Már csak pár napig kapható a magazin októberi száma- Tovább szemezgetünk a tartalmából
Sorozat Magyarország különleges fáiról
A fotósorozat szerzője Kállai Márton, André Kertész-nagydíjas fotóriporter. A több mint 3 éven keresztül készült képanyag válogatásaiból 2024. május 4-től november 15-ig kiállítás látható Badacsonytomajon, a Folly Arborétumban.
Jászkarajenő határában, csodálatos vizes élőhely közepén található ez a fűzfa, mely olyan kiterjedt, hogy távolról nézve egy egész facsoportnak tűnik. Alatta állva látható és hallható, hogy mennyi élőlénynek képes otthonul szolgálni egy ilyen óriás. Egyszerre jelent kilátópontot, védelmet és hűsítő árnyékot. Egy oldalról megközelíthető csupán, körben mocsaras rét határolja, tele ritka és védett növény-és madárfajokkal.
Adaptogén gyógynövények és homeopátia
A felső légúti megbetegedésekre és a szövődményekre sokszor indokolatlanul rendelt antibiotikumok felelősek elsősorban a ma már világméretű problémát jelentő, többszörösen rezisztens kórokozók elterjedéséért. Az antimikrobiális szerek túlzott alkalmazása evolúciós nyomásként működik, a kórokozók legellenállóbb egyedei maradnak életben és szaporodnak tovább, sokszor többféle hatóanyagra is ellenállóvá válva. Ezért egyre nagyobb szükség van olyan terápiákra, melyek a természetes immunfolyamatok támogatásával jelentenek alternatívát az enyhe fertőzések kezelésében, így csökkenthetik a szükségtelen gyógyszerszedést. A felső légúti megbetegedések különösen fontosak, hiszen jelentős részük vírusos eredetű, ahol az antibiotikumok alkalmazása egyébként sem indokolt.
Miért nem jön a baba?
Amikor egy kapcsolatban élő pár gyermeket szeretne, bármit hajlandó megtenni a baba érkezéséért. Vannak, akik hosszadalmas orvosi vizsgálatok, sikertelen lombikprogramok, sokszor évekig tartó hiábavaló várakozások után megfáradva, lemondanak a szülővé válásról, mert azt hiszik, többet nem tehetnek érte. De vannak, akiket nem hagy nyugodni a kérdés: „Miért történik ez velünk?” S hogy e kérdésre valódi választ kapjanak, meddőségük eredőjére rálássanak, készek önmagukat mélyebben megismerni.
Az életünk egy lehetőség önmagunk megismerésére, a fejlődésre, a tudatosodásra. Lelkünk mindenáron igyekszik minket erre az útra terelni – sokszor éppen a meddőségen keresztül jelezve, hogy ideje változtatnunk. Cikkünkben olyan párok történetét mutatjuk be, akik a Teremtő Önismeret egyetemes tudás módszerének segítségével szembesültek meddőségük valódi okával. Ahogy felismerték a háttérben húzódó félelem blokkjaikat, árnyék-én tulajdonságaikat, szerepeiket, játszmáikat, különféle kényszereiket, és a módszer technikáinak alkalmazásával kioldották ezeket, a felszabadult új energiával szülővé válhattak.
Konyhasó – az igazi életelixír
Régen úgy hívták, fehér arany, és valóban rendkívül értékes volt, sokáig fizetőeszköz, és akinek volt belőle, gazdagnak számított. A konyhasóról van szó, ami évezredekig az egyik legáhítottabb árucikk volt, és tulajdonosának hatalmat biztosított. Napjainkban hétköznapi árucikk, ami mindenütt olcsón beszerezhető, mégis különleges, életfontosságú anyag.
Egy felnőtt szervezetének naponta kb. 1,5 gramm sóra van szüksége, amit általában konyhasó formájában fogyaszt el. A konyhasót nátrium-klorid alkotja, a nátrium- és a kloridionok nélkülözhetetlenek az emberi szervezetben a vízháztartás fenntartásához. A nátrium központi szerepet játszik az idegi ingerületek továbbításában, ezen keresztül pedig az izomműködésben is. Konyhasóra emellett a csontok anyagcseréjéhez, és még számtalan egyéb élettani folyamat fenntartásához is szükség van, csak egyet kiemelve, a verejték termeléséhez.
A só a folyadékszállító eszköz szerepét tölti be a szervezetben. Amint testünk valamely pontján folyadékra van szükség, ott sót kezd kiválasztani, vagy megnöveli a sókoncentrációt. A só folyadékot vonz magához, ezáltal lehetővé téve a koncentráció kiegyenlítődését. Ezt a jelenséget nevezik ozmózisnak. Vérünk sókoncentrációja 0,9%. A sürgősségi orvoslásban és műtéteknél 0,9 százalékos (izotóniás) sóoldatot adnak a betegeknek intravénásan.
„Fő” az egészség – mit egyen a gyermek? – és mit hajlandó megenni?
Minden szülő egyik legfontosabb kincse a gyermeke/gyermekei egészsége. Ki – ki a maga módján és lehetőségeihez mérten, akár már a fogantatás előtt is, tudatosan ügyel erre.
Jelen életvitelünket tekintve – pl.: a környezeti hatások, a stressz stb. -, a jövendőbeli édesanya szerveztét érdemes lenne már a magzati élet előtt feltölteni, ami a fogantatást is segíti. A várandósság csodás hónapjai alatt, mindkettőjük egészsége szempontjából, viszont kötelező a plusz tápanyagokat biztosítani – ikerterhesség esetén különösen fontos is!
De nincs ez másként a születés után sem. Tény, hogy a minőségi étkezés aktívan hozzájárul a felnövekvő generációk egészséges fejlődéséhez. Az is tény, hogy az alapokat pedig a szülőktől és otthon kapják meg, hiszen a gyermek a táplálkozással kapcsolatos szokásait a családból hozza. Ott, ahol az ételünk az életünk szem előtt van tartva sokkal könnyebb a helyzet, mint ahol kevésbé figyelnek oda arra, hogy mi kerül az asztalra. Sokan úgy vélik – mert talán még ki sem próbálták -, hogy egészségesen táplálkozni plusz macera és igen költséges mulatság.
Sokféleképpen elkészíthető zöldségféle a padlizsán
A padlizsán (Solanum melongena) egyéves, kb. egy méter magasra növő, a burgonyafélék családjába tartozó növény. Botanikai szempontból a padlizsán bogyós gyümölcs, tehát elméletileg gyümölcs. A vadon termő ősnövény eredetileg fehér, kb. tyúktojás méretű terméseket hozott, ezért sok helyütt a mai napig tojásgyümölcsnek is nevezik. A mai, nemesített fajták jóval nagyobbak és héjuk nem fehér, hanem feketés-lila.
Indiában és Kínában már évezredek óta ismerik és fogyasztják, míg Európában csak a huszadik században jelent meg.
A padlizsán betakarítása a nyártól őszig terjedő időszak. A terméseket akkor kell leszüretelni, amikor színük még nem túlságosan sötét, még nem fénylik, inkább matt, a magok és a termés húsának pedig fehérnek kell lenniük. A túlérett példányok belseje barnás színű, állaga szivacsos, íze keserű, élvezhetetlen. A túl korán leszedett padlizsán tartalmazhat mérgező szolanint, de szobahőmérsékleten beérik. A leszedett padlizsán legfeljebb egy-két napig eltartható, lehetőleg más gyümölcsöktől elkülönítve. Hűtőszekrényben hamar elveszítik textúrájukat és ízüket.
A cikkek folytatása a magazin októberi számában olvashatók!
Foto: Adobe Stock
