Étvágygerjesztő zöldségek

Az articsóka nemcsak a neve kezdőbetűje miatt áll elöl a zöldségek ábécéjében. Népszerűségét nagyon finom íze mellett annak is köszönheti, hogy kiváló hatást gyakorol a belső szervekre. Enyhén kesernyés ízét nem utolsósorban cynaropikrin- és cynarintartalmának köszönheti. A strapabíró növény a Földközi-tenger medencéjében őshonos, és ott akár két méter magasra is megnőhet. Manapság nagy mennyiségben termesztik Bretagne kiegyensúlyozottabb éghajlatú területein is. A növény nevelésével Közép-Európában is lehet kísérletezni, de valójában termesztése inkább melegebb klímán éri meg.

A növényt vethetjük magról, vagy vásárolhatunk palántákat. Ültetése május végén történik, 100×100 cm-es távolságban. Az articsóka először nagy levélrózsát hajt, majd abból nő ki általában a második évben, de több fajtánál már az ültetés évében a virágszár. Hogy a növény jól fejlődjön, humuszban és tápanyagokban gazdag földre, valamint sok vízre van szüksége. Mivel nem nagyon télálló, fagy esetén földdel, szalmával vagy lombbal kell betakarni.

A leszedett termés a virágbimbó: ezt éles késsel vágják le közvetlenül a virág alatt. A legjobb körülmények között is legföljebb hat-nyolc fej fejlődik ki egy növényen, de nemritkán csak egy vagy kettő. A növény levelei háromszor annyi keserű anyagot tartalmaznak, mint az elfogyasztott articsókaszív. Vagyis nyugodtan megehetjük a bimbó külső, alsó, húsosabb leveleit is

Endívia és társai: egészséges saláták

Szintén a keresztesvirágúak családjába tartozik az endíviasaláta. Ez is a Földközi-tenger medencéjéből származik, illetve a Közel-Keletről, és szoros rokonságban áll a katánggal. A kiskertben a télálló változatait érdemes termeszteni.

Vetése június közepétől júliusig történik, utána le kell árnyékolni a fényt át nem eresztő takaróval, amíg el nem kezd csírázni, és a talaját nedvesen tartani. Augusztusban a fiatal növényeket 30-40 cm-es távolságra kell kiültetni. Az endívia körülbelül mínusz 2 fokig elviseli a fagyot. Begyűjtési óvjuk a hidegtől, még januárban is szedhetünk belőle. Ha gyökerestül kiássuk, hideg helyen egy ideig eltartható. Az endíviánál valamivel keserűbb a radicchio és a cikóriasaláta. Ízüket az intybin nevű keserű anyagnak köszönhetik.

Vadon termő növények a konyhában

A cikória az endíviánál jobban tűri a fagyot. Ha letakarjuk, akár még januárban is szedhetünkbelőle. A leszedett salátafejeket papírba tekerve hideg helyen akár hónapokig is eltarthatjuk.

A kultúrnövényeken kívül a vállalkozó kedvű szakácsnők vadon termő, szintén keserű ízű gyógynövények feldolgozásával is kísérletezhetnek. A pitypang, a katáng és a cickafark a mezőn nyílik. Ha levágjuk a pitypang dús levélrózsáját, a gyökeréből új nő majd. A leveleit salátákhoz keverhetjük. Inkább világoszöld, fiatal pitypangleveleket szedjünk, az idősebb, sötétzöld levelek már nagyon keserűek.

Németország bizonyos tartományaiban és Franciaországban a pitypang csemegének számít, és kertben is termesztik. Ott a vadon növő változatnál enyhébb ízű, kerti fajták is kaphatók. De azzal is próbálkozhatunk, hogy a fiatal pitypangot tavasszal letakarjuk egy cseréppel vagy vödörrel, hogy ne kapjon fényt, és 10-14 napig „fehérítjük”. Az így világosabbá vált levelek kevésbé keserűek. A legtöbb keserű anyagot egyébként a növény gyökere tartalmazza, ebből teát főzhetünk.

A fitoterápiában a cickafarkat leginkább teaként használják. Azt kevesebben tudják, hogy a fiatal leveleket tavaszi salátákhoz is keverhetjükmértékkel adagolva finom, aromás ízt ad a salátának. Az érzékeny emberek azonban vigyázzanak, náluk a növénynek már a megérintése is bőrkiütést okozhat.

Üröm: fanyar aromája serkenti a zsíremésztést

Kesernyésfanyar aromájáról ismert a fekete üröm (Artemisia vulgaris), amelyben keserű anyagoknak valóságos koktélja található. Vadon a mezőkön nő, de néha a kertben is felbukkan.

Aki nem ismeri a növényt, könnyen dísznövénynek tarthatja. Néhány példánya akár két méter magasra is felnyúlhat. Leveleinek alsó részét szürkés szőr borítja.

Az üröm friss vagy száraz hajtáscsúcsait hagyományosan zsíros sültek fűszerezésére használják, elsősorban a libasülthöz, mivel az üröm javítja a zsíranyagcserét. A növény fiatal leveleinek enyhe kesernyés- aromás ízük van. A legerősebb aromájúak a nyári virágzás alatt szedett hajtáscsúcsok.

Fontos gyógy- és fűszernövény a fehér üröm (Artemisia absinthium L), valamint az istenfa, ürömcserje vagy kerti ciprusfű (Artemisia abrotanum). Mindkettő déli országokból származik, de a középeurópai klímán is gond nélkül terjednek, akár el is vadulnak. A fehér üröm virágzása idején a legkeserűbb, ilyenkor található a leveleiben és a virágaiban a legtöbb abszintin nevű anyag. A fitoterápiában a fehér üröm teaként használatos, és emésztésserkentő hatásáról ismert.

Az istenfa vagy ürömcserje ezzel szemben citromos-keserű-csípős aromájáról ismert  fűszernövény. Finomra vágott leveleit mértékkel keverik salátákhoz és szószokhoz. Létezik még erősebb illatot árasztó változata (Artemisia abrotanum var. camphorata) is. Az istenfa az úgynevezett félcserjékhez tartozik, amelyek alul elfásodnak, felül viszony levelesek. A cserjét minden tavasszal a fás részig kell visszametszeni, akkor hamarosan újra kihajt.

Az ürömfélékhez tartozik a tárkony (Artemisia dracunculus) is. Ebben található a legkevesebb keserű anyag. A növény fiatal leveleinek és hajtásainak íze kiválóan illik salátákhoz és halételekhez.