyaránt.

A vércukor és az aminosavak hiánya mellett az oxigénhiány is okozhat fáradtságot, levertséget, lehangoltságot. Ez a magyarázata annak, hogy sokan egy kiadós erdei séta után frissebbnek, élénkebbnek érzik magukat.

Ha hiányzik a glükóz és az oxigén, nagymértékben csökken a boldogsághormonokat tartalmazó vezikulumok és mitokondriumok száma az idegsejtekben. Ezzel magyarázhatók a napközben jelentkező hangulati mélypontok is. A pszichológiai jelenségek biológiáját kutató szakemberek a legkorszerűbb mikroszkópos technológia segítségével pontosan nyomon tudják követni az idegrendszerben zajló folyamatokat az ún. nanomolekuláris tartományokban is.

A jó hangulat ehető

Amint azt korábban említettük, idegsejtjeink kedvenc tápláléka a szénhidrátok legkisebb egységének számító glükóz. Ez nagy mennyiségben megtalálható a természetes élelmiszerekben: gabonában, natúrrizsben, burgonyában, zöldségekben, hüvelyesekben, gombákban, gyümölcsökben és salátákban. Ha egy finom zöldséges, burgonyás egytálételt eszünk, nem kell sokáig várnunk, míg az amiláz nevű enzim lebontja a zöldségek szénhidráttartalmát, és azok felszívódnak a belekből. Ez biztosítja az egyenletes vércukorszintet, és ezzel a kiegyensúlyozott idegállapotot. Azt is mondhatnánk, hogy idegsejtjeink jó vagy nem megfelelő tápláltsága a bevásárlókocsiba rakott élelmiszerektől függ.

Amit idegsejtjeink egyáltalán nem szeretnek, azok az édességek, a cukros üdítők, finomlisztből készült sütemények vagy a fehér, hántolt rizsből készült ételek. Ezeket ugyanis megfosztották fontos tápanyagaiktól, ami visszamarad, azok üres kalóriák. Ez a tömény „instant-szénhidrát” gyorsan felszívódik, telíti a vércukorszintet, de legalább ilyen gyorsan ki is ürül, és vércukorszintünk megint drasztikus mélyrepülésbe kezd. Ez tehát kedvezőtlen feltételeket teremt a stresszes munkanap leküzdéséhez.

C-vitaminnal az örömtelenség ellen

Amerikai biokémikusok a következő tippet ajánlják: késő este,közvetlenül lefekvés előtt együnk egy falat tiszta fehérjét (kb. 3 dkg sovány húst, szárnyast bőre nélkül vagy halat, esetleg tofut). Ehhez igyuk meg egy citrom levét – amit nem melegítünk meg, mert attól tönkremegy a C-vitamin-tartalma. A proteinek lebomlanak a belekben, és értékes aminosavakkal táplálják agyalapi mirigyünket. A cseresznyeméretű mirigy mindeme aminosavakból a C-vitamin segítségével növekedési hormont termel. E molekulák mindegyike 189 aminosavból tevődik össze.

Körülbelül 70 perccel elalvás után az agyalapi mirigy e hormonból nagy mennyiségeket bocsát ki a vérbe. A zsírsejtekbe jutva a triglicerideket (a zsírsejtekben raktározott zsírok) mobilizálják és eljuttatják azokat a sejtek mitokondriumaiba, ahol oxidálódva energiát termelnek. Az így nyert energia segítségével a növekedési hormonok regenerálják, megújítják szöveteinket. Ezért másnap kipihenten és kisimultan ébredünk, üdébb arc néz vissza ránk a tükörből. A növekedési hormon (szomatotrophormon = STH) éppen ezért ősidők óta a legkiválóbb fiatalító és fogyasztó csodaszer.

A fent említett késő esti fehérjefalat további előnye, hogy éjszaka aminosavakkal látja el agysejtjeinket, tehát elősegíti a boldogsághormonok termelődését is. A következmény: reggel nemcsak megfiatalodva, de jobb hangulatban is ébredünk. Érdemes kipróbálni!

Az alvás boldoggá tesz

Ha stressznek vagyunk kitéve, ún. szimpatikus idegrendszerünk működése válik dominánssá. Ilyenkor véredényeink szűkebbek, aminek hatására vérnyomásunk emelkedik, szívünk és agyunk teljesítménye fokozódik, gyomrunk és beleink működése lassul. Ennek hatására egyrészt aktívabbá válunk, másrészt idegsejtjeink táplálása lassul, mert lassul a felszívódás is. Nem csoda tehát, ha napközben időnként hanyatlik teljesítményünk.

Alvás és pihenés közben szervezetünket a paraszimpatikus idegrendszer irányítja, az előbbivel ellentétes mechanizmusok alapján: Ereink kismértékben kitágulnak, csökken a vérnyomásunk, emésztő szervrendszerünk intenzívebben kezd működni, aminek hatására javul sejtjeink tápanyagellátása.

A természet csodálatos mivoltát példázza a cukoranyagcsere mechanizmusa. A vércukorszint emelkedésével párhuzamosan ugyanis emelkedik vérünkben a hasnyálmirigy által termelt hormonnak, az inzulinnak a szintje is, amely bizonyos mértékig tágítja a tápanyagokat szállító vért. E módon a glükóz hozzájárul ahhoz, hogy agyunk és idegsejtjeink megfelelő mennyiségű táplálékhoz jussanak.

A glükóz és az inzulin közösen alkotják az alvás-ébrenlét mechanizmusának kapcsolóját. Az elalváshoz és jó átalváshoz fontos, hogy ereink kitáguljanak és vérnyomásunk enyhén csökkenjen. Ezért a szénhidrátokban dús vacsora pihentető alvást biztosít. Ilyen lehet az almás tejberizs vagy a juharszirupos palacsinta, esetleg egy szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér vajjal és mézzel. Az alvás és a nyugalom fontos előfeltétele a jó agyműködésnek.

A meditáció hatásai

A meditáció olyasmi, mint az alvás kistestvére, az alámerülés a belső békébe. Ennek egyaránt örül az agy és a szervezet minden idegsejtje, mert ilyenkor nem használjuk fel boldogsághormonjainkat, sokkal inkább elősegítjük azok termelését. Meditáció közben is kitágulnak az erek, ezáltal több vér jut el agyunk minden sejtjéhez.

Ehhez nem szükséges Tibetbe elmenni és kolostorba vonulni, ahol mantrákat mormolva meditálnak a szerzetesek. Egészen egyszerű, könnyen kivitelezhető gyakorlatok segítségével is ellazulhatunk. Ehhez elegendő 20 percig teljesen egyedül magunkba mélyedni és

• egy vízfelszínt, pl. egy patakot vagy tavat szemlélni,
• vagy megfigyelni, hogyan vonulnak a felhők az égen,
• figyelni, hogyan mozgatja a szél a fák csúcsait.

Tesztelje, milyen szintű az életöröme

Válaszoljon őszintén az alábbi kérdésekre:

Foto: Adobe Stock