Árulkodó körmeink

A kör­möt a haj­hoz ha­son­ló­an a ke­ra­tin ne­vű fe­hér­je al­kot­ja, egy­faj­ta sza­ru­anyag. Ezt az anya­got a kö­rö­mágy sejt­jei ter­me­lik, ame­lyek egy idő után el­hal­nak, el­sza­ru­sod­nak, és egy kö­rül­be­lül 0,5 mm vas­tag kö­röm­le­mezt ké­pez­nek. A kör­möt a gyö­ke­rén át a vé­rá­ram táp­lál­ja. Szer­ve­ze­tünk min­den egyes hi­á­nyál­la­po­ta meg­mu­tat­ko­zik raj­ta, pél­dá­ul ab­ban, hogy elve­szí­ti a fé­nyét, meg­vál­to­zik a szer­ke­ze­te vagy a szí­ne. Kör­me­ink egy hó­nap alatt át­la­go­san 3,3 mm-t nő­nek, ami azt je­len­ti, hogy kö­rül­be­lül há­rom hó­na­pon­ként tel­je­sen me­gújul­nak. A fér­fi­ak kör­mei gyor­sab­ban nö­vek­sze­nek, mint a nő­ké, és a nö­ve­ke­dés nyá­ron és nap­pal gyor­sabb, mint té­len és éj­jel. Csak a hü­vely­kujj kör­me nem nő ilyen gyor­san, ott a me­gúju­lás fo­lya­ma­ta kö­rül­be­lül egy fél évet vesz igény­be.

A kö­röm­di­ag­nosz­ti­ka az or­vo­si kéz­di­ag­nó­zis egyik rész­te­rü­le­te, amely az uj­jak for­má­ja, a kéz vo­na­lai, a kör­mök és szí­nük alap­ján von le az egész­sé­gi ál­la­pot­ra vo­nat­ko­zó kö­vet­kez­te­té­se­ket. A kö­röm kó­ros elvál­to­zá­sai utal­hat­nak szer­vi meg­be­te­ge­dé­sek­re, le­zaj­lott fer­tő­zé­sek­re, mér­ge­zé­sek­re, gyógy­sze­ré­zé­keny­ség­re vagy bőr­be­teg­sé­gek­re. Az olyan kül­ső ha­tá­sok, mint ké­miai anya­gok vagy sé­rü­lé­sek, ugyan­csak be­fo­lyá­sol­ják a kö­röm kül­se­jét és nö­ve­ke­dé­sét.

A hosszan­ti ba­ráz­dák egy­fe­lől az idős kö­röm ti­pi­kus je­lei le­het­nek, más­fe­lől ar­ra is utal­hat­nak, hogy a szer­ve­zet­ben túl ke­vés emész­tőn­edv kép­ző­dik. Eb­ből emész­té­si za­va­rok adód­nak, mi­vel anyag­cse­rénk­nek fo­lyé­kony mi­liő­re van szük­sé­ge. En­nek kö­vet­kez­mé­nye­ként meg­vál­to­zik a bél­fló­ra. A bél nem meg­fe­le­lő bak­té­ri­um­fló­rá­ját szék­let­vizs­gá­lat iga­zol­hat­ja. Ilyen­kor se­gít­het­nek a kü­lön­fé­le táp­lá­lék­ki­egé­szítők, pél­dá­ul a ros­ta­nya­gok­ban gaz­dag Inu­Vit. Az is elő­for­dul­hat, hogy nem ter­me­lő­dik meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű vá­la­dék a has­nyál­mi­rigy­ben. Hogy a kö­röm elvál­to­zá­sa vé­gül is pon­to­san mi­re ve­zet­he­tő vissza, ar­ra ala­pos di­ag­nosz­ti­ka ad­hat vá­laszt.

Az en­zim­kép­ző­dést a kö­vet­ke­ző sze­rek se­gít­he­tik elő: Nr. 7. Bio­ké­miai funk­ci­ós szer, Mag­ne­si­um phospho­ri­cum D6, il­let­ve a has­nyál­mi­rigy mű­kö­dé­sét ser­ken­tő sze­rek, pél­dá­ul a me­ta­ha­ron­ga-csep­pek (ho­me­o­pa­ti­kus kom­plex szer).

