Növényi eredetű homeopátiás szerek – Bolondító beléndek

Az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű növénytani könyvben Melius Juhász Péter (1578) nem „bolondító” növényről tesz említést a beléndek kapcsán, hanem bolondfűről. A „bolondfű” sem  jelenti azt, hogy a fű bolondul meg, hanem a „bolondot” kezeljük vele.

Veszelszki Antal egyik könyvében (1798), amikor a „gonosz személyeket” látja el személyesített névvel, számos kortársához hasonlóan említ ördögöt, boszorkányt, sátánt és más rossz lelket, akik jelentős szerepet töltöttek be őseink lelki világkörében. Mai beszédünkben is mondogatjuk, hogy „az ördög vigye el” és hasonlókat. Nem látjuk magunk előtt a megszemélyesített gonosz lelkeket, de valahol mélyen bujkálnak a „sötét középkor” idejéből, egyéb hiedelmek társaságában.

Hogy jut az emberi szervezetbe a beléndek?

Vajon a nadragulyához (Atropa belladonna) hasonlóan a „bolondfű” nem okozhat-e olyan mérgezési tüneteket, mint egyes burgonyafélék? A nadragulya termése a fekete cseresznyére emlékeztet, de attól eltérően sok magot tartalmaz és ötágú zöld csésze különbözteti meg a cseresznyétől. De hogy jut az emberi szervezetbe a beléndek, amelynek egyik részét sem fogyasztja senki, és semmilyen vonzó, csábító jelleggel nem rendelkezik?

Vajon a Hyoscyamus niger, ez a bolondító beléndek tudományos neve, valóban „megbolondít” egészséges embert, vagy fordítva, az eredeti magyar nevén bolondfű nem utal-e arra, hogy valaki tartósan, hosszú ideig, talán élete végéig másképpen viselkedik, mint a normálisnak elfogadott személyek, és ezért azt mondják róla, hogy „bolond”? Van-e fű, amely „bolondít”, vagy esetleg olyan beteg, aki más, mint az átlag, de egy fűvel csökkenthető különcsége, mássága?

Ugyanaz a fő hatóanyag

Sok-sok kérdés után talán dereng a válasz. Amikor két növényfaj, a nadragulya és a bolondító beléndek egyazon növénycsaládba tartozik, a burgonyafélék (Solanaceae, más néven csucsorkafélék) rendszertani csoportba, és mindkettőnek ugyanaz a fő hatóanyaga, a hioszciamin, számíthatunk- e arra, hogy van hasonlóság közöttük, gyógyászati szempontból is?

Szárítás, feldolgozás, tárolás során a nadragulyában az eredeti molekula kisebb átalakuláson megy keresztül, atropin lesz belőle.

Sajnos van olyan személy, gyermek és felnőtt egyaránt, aki hasonlóan viselkedik, mint a nadragulyától „megbolondult” gyermek. De nem a nadragulya a hibás. Ilyennek született, és ezért játszótársai csúfolják vagy félnek tőle, jóllehet mutatványai sokkal kevésbé látványosak.

Most következik a meglepetés. Ennek a „csendes bolondnak” megnyilvánulásait, magatartásbeli furcsaságait a jelentéktelen beléndekből készített homeopátiás gyógyszerrel mérsékelni lehet, csökkenteni, ideig-óráig megszüntetni addig, amíg ismét nem kezdi csúfolni az, aki nem érti az egészet.

A hioszciamin, ha túllépnek a terápiás adagon, a nadragulya bogyója, ha jó íze miatt megkínálnak vele valakit, mert tréfának tekinti a következményeket, kiválthat olyan mutatványokat, amelyek egyes elmebajosak magatartására emlékeztethetnek. De az elmebajt nem a hioszciamin okozza. Homeopátiás kezelésként kisebb-nagyobb eredményeket ér el az elmegyógyász, ha beépíti a hioszciamint pszichoterápiás kezelésébe.

Tízéves koromban egy hónapot töltöttem a borosjenői – akkori nevén – elmegyógyászati intézetben, gyengeelméjű gyermekek iskolájában. Barátom, osztálytársam hívott meg nyári vakációban. Édesapja volt az intézet igazgatója. Ajánlotta, hogy játsszunk a bentlakókkal, de viselkedjünk úgy, mint akik mostantól kezdve az osztálytársaik közé tartoznak. Már órák óta együtt játszottunk. Nem értettem, miért utalták be őket egy elszigetelt iskolába. Különböző feladatok megoldása lényeges szerepet játszott az egyedekre szabott iskolásoknál. Hosszú, szokatlanul hosszú szünet után mentünk vissza az egyik osztályba, nem éreztem különbséget közöttük. Egyszer csak padtársam, a tanár szeme láttára, átnyújtotta füzetét, és megkért, adjak össze néhány 5-6 számjegyű sort. Nem tudott összeadni. Minden feladatot megoldott a különböző tantárgyak esetében. Rájöttem. Ez a gyengeelméjűség egyik megnyilvánulása. Nem kezelték semmilyen gyógyszerrel. Ma többfélét forgalmaznak. Szívesen követtem volna padtársam életútját. Sok mindenhez értett, csak a számolás képessége hiányzott. Soha nem fogyasztott „bolondító” beléndeket. Azzal gyógyíthatták volna. (folytatjuk)

Fotó: Adobe Stock