Bőrrák: jótékony vagy ártalmas napfény?
A többnyire a festékes anyajegyből kiinduló melanóma főbb ismertetőjegyei lehetnek az aszimmetrikus növekedés, szabálytalan körvonalú megjelenés, többszínű jelleg (fekete, világos és sötétbarna árnyalatok), 6 mm-nél nagyobb méret, változó nagyság, alak, felület, színárnyalat. A bőrrák előfordulását akár nyolcszorosára is növelheti a gyermekkori gyakori leégés és intenzív napozás. Szeplős gyermekeknél a széles spektrumú naptejhasználat 30-40%-kal csökkenti a festékes anyajegyek kialakulását, és így csökkenti felnőttkorban a melanóma kialakulásának esélyét.
A bőrfelület rendszeres önvizsgálata ca. 63%-kal csökkentheti a melanómából fakadó halálozási arányokat. A melanóma kialakulására hajlamosoknak érdemes rendszeres szakorvosi ellenőrzésen részt venni. A dermatológusok egy felmérés alapján háromszor nagyobb biztonsággal tudják a melanómát kiszűrni, mint a dermatológiai képzettséggel nem rendelkező orvosok. Mivel a napfény ultraibolya- sugárzása az egyik legjelentősebb bőrrákkeltő tényező, kézenfekvőnek tűnik az ultraibolya-sugárzást kiszűrő naptejek használata. Míg a naptej használatáról kimutatták a pikkelysejtes bőrrák előfordulásának csökkenését, a melanóma és az alapsejtes bőrrák esetében nincs egyértelműen bizonyítva rákmegelőző hatása.
A naptej és a bőrrák kapcsolata
Néhány tanulmány egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a naptejhasználat növelheti a melanóma előfordulásának valószínűségét abban az esetben, hogyha azt szándékos napozás céljából használják. Ugyanis ekkor a naptejhasználat növelheti a szándékosan napon töltött órák számát. Egy tanulmány felmérése szerint átlagosan 25%-kal hosszabb ideig napozunk, ha 30-as faktorú naptejet használunk 10-es faktorú helyett. A napfény hatásának tudományos megítélésében az utóbbi pár évben számottevő változás ment végbe. Ugyan a napfény bőrrákkeltő hatása vitathatatlan, a fokozott napfénynek kitett fehér bőrű embereknél kimutatták annak rákellenes hatását számos más gyakori ráktípus esetében (pl. nyelőcső-, gyomor-, bél-, hasnyálmirigy-, epehólyag-, epevezeték-, petefészek-, prosztata-, non-Hodgkin limfóma, húgyhólyag-, vese-, méhtestrák, tüdő-, emlőrák).
Egy amerikai felmérés alapján rendszeres mérsékelt, napi 10-20 perces napozással (kerülve a nyári 10–15 h-ig terjedő veszélyes időszakot!) több mint tízszer annyi rákhalálozást akadályozhatunk meg, mint amennyi a melanómában történő halálozások jelenlegi száma. Ennek okát a napfény D-vitamin-képző hatásában látják a kutatók.
A D-vitamin rákmegelőző hatása
A fehér bőrű embereknél a D-vitamin 90-95%-a a napfény hatására jön létre. 20 perc direkt napsütés ca. 10 000 egység D3-vitamint képezhet a bőrön keresztül. A magas fényvédő faktorú naptejek hatékonyan akadályozhatják a D-vitamin képződését a szervezetben. A D-vitaminnak kimutatták még az 1. típusú cukorbetegség- és skizofréniaellenes hatását is. Az alacsony D-vitamin-szint elősegítheti a szívkoronaér-betegséget, a magas vérnyomást, a stroke-ot és a szívinfarktust is. A túlsúlyos emberek D-vitamin-szintje általában alacsonyabb, ezért ők különösen veszélyeztetettek. Összességében a napfényellenes „mozgalom” a legújabb kutatások szerint több emberi életekben mérhető kárt, mint hasznot okozhatott.
A melanóma valószínűségét növelheti a túlzott, megerőltető testmozgás, mint pl. a maratoni futás és a szervátültetés. Mindkettő esetében az immunrendszer elnyomott működése okolható a melanóma fokozott kialakulásáért.
A napfény bőrrákkeltő ultraibolyasugárzása is képes az immunrendszer helyi működését elnyomni. Ahhoz, hogy a napfény jótékony hatását teljes mértében élvezhessük, érdemes nyáron is az immunrendszerünk működését erősíteni, részben ellensúlyozva a napfény bőrrákkeltő hatását. A megelőzésben a jövőben szerephez juthatnak az immunrendszert erősítő gyógygombakivonatok, pl. a Patkónyelv- és Bokrosgomba-kivonat és az apigeninre standardizált flavonoidkivonatok. Az apigenin és főleg a brokkoliban és kivonataiban található sulforaphane melanómaáttét-gátló hatását kísérleti körülmények között mutatták ki. A bokrosgombát a népgyógyászatban D-vitamin-képző hatása miatt is nagyra becsülik. A megfelelő, ill. magas D-vitamin-szint a már rákban megbetegedett emberek túlélési esélyeit is növelheti, hiszen azok, akiknek a diagnózisát nyáron vagy tavasszal állapítják meg, jelentősen jobbak a túlélési esélyei a téli diagnózishoz képest. Természetesen a bőrrákra hajlamosaknak továbbra is fokozottabban kell védekezniük a napfény káros hatásaival szemben.
Fotó: Adobe Stock