A kö­röm elvál­to­zá­sai in­for­máci­ót ad­nak az anyag­cse­ré­ről

A ke­resz­ti­rá­nyú ba­ráz­dák ar­ra utal­nak, hogy a tu­laj­do­nos egy ide­ig hely­te­le­nül táp­lál­ko­zott. Ha pél­dá­ul az il­le­tő kül­föl­dön járt, és ott has­me­nést ka­pott, a kör­mén egy ke­resz­ti­rá­nyú és a nö­ve­ke­dés­sel fo­lya­ma­to­san fel­fe­lé ha­la­dó ba­ráz­da ki­ala­ku­lá­sa je­lez­he­ti a tör­tén­te­ket. Ha­son­ló ke­reszt­ba­ráz­dá­kat hoz­hat­nak lét­re kü­lön­fé­le be­teg­sé­gek vagy az ét­ke­zés át­ál­lí­tá­sai, mond­juk egy böjt­kú­ra. Sok em­ber kör­mén meg­fi­gyel­he­tők ilyen ba­ráz­dák anél­kül, hogy bár­mi­fé­le akut szi­tu­á­ci­ót át­él­tek vol­na. Ez vagy nem meg­fe­le­lő ér­té­kű táp­lál­ko­zás­ra utal, vagy ar­ra, hogy szer­ve­ze­tük nem hasz­no­sít­ja meg­fe­le­lő­en a tá­pa­nya­go­kat, pél­dá­ul azért, mert bél­nyál­ka­hár­tyá­ju­kon gyul­la­dás ala­kult ki.

A fe­hér pig­ment­fol­tok le­het­nek ki­csik vagy na­gyok, el­he­lyez­ked­het­nek fel­hő– vagy sor­min­ta for­má­já­ban. Egy­fe­lől ez gyul­la­dás je­le, akut fer­tő­zé­sek után gya­kran ta­lál­ko­zunk fel­hő for­má­já­ban je­lent­ke­ző pig­ment­fol­to­so­dás­sal, fő­ként a hü­vely­kujj kör­mén. Más­részt utal­hat ez a jel a szer­ve­zet túl­sa­va­so­dá­sá­ra, amely a szer­ve­zet­ben olyan jel­le­gű lap­pan­gó gyul­la­dá­sos haj­la­mot idéz elő, ame­lyet más­ként egyéb­ként nem ven­nénk ész­re. A túl­sa­va­so­dás ezen­kí­vül ide­ges túl­fe­szí­tett­ség­ként is meg­je­len­het. Mi­nél fo­ko­zot­tabb a fe­hér pig­men­tált­ság, an­nál nyug­ta­la­nabb jel­lem­ző mó­don a szel­lem. E túl­ter­helt­ség le­bon­tá­sá­ra meg­fe­lel a sav­ta­la­ní­tó kú­ra, va­la­mint a bel­ső­leg vagy kül­ső­leg né­hány hé­ten át al­kal­ma­zott lú­gos­só-ter­ápia. Ha az ide­ges­ség és a nyug­ta­lan­ság az elő­tér­ben ál­ló tü­net, ak­kor ta­ná­csos át­ren­dez­ni a na­pi pro­gra­mot.

Ha a kö­röm na­gyobb ré­sze fe­hé­ren el­szí­ne­ző­dik, ak­kor nagy va­ló­szí­nű­ség­gel erő­tel­jes anyag­cse­re­za­var áll fenn, amellyel or­vos­hoz kell for­dul­ni. Ki­fe­je­zett oxi­gén­hi­ány ese­tén úgy­ne­ve­zett óra­üveg­kö­röm ala­kul ki: az egész kö­röm­fe­lü­let fel­fe­lé dom­bo­ro­dik, mint egy óra­üveg. Ez le­gin­kább szív- és tü­dő­be­teg­sé­gek­nél for­dul elő, de a ki­vál­tó ok le­het az erős do­hány­zás is.

A pik­kely­sö­mör mor­zsá­ló­dós­sá te­szi a kör­möt

Szá­mos bőr­be­teg­ség a kör­mön is meg­je­len­het, pél­dá­ul a pik­kely­sö­mör. A kö­röm nö­ve­ke­dé­sét meg­za­var­ja az anyag­cse­re-meg­ter­he­lés. Ilyen­kor lyu­kas kö­röm ala­kul ki, a fe­lü­le­tén apró lyu­kak­kal. Né­ha az egész kö­röm mor­zsá­ló­dós­sá vá­lik, vagy nagy fe­lü­le­tű, ál­ta­lá­ban sár­gás be­mé­lye­dé­sek ke­let­kez­nek raj­ta. A pik­kely­sö­mör­re jel­lem­ző anyag­cse­re­za­var oda ve­zet­het, hogy az egész kö­röm le­vá­lik a kö­rö­mágy­ról. Ha­son­ló kö­vet­kez­ménnyel jár­hat­nak a kö­röm gom­bás meg­be­te­ge­dé­sei. Ha a kö­röm egy­szer meg­sé­rült, vér- és táp­lá­lé­kel­lá­tá­sa tar­tó­san za­vart szen­ved­het. Ilyen­kor is gya­kran vá­lik le a kö­rö­mágy­ról, vagy ha­sad­tan nő to­vább.

A hol­dak, a kö­röm al­ján lát­ha­tó fe­hér fél­hol­dak a szív- és ke­rin­gé­si rend­szer­rel áll­nak össze­köt­te­tés­ben. Ha nem lát­ha­tók vagy na­gyon ki­csik, ak­kor a ke­rin­gé­si rend­szer gyen­ge, és a pajzs­mi­rigy is alul­mű­kö­dés­re haj­la­mos. Ha túl­sá­go­san na­gyok, ak­kor a vér­ke­rin­gés és a pajzs­mi­rigy­mű­kö­dés túl­zá­so­kra haj­la­mos, azaz fen­náll an­nak a ve­szé­lye, hogy az il­le­tőn­él ma­gas vér­nyo­más vagy túl­zott pajzs­mi­rigy­mű­kö­dés ala­kul ki. A hol­dak az egyes kör­mö­kön gya­kran el­té­rő mé­re­tű­ek, szá­mos eu­ró­pai­nál a gyű­rűs- és a kis­uj­jon hi­ány­zik.

Na­gyon el­ter­jedt pro­blé­ma a tö­ré­keny kö­röm. Ta­lán a táp­lál­ko­zás az oka, és az, hogy a kö­röm nem jut ele­gen­dő vi­ta­min­hoz és ás­vá­nyi anyag­hoz. Ilyen­kor se­gít­het a Nr. 11-es Schüssler-só, a Si­li­cea D12. Er­re az jel­lem­ző, hogy táp­lál­ja a bőrt, a ha­jat és a kör­möt, de tu­laj­don­kép­pen a test egész fe­lü­le­tét. Ho­me­o­pa­ti­kus el­ké­szí­tés­ben a bio­ké­miai funk­ci­ós só kü­lön­le­ge­sen ak­tív. Na­pi 2-3, leg­föl­jebb 6 ta­blet­tát szed­jünk több hó­na­pon át. Ki­egé­szítés­ként a kör­möt és a ke­zet a Nr. 11-es Si­li­cea D4 krém­mel ken­het­jük.

A Schüssler-sók se­gí­te­nek tö­ré­keny kö­röm ese­tén

A Nr. 1-es Schüssler-só, a Cal­ci­um flo­u­ra­tum gon­dos­ko­dik a por­cok és a szö­ve­tek szi­lárd­sá­gá­ról és ru­gal­mas­sá­gá­ról, ez­zel te­hát a sta­bil kö­röm­ről is. Na­pon­ta 2-4 ta­blet­tát szed­jünk hosszabb időn át. Ez a szer se­gít az ujj bő­ré­nek pro­blé­mái ese­tén is, pél­dá­ul ha a bőr ber­epe­de­zik az uj­jak vé­gén, vagy túl­sá­go­san el­sza­ru­so­dik. A szer lé­te­zik krém for­má­já­ban is (Cal­ci­um flu­o­ra­tum D4 krém), amellyel be­ken­het­jük a kör­mö­ket.

Min­de­zek a je­lek a kö­röm táp­lá­lé­kel­lá­tá­sá­ról árul­kod­nak, és a szer­ve­zet ál­ta­lá­nos ál­la­po­tá­ra is utal­nak. Ezen­kí­vül lé­tez­nek olyan ve­lünk szü­le­tett je­lek, ame­lyek nem vál­toz­nak. Az ál­la­tok­nál a ka­rom a vé­de­ke­zés­re szol­gál, és kör­münk ál­la­po­ta a mi ese­tünk­ben is tu­dat­ta­lan ag­resszi­ós po­ten­ciá­lun­kat fe­je­zi ki. Mi­lyen fegy­ver­rel vé­de­ke­zünk a vi­lág el­len? Női fegy­ver­rel, azaz vö­rös­re fes­tett, hosszú­ra nö­vesz­tett kör­mök­kel? Vagy ön­ma­gunk el­len for­dít­juk az ag­resszi­ót, és rág­juk a kör­mün­ket? E ma­ga­tar­tás mö­gött bel­ső bi­zony­ta­lan­ság rej­tő­zik. A kö­röm ke­mény­sé­ge ezen­kí­vül ki­fe­je­zi cson­trend­sze­rünk szi­lárd­sá­gát, sta­bi­li­tá­sát és ter­hel­he­tő­sé­gét is. A ke­mény kör­mű em­ber­nek a csont­fe­lé­pí­té­se is szi­lárd, és olyan ősi ener­gia bu­zog ben­ne, amely nem egy­könnyen me­rül ki.

Kör­mök és ka­rak­ter­je­gyek

A chi­ro­ló­gia (ké­zol­va­sás­tan) sze­rint a kö­röm ál­la­po­ta és for­má­ja árul­ko­dik az ál­ta­lá­nos ka­rak­ter­je­gyek­ről és haj­la­mo­król. A kö­röm hossza nem a le­nö­vesz­tett részt, ha­nem az egész kö­röm­fe­lü­le­tet je­len­ti itt. A nor­má­lis kö­röm az ujjperc hosszá­nak fe­lét te­szi ki, a kö­röm­szé­les­ség­nek kö­rül­be­lül a hosszú­ság há­rom­ne­gye­dé­nek kell meg­fe­lel­nie.