Még több érdekes cikk az októberi magazin tartalmából

Sasvári Orsolya

A cikkek teljes terjedelemben a magazin októberi számában olvashatók.

Így enyhíthető a gyulladás reuma esetén

A reuma sokarcú betegség, jelenleg több mint 100 különféle kórkép tartozik a reuma jellegű betegségcsoportba, míg más besorolás értelmében az ide tartozó betegségek száma elérheti a 400-at is. A gyulladásos jellegű reuma legismertebb képviselői a reumatoid ízületi gyulladás és a Bechterew-kór, továbbá a kollagenózisok (kötőszöveti betegségek) és a gyulladásos érbetegségek. A pikkelysömör ízületi szövődménye (Psoriasis arthropathica) szintén ide tartozik. Minél korábban sikerül felállítani a helyes diagnózist, és kezdik meg a gyógykezelést, annál jobb az adott kórkép prognózisa.
A reumás betegségek a híres embereket sem kímélik. A Rubensről 1638-ban készült festményen jól látszik a híres festő ujjainak kis ízületein, hogy bizony ő is reumában szenvedett.

Az alábbiakban a gyulladásos jellegű reumás kórképeket tekintjük át, amelyeket a rosszul működő immunrendszer okoz. Ilyenkor az immunrendszer olyan antitesteket termel, amelyek rátámadnak a test valamely szövetére, és gyulladást okoznak benne. E betegségcsoport tipikus képviselője a rheumatoid arthritis, (RA), más néven reumatoid ízületi gyulladás, amely előszeretettel a kéz ujjainak kis ízületeit támadja meg, bár később átterjed a nagyobb ízületekre is. Szintén elterjedt betegség a spondylitis ankylopoetica, a csigolyák merevségét okozó gyulladás, más néven Bechterew-kór, amely a csigolyák közötti kis ízületeket támadja meg.

Idült medencefenéki fájdalom

Az idült medencefenéki fájdalom (Chronic Pelvic Pain Syndrome = CPPS) sokakat, férfiakat és nőket egyaránt érintő tünetegyüttes. Több tünetből tevődik össze, amelyek okát sokszor nem sikerül megnyugtató módon tisztázni. Ilyen pl. a hólyagtáji húzó érzet, a tompa, gáttáji nyomás, a lágyékban érzett, szúró, nyilalló fájdalmak.

A CPPS gyógykezelése összetett feladat, hiszen egyszerre többféle kezelés is szóba jöhet, amelyek közül ki kell választani a páciens számára legmegfelelőbbet. Mivel a legtöbb esetben a panaszokat nem szervi elváltozás okozza, a kezelés mindig egyénre szabott és a tünetekre koncentrál. Általában fájdalomcsillapítókat, izomlazító gyógyszereket és egyéb gyógyszereket, akár pszichofarmakonokat is alkalmaznak.

A homeopátia végnapjai?

Évek óta hallani, hogy a homeopátiás készítmények forgalmazását úgy Magyarországon, mint egész Európában korlátozni, illetve megszüntetni akarják, és kétségbe vonják annak hatásosságát. Monika Liegl, német természetgyógyász immár 30 éve praktizál, és saját tapasztalatból tudja, hogy a homeopátia igenis hatásos és működik. A Covid-járvány idején saját kutatásba kezdett. Az első, átfogó jellegű kutatásokat kb. az I. világháború idején végezték, főként az akkor dúló spanyolnátha kezelésével kapcsolatban.

A tünethordozó a családban

Az ember társas lény, teljes képet csak úgy kaphatunk róla, ha emberi kapcsolatait, a környezetével folytatott kommunikációját is megvizsgáljuk. Ebből következik, hogy az egyénnél jelentkező „tünetről”, például betegségről, viselkedési zavarról, esetleg függőségről is akkor kapunk teljes képet, ha a társas környezetben értelmezzük. Mit jelent ez egy család életében? Ha például kistestvér születik, minden a feje tetejére áll. Új szerepek alakulnak ki, változik a feladatok megoszlása, az otthon töltött idő mennyisége stb. A korábban jól alvó nagy testvér éjszakai nyugtalanságát, a bezártságot megélő anya rendszeres migrénjét, vagy a túlfeszített apa egyre gyakoribb bulizását a családi rendszerben elhelyezve érthetjük meg igazán.

