Tallózás a növénygyógyászat világából – Hú­své­ti to­jás fű­szer­ru­há­ban

A tojás vissza­nyer­te ugyan ré­gi jó hír­ne­vét, de ez nem vo­nat­ko­zik a szűk ket­rec­be zárt, hor­mo­nok­kal és an­ti­bio­ti­ku­mok­kal ke­zelt tyú­kok ál­tal „gyár­ta­tott” to­já­so­kra.

A meg­szo­kott hú­své­ti to­já­so­kat (tojás) kü­lön­le­ges­sé és ét­vágy­ger­jesz­tőb­bé te­het­jük, ha fő­zés előtt kü­lön­bö­ző fris­sen sze­dett fű­szer­le­vél­ké­ket to­jás­fe­hér­jé­vel a to­já­so­kra ra­gasz­tunk, egy nej­lon­ha­ris­nya-da­rab­bal (2 vé­gén meg­cso­móz­va) rög­zít­jük, vé­gül fes­tő­nö­vé­nyek le­vé­ben vagy to­jás­fes­ték­kel szí­ne­zett lé­ben meg­fő­zünk. A to­já­so­kon leg­szeb­ben a páf­rány­sze­rű le­ve­lek mu­tat­nak, mint pl. a cic­ka­fark­fű, a tur­bo­lya, az il­la­tos mir­ha­fű stb., de men­ta- vagy ci­trom­fű­le­ve­le­ket is hasz­nál­ha­tunk.

Mis­ku­lan­cia­sa­lá­ta ré­gen és ma

Ré­gen a sa­lá­ta olyan fű­szer­nö­vé­nye­ket tar­tal­ma­zott, me­lyek­nek ma már hí­rét sem is­mer­jük. Az ős­ré­gi mis­ku­lan­cia­sa­lá­ta re­ceptje:

„Végy igen szép gyer­mek­ded sa­lá­ta­le­ve­let, zsá­lya­le­ve­let, fo­dor­men­ta­le­ve­let, puj­pu­nel­lát, bo­rá­gót, pet­re­zse­lyem­le­ve­let, tur­bo­lyát, tár­konyt, kö­mény­le­ve­let és ami fü­vek hoz­zá il­le­nek, és mint egyéb sa­lá­tát jó bo­re­cet­tel, sós fa­o­laj­jal (olí­va­olaj) öntsd meg és fe­lül bo­rá­go-vi­rág­gal hintsd bé. Ha aka­rod, fe­lül nád­méz­zel trá­gyázd meg.” Hogy a vi­lág mennyit vál­to­zott azó­ta, a szem, a has és a lé­lek mennyi­re ru­gasz­ko­dott el, bi­zo­nyít­ják a vi­rá­gét­kek, az ehe­tő vi­rág­cso­krok.

A vi­rá­gok több­sé­ge amel­lett, hogy szép, szí­nes, íz­le­tes és ehe­tő is. A li­la ká­posz­tá­val töl­tött ece­tes erős pa­pri­ká­hoz kö­tő­dő he­zi­tá­lók­nak ér­de­mes len­ne ki­pró­bál­ni a vi­rág­sa­lá­tá­kat, kü­lön­bö­ző dresszin­gek­kel. Ehe­tő vi­rá­gok: kö­röm­vi­rág, sar­kan­tyú­ka, ibo­lya, ró­zsa, kri­zan­tén, bod­za, akác, li­get­szé­pe, zsá­lya, ga­la­go­nya, men­ta stb., ter­mé­sze­te­sen vegy­szer­men­te­sen ter­meszt­ve.

Mé­zes­he­tek ita­la

Ré­geb­ben a fia­ta­lasszo­nyok az es­kü­vő után egy hó­na­pig „mé­zsört” – méz­ből és ma­lá­tá­ból er­jesz­tett italt – fo­gyasz­tot­tak ter­mé­keny­sé­gük nö­ve­lé­sé­re. Va­ló­szí­nű­leg in­nen ered a „mé­zes­he­tek” ki­fe­je­zés. Az ere­de­ti mé­zsört az ős­ré­gi re­cept alap­ján igen kö­rül­mé­nyes len­ne el­ké­szí­te­ni, a mo­dern „sze­rel­mi bá­ji­tal” há­zi­lag a kö­vet­ke­ző­kép­pen ké­szül­het:

A kom­ló­lé­be íz­lés sze­rint 2-3 evő­ka­nál­nyi mé­zet ke­ve­rünk, fel­me­le­gít­ve fo­gyaszt­juk. Gyer­me­kál­dás re­mé­nyé­ben ér­de­mes a mé­zsört ki­pró­bál­ni. A méz­ben lé­vő E-vi­ta­min és a kom­ló öszt­ro­gén­sze­rű anya­gai jó ha­tás­sal van­nak a női ne­mi mi­ri­gyek­re.

Fotó: Adobe Stock