A tünet mint szimbólum

A betegségek szimbolikus értelmezéséhez hasonlóan érdemes megvizsgálnunk, mire „kényszeríti” a családot a tünet, illetve milyen haszna származik belőle.

Lássunk néhány szemléltető példát: a rendszeresen felébredő, éjszaka szülei közé bújó gyermek fizikailag akadályozza a szülők intim együttlétét, de lehet, hogy ezzel szívességet tesz az egyik (vagy mindkét) szülőnek. A kisgyerekek hosszadalmas altatása, aminek a végére többnyire a szülő is elalszik, lehetetlenné teszi, hogy a szülők esténként az anya- és apaszerepet félretéve, ismét egy párként találkozhassanak, és szembesüljenek a párkapcsolatuk helyzetével. A munkájába menekülő és utána a barátaival „lazító” apa így kerüli el, hogy ki kelljen fejeznie a fájdalmát vagy hiányérzetét, amit a házasságában él meg. Az internetfüggő kamasz valójában a szüleinek felel meg, akik – kimondatlanul és bevallatlanul – abban hisznek, hogy „a világ veszélyes hely, addig jó, amíg itthon van a gyerek”. Az étkezési zavarral küzdő nagylány a nyílt konfliktus helyett így fejezi ki ellenállását a szülei túlzott kontrollálásával szemben. Egy tünet értelmezése természetesen nem egyszerűsíthető le a fenti példákra! Még ha vannak is gyakorinak mondható értelmezési lehetőségek, ugyanaz a jelenség a különböző családokban teljesen más jelentéssel bírhat. Minden esetben kulcsfontosságú azonban, hogy hogyan tekintünk a tünetre és arra az egyénre, akinél megjelenik.

Az ember és a bolygók ereje

Ez a cikk nem arról szól, hogy az úgynevezett hét ősi erő (az úgynevezett bolygóerők) hogyan jut kifejezésre az ehető, a vadon növő és a gyógynövényekben. Sokkal inkább rólunk, emberekről, és a kedélyünkről szól. Ez utóbbi az érzéseink, a gondolataink és a hozzáállásunk széles területét jelenti. A bolygók ereje felfedezőútra hív minket, hogy a segítségükkel jobban megértsük önmagunkat és a többi embert.

Az emberi élet összetett és sokoldalú. Minél mélyebben ragadjuk meg az élet folyamatait, annál tudatosabban tudunk bánni önmagunkkal és másokkal. A hermetikus természettan az iránt érdeklődik, milyen erők igazán hatásosak. Hogyan jön létre valami? Hogyan játszódik le egy tüzes folyamat? Milyen erők hatnak ezekben a növényekben? Mindezekből pedig választ kaphatunk arra a kérdésre, hogyan hathatok jótékonyan a saját életemre, a hétköznapjaimra.

Színes, egészséges és sokoldalú zöldségünk: a paradicsom

Egy eredetileg ehetetlen, dél-amerikai dísznövényből a világ egyik kedvenc zöldségévé fejlődött a paradicsom.

Amikor Kolumbusz a 15. században Európába hozta az első paradicsomtöveket, még senki nem sejthette, hogy e növény termése lesz a világ egyik legkedveltebb zöldségféléje. Akkoriban még vadon termett a mai Peru, Ecuador és Mexikó területén. A maják és az aztékok kezdték elsőként nemesíteni, majd módszeresen termeszteni. Az ő nyelvükön „xictomatl” volt a neve, ami azt jelentette: a duzzadt gyümölcs. Ezzel a névvel fején találták a szöget, a paradicsom ugyanis virágból kifejlődő, magot tartalmazó termés, tehát botanikai szempontból nem zöldség, hanem gyümölcs. A növény tetszetős volt, kedves kis virágai voltak, kezdetben sárgás és kesernyés zamatú terméseit azonban évszázadokig nem merték megenni. Manapság a paradicsomból saláta készül, vagy főzéshez használjuk, nemritkán húsételek ízesítéséhez, ezért ma már inkább zöldségként tekintünk rá, és el sem tudjuk nélküle képzelni étkezésünket